Hetvenhat éve, 1947. február 26-án Budapesten meghalt Tihanyi Kálmán, a világhírű villamosmérnök, feltaláló, a nagyfelbontású televízió-technika és ezen belül az ikonoszkópként ismert katódsugaras képbontó feltalálója.
Tihanyi Kálmán 1897. április 28-án született Üzbégen (ma Szlovákia). Tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte.
Legfontosabb találmányaiban a nagyfelbontású televízió képátvitel máig érvényes alapelvét és felépítését írta le. 1926. március 20-án benyújtott A Radioskóp című, negyvenkét oldalas szabadalmi kérelmében részletesen leírta a töltéstárolással működő televízió adó-vevő rendszert.
Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett.
1928-as prioritású magyar, német, angol, francia, egyesült államokbeli szabadalmaiban védte le végleges elgondolásait, a később gyakorlatban megvalósított képtároló kameracső (adó) és képcső (vevő) számos kiviteli alakját. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi 1928-as elsőbbségű szabadalmainak 1929-es angliai publikációjára hivatkozva utasították el Vladimir K. Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett hasonló megoldásaira a szabadalmi oltalmat.
A Radio Corporation (RCA) 1930 nyarán kereste meg Tihanyit és 1931 tavaszán kezdte meg találmányainak kivitelezését. Az ikonoszkóp, az első nagyfelbontású képátvitelre alkalmas kameracső 1934 végén szériagyártásra kész volt.
Ekkor tértek át a Tihanyi szabadalmakkal levédett modern (rácsvezérelt) képcsövek (vevők) készítésére is.
1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. 1929-ben jelentette be különleges hőre is érzékeny kameráját. Londonban az angol Légügyi Minisztérium részére készítette el robotrepülőgépének prototípusát, majd a kamerát adaptálta az olasz haditengerészet céljaira. 1935-1940 között dolgozta ki 5-8 km hatótávolságúra tervezett nagyenergiájú ultrahang-sugárzó készülékét.
1940-ben visszatért Magyarországra, ahol ennek prototípusát elkészítette. 1944. április 5-én őt és munkatársait letartóztatták, öt hónapig tartó vizsgálati fogsága alatt magánzárkában volt, a hűtlenség vádját azonban nem sikerült rábizonyítani. Szálasi hatalomra kerülése után illegalitásba vonult.
A háború után ismét visszatért a napi 16-17 órás munkatempójához. Üzemében hozzálátott új megoldású (belül üregesen kiképzett) golyóscsapágyának gyártásához.
Már 1945 júniusában lépéseket tett egy televíziós társaság alapítására, adóállomás felépítésére és képcsőgyár szervezésére.
Ezt a tervet azonban – korainak ítélve – későbbre halasztotta, s inkább egy aranycentrifugára vonatkozó találmányának kidolgozása és a prototípus felépítése mellett döntött. A megvalósításra ifj. Lóczy Lajos egyetemi tanárral, a Földtani Intézet igazgatójával társult. Mindeközben egy nukleáris támadások elleni javaslatán is dolgozott.
Az első figyelmeztetést, hogy szervezete nem bírja a megterhelést, 1946 telén bekövetkezett szívrohamát még túlélte. A második, 1947. február 26-án azonnal véget vetett életének.
Felfedezése a töltés- illetve a képtárolás a televíziózás és általában a híradástechnika alapvető operációs elvét képezi.
A Magyar UNESCO Bizottság 2000 decemberében felterjesztette az UNESCO Memory of the World (A Világ Emlékezete) elnevezésű program nemzetközi bizottságához Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi hivatali aktáját, melyben a modern TV ma is érvényes alapvető elméletét és a gyakorlati kivitelére vonatkozó javaslatait fogalmazta meg. A Radioskop szabadalmi leírása – Magyarországról elsőként – belekerült A Világ Emlékezete Listába, amely a nemzeti közösségek tulajdonában lévő egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett dokumentumokat regisztrálja.
