93 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, politikus.
![93 éve született Csoóri Sándor](/img-cache/5/0/3/8/6/503863bc64a0d26ecc27536e4f5143cca2d752c9.jpeg)
Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. február 03.
93 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, politikus.
Csoóri Sándor Zámolyon látta meg a napvilágot egy földműves családban. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Pápán végezte, ahol 1950-ben érettségizett le. Ugyanettől az évtől a Pápai Néplap munkatársa lett, később a Veszprém Megyei Népújságnak. Majd Budapesten, az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakokon tanult, de betegség miatt nem tudta befejezni tanulmányait.
Publikálni 1953-ban kezdett, ez év augusztusában egyszerre 14 verse jelent meg. 1953 és 1954 között az Irodalmi Újságés a Szabad Ifjúság lapoknál dolgozik. 1955 és 1956 között versrovatot szerkesztette az Új Hangnál, ezután a Lakatosipari Vállalat tisztviselője. Ezután szabadfoglalkozású író. 1962 és 1963 között a Jövő Mérnöke lapnál dolgozott. 1968-tól 20 éven át a MAFILM-nél dramaturg. 1984-ben Bibó István-díjat kapott.
Politikai szerepet is vállalt, a ’80-as években az ellenzék egyik vezető egyénisége, 1985-ben a monori, két évvel később a lakiteleki tanácskozásnál segédkezik. Az MDF alapító tagja, majd 1988 és 1993 között elnökségi tagja volt. Eközben 1992-ig a Hitel szerkesztőbizottságának elnöke is volt. Munkásságát 1990-ben Kossuth-díjjal méltatták. A Tízezer napcímű filmért ő is megkapta a Magyar Örökség Díjat 1997-ben. 1991-től 2000-ig volt a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től pedig a Hitel főszerkesztője. 2008-ban Prima Primissima-díjat kapott.
Csoóri fokozatosan találta meg a saját hangját, amellyel egyre erősebben lépett fel a népért.
Termékeny szerző volt, 1954-től a 2010-es évekig publikált köteteket. Első kötetének címe Felröppent madár volt.
Utolsó éveit visszavonultan élte le. Nagybetegség után 2016. szeptember 12-én hunyt el Budapesten.
Csoóri Sándor költészetét a hazáért való tenni akarás, a közösségért való aktív cselekvés itatja át.
„Költő? Szociográfus? Publicista? Esszéíró? Prózaíró? Filmíró? Politikus? Szerkesztő? Közügyekben loholó önkéntes? Mindegyik együtt. S ezáltal sokkal több is, mint ezek összege.” – írta róla Görömbei András.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.