Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. május 10.
A Beregszászi járás ősi magyar települése Balazsér, a Vérke-parti falu, melynek első említése 1323-ból való.
A falu épített örökségét képezi az 1920-ban emelt kastély, mely a Csebi Pogány család tulajdona volt. Itt élt Pogány Pál, aki 1911-ben vette feleségül Horthy Miklós kormányzó unokahúgát, Horthy Etelkát. A férj 1916-ban bekövetkezett halála után Pogány Pálné egyedül vezette tovább a birtokot. 1942-ben hunyt el, hamvait gyermekei a kastély udvarán szórták szét.
A II. világháborút követően a család elveszítette az épületet. A szovjet kézre került kastélyban előbb elemi iskola, majd katonai előkészítő tábor, egy ideig pedig sportiskola működött.
Az épület az ezredfordulón a Kárpátaljai Református Egyházkerület tulajdonába került. A kastélyt az egyház felújíttatta, 2002-ben megnyitotta benne a Béthel Konferenciaközpontot, mely egyházi rendezvényeknek ad otthont.
Abból az időből, amikor még a Pogány családé volt a kastély, fennmaradt egy történet, melyet Az Est című újság közölt 1916. április 22-ei számában.
„A háború szomorúságai közepette is megesnek humoros történetek. Így esett a Beregszász közelében lévő Balazsér községben is. Vasárnap éjszaka özvegy Pogány Pálné úri házának egyik ajtaját irtózatosan döngette valami tekintélyes alak. Azt kiabálta, hogy hadijog alapján hívják elő a ház úrnőjét, mert fogatokat kell rekvirálni. A házat egy fegyveres felügyelő őrizte, az elő is bujt az ordításra és vitatkozni kezdett a kiabáló emberrel. A ház úrnője és vendégségben lévő testvére szintén előjöttek a nagy kiabálásra.
– Négy gazdasági fogatot és a hozzávaló lovakat már kiválasztottam– szólott erélyesen egy őrmester, mert őrmester volt az ordítozó éjféli rekviráló.
A kocsisok nagy része hadbavonult és siheder fiuk voltak csak a házban, a kik nem mertek ellent állni a kivont kardu őrmesternek. Különben is nyolc gazda volt még vele, a kik már átadták kocsijaikat és ők is követelték, hogy Pogány Pálné is járuljon a haza védelméhez.
– Kétszázhatvanöt fogatot kell Galíciába vinnem, mondta az őrmester, mert az oroszok megvertek minket és most általános visszavonulás van. Királyházától egészen idáig állnak a rekvirált kocsik, ma hajnalban kell indulnunk.
– Hol a biró? Hiszen neki itt kellene lenni? – felelte a ház asszonya.
– A biró beteg, nem tud mozdulni – válaszolták a gazdák.
– Nem lehetne talán pénzzel megváltani a rekvirálást? – kérdezte Pogányné, a ki átlátta, hogy szélhámossal van dolga, mert megismerte, hogy a katonát minap a mezőn látta. Akkor még káplár volt, de éjszakára őrmesternek nevezte ki magát.
– Dehogy nem – felelte vidáman a vén bakancsos. – De utravalónak kérek még kenyeret, szénát és zabot.
Átvéve a pénzt, megbízta a gazdákat, hogy hozzák utána a kenyeret, szénát és zabot. Ezzel eltávozott, özvegy Pogány Pálné gyorsan Beregszászba küldött rendőrökért, de nem is kellett sokat fáradni, mert az őrmester a falu korcsmájában vígan iszogatott a bíróval, a kivel este kilenc órakor összeismerkedett és a ki hivatalos hatalmát átadva az őrmesternek, tökrészegen várta, hogy barátja visszajöjjön. A mikor az őrjárat a faluba ért, már hajnalodott és a biró vén bakancsos barátjával egymást átölelve énekeltek az utcán. A rekviráló őrmester végigrekvirálta az egész falut, mindenkitől pénzt szedett össze, s most a beregszászi rendőrségen ül. Azt mondja, hogy polgári foglalkozása szerint műszerész Budapesten, de most katona, szabadságon van és mulatni akart egyet. Azt hiszik, hogy rovott multu, veszedelmes szédelgő.”
Fotó: www.darabanth.com
Negyedik alkalommal csatlakoztak a Szalókán élő asszonyok a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete által 2020-ban indított online hagyományőrző szakkörprogramhoz, amely vidékünkre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérs...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
108 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án kezdődtek a Mária-jelenések Fatimában, a Fatima város közelében lévő a Cova da Iria nevű helyen, amikor három pásztorgyereknek megjelent egy gyönyörű női alak. A tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto elmondása s...
