Írta: | Forrás: hirado.hu | 2021. november 21.
A televíziózás világnapjának (World Television Day) alkalmából a műsorszolgáltatók és internetes tartalomszolgáltatók minden évben világszerte egy 30 másodperces reklámfilmet tesznek közzé, amelynek általánosságban a televízió társadalomra gyakorolt hatását jeleníti meg.
Az idei, érzelmekkel teli videó üzenete elég egyértelmű, ahogy az a tény is, hogy a „mozgóképet megjelenítő doboz” egyike a világ legeredetibb és legérdekesebb találmányainak (megtekinthető ITT).
A televízió ősét a német mérnök Paul Nipkow már 1884-ben alkotta meg. Egy azóta Nipkow-tárcsának nevezett szerkezettel sikerült egy adott képet elektromos jelekké alakítania, ezt a folyamatot azonban egészen 1926-ig nem tudta távolra kiterjeszteni, tehát a létrehozott képet kizárólag helyben csodálhatták a nézők.
1926-ban aztán eljött a nagy áttörés napja, John Logie Baird skót feltalálónak ugyanis sikerült képet közvetítenie London és Glasgow között, a kísérleti közvetítésben egy maszk homályos képe bukkant elő a képernyőn.
Baird saját próbaközvetítéseit nemsokára hivatalos beiktatás követte. Mivel sikeresen lobbizott találmányáért az adások alatt a BBC-nél, ezért három évvel később, 1929-ben kísérleti jelleggel már a világ legnagyobb műsorszolgáltatója a skót feltaláló televíziójával kezdte sugározni kísérleti adásait, 1936-ra pedig a világ első olyan adója lett, amely rendszeres, napi háromórás műsorral szórakoztatta a nézőket.
A BBC első adásában Adele Dixon angol színésznő és énekes a „The magic rays of light” („A fény varázslatos sugarai”) című dalt énekelte, a cím természetesen a készülékre utalt.
1930-ban már egyszerre tudtak képet és hangot is közvetíteni, és abban az évben leadták az első rövid játékfilmet is. A televíziók fejlődése töretlen volt, 1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta az első színes készüléket is.
Érdekesség, hogy az egyik első tévéműsor az 1931-es, amerikai Televíziós szellem című sorozat volt, amiben egy meggyilkolt ember szelleme elmesélte halálának történetét. Tíz évvel később, 1941-ben megjelent az első tévéreklám is Amerikában, amelyben Bulova márkájú órát reklámoztak és mindössze tíz másodpercig tartott.
A televíziózás történetéből közben a magyar lángelmék sem maradhattak ki. Míg Baird készüléke elektromechanikus elven működött, 1926-ban Tihanyi Kálmán fizikus feltalálta és szabadalmaztatta a teljesen elektronikus televíziós rendszert.
Mihály Dénes magyar mérnök és E. H. Traub fizikus 1935-ben megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket, Goldmark Péter Károly magyar származású mérnök pedig az amerikai CBS műsorszolgáltató alkalmazottjaként kidolgozta a színes televízió szabványt.
Míg Németországban 1935-ben, az Egyesült Államokban 1939-ben kezdődött meg a nyilvános televíziós sugárzás, Magyarország ehhez képest később kapcsolódott be, ugyanis a Minisztertanács 1953-ban járult hozzá a Magyar Televízió Vállalat megalapításához.
Eleinte egy 14-szer 18 centméteres képméretű vevőkészüléken voltak láthatók az első próbaadások az 50-es évek elején, 1955. augusztusára viszont már megszületett a szériagyártásra szánt első tévékészülék prototípusa, az Orion AT 501 is.
1954-ben üzembe is helyezték az első adóállomást a Széchenyi-hegyen, azonban az első próbaadást a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták. A kísérleti adások során az Erdei sportverseny című rajzfilm és a Mágnás Miska egyes jeleneteire szórakozhattak az érdeklődők.
Még abban az évben a Magyar Televízió is megkezdte működését, az első kísérleti adást a vállalat székházában 1954. január 28-án vitték képernyőre Zima Károly, a Magyar Televízió vezető mérnöke és Hódos Rezső vezérigazgató közreműködésével.
A nyilvános műsorsugárzás három évvel később, 1957. május 1-jével kezdődött. Megjelentek az első bemondók is Tamási Eszter illetve Takács Marika személyében, hozzájuk csatlakozott egy évvel később Varga József.
Az első, kimondottan tévére írt műsor Magyarországon az 1957 szeptemberében indult Művészet volt, egy interjúkkal és verses, zenés betétekkel tarkított magazinműsor, Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező vezetésével. Decemberben elkészült az MTV első stúdiójátéka is, majd az év végi siker után hagyománnyá váltak a szilveszteri kabarék.
1969-ben sugározták az első színes adást, és megkezdődött a francia importból származó színes készülékek forgalmazása. A hazai gyártók idővel összeszerelő üzemekké alakultak át, majd a rendszerváltás után, a beáramló sokkal korszerűbb készülékek beáramlása mindkét nagy gyár elhalását eredményezte.
1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte második számú csatornáján is a sugárzást, ez pedig oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált. Érdekesség, hogy az új csatornán a hétfő adásszüneti nap volt.
A Ficseri Gyermekstúdiót mintegy harminc éve Vidnyánszky Éva indította el, majd kisebb kihagyás után a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, Vass Magdolna és Domáreckájá Júlia élesztették újra. Az idei évadban Vass Magdolna munkáját Heczel Jázmin, Huzina Eszter és Rajkó Balázs segített...
A kárpátaljai művészcsaládokat bemutató kiállítássorozat újabb részeként egy ungvári alkotó házaspár, Andrij és Oleszja Kocsut különleges világába enged bepillantást a Családi értékek címmel megrendezett kiállítás.
„Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díjjal tüntették ki Váradi Enikőt – olvasható a Nemzeti Tehetség Program oldalán. A 2025-ös „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” Díjátadó Gálát május 17-én tartották meg, ahol 28 magyarországi és határon túli pedagógust és szakembert ismertek el. Ezen k...
Paládi Máté tehetsége és érett gondolkodásmódja ritka párosítás. A tiszapéterfalvai zongorista április 25-től a Duna Televízió Virtuózok című komolyzenei tehetségkutatójának 10. jubileumi évadjában mutatkozik be. A fiatal művész már most tudja: a zene nem cél, hanem eszköz – arra, hogy adjon. Pályáj...
