Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2023. január 31.
Alan Alexander Milne angol író, költő 67 éve, 1956. január 31-én halt meg. A világhírnevet és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányul szolgáló, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak (angolul: Winnie the Pooh) köszönheti.
London Kilburn városrészében született 1882. január 18-án. Skót származású apja tanár volt, egyben annak az iskolának az alapítója, amelybe a gyerek Milne is járt, és ahol a neves író, H.G. Wells is tanított. A középiskola után a cambridge-i Trinity College-ban tanult matematikát, élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyta. Már ekkor az irodalom vonzásában élt, a Granta című diáklap szerkesztője, szerzője is volt, s végzése után, 1903-ban a Punch című szatirikus hetilap munkatársa, 1906-tól segédszerkesztője volt. Egy amatőr krikettcsapatnak is tagja volt, ahol olyan (irodalmi) kiválóságokkal játszott együtt, mint J.M. Barrie és a Sherlock Holmes-történeteket jegyző Arthur Conan Doyle.
Első regénye, a H.G. Wells tanácsára írott Lovers in London 1905-ben jelent meg. Milne nem igazán szerette ezt a művét, ezért az 1910-ben kiadott, a Punchban megjelent írásait egybegyűjtő kötetét tekintette első könyvének. 1913-ban megnősült, egyetlen fia, Christopher Robin (a Micimackó-könyvek Róbert Gidája) 1920-ban született. Az első világháború kitörése után besorozták, alhadnagyként küldték a francia frontra, ahol 1916-ban a somme-i csatában megsebesült. Angliában lábadozott, felépülése után a titkosszolgálat számára készített propagandaanyagokat, 1919-ben hadnagyként szerelt le. A háború borzalmai pacifistává tették, a fronton szerzett élményeiből született meg 1934-ben a háborút elítélő, nagy vihart kiváltó Peace With Honour című műve, amelyet 1940-ben, a második világháború kitörése után War with Honour című művében lényegében megtagadott.
A háborús években keményen bírálta népszerű kollégáját, P.G. Wodehouse-t, aki 1940-ben a francia Riviérán lévő tengerparti villájában német fogságba esett, és egy év börtön után beleegyezett abba, hogy Berlinből sugárzott adásokban olvassa fel (egyébként a németeket kigúnyoló) írásait fogságélményeiről. Wodehouse szabadulása után azzal állt bosszút egykori barátján, hogy gyilkos paródiákat írt annak gyerekverseiről. Milne 1952-ben agyvérzést kapott, agyműtétet hajtottak végre rajta. Hátralévő éveit mozgássérültként élte le 1925-ben vásárolt sussexi otthonában, ott halt meg 1956. január 31-én. Legnagyobb sikerét a Micimackóval aratta, 1924-ben Amikor még kicsik voltunk, 1927-ben Hatévesek lettünk címmel gyermekeknek szánt verseskötetet adott ki. Népszerűek voltak színpadi művei is, amelyeket a londoni színházak folyamatosan játszottak, számos film forgatókönyvét írta. A Vörös Ház rejtélye címmel detektívregény-paródiája is megjelent, számos regényt, novellát és verset írt, Micsoda négy nap című humoros regényéből Angliában film is készült.
A világhírnevet és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányul szolgáló, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak (angolul Winnie the Pooh) köszönheti. A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, ugyancsak Ernest H. Shepard illusztrációival. A Micimackó a múlt század legnépszerűbb prózai művei közül a tizenhetedik lett, Magyarországon A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb tizenkettő közé. A csekély értelmű medvebocs ihletőjének számító Teddy mackót Christopher Robin 1921. augusztus 21-én kapta első születésnapjára. A kisfiú a Winnie nevet egy (az amerikai Winnipegből származó) medvebocsról adta, amelyet gyakran látott a londoni állatkertben, Pooh pedig egy hattyú volt, amellyel egyik születésnapján találkoztak. A Százholdas Pagony, ahol Micimackó és társai élnek, az a sussexi erdő Milne farmjának közelében, ahová kisfiával gyakran jártak ki sétálni. A csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeire és nemkívánatos gyarlóságaira ismerhet az olvasó.
A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes zseniális magyarításában (a Micimackó is az ő nyelvi leleménye), s ma már szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Ez utóbbi, a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor munkája, egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján. A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle. A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességek sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. Számos ország a tanrendjébe is felvette, és filozófiai értekezéseket is ihletett. A Micimackó első kiadásának egy példánya 1995-ben 6750 fontért kelt el egy árverésen, az eredeti illusztrációkért pedig 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek.
Feltehetően előkerültek a Thelegdy család középkori palotájának maradványai a Pidhorjani nevű városrészben, amely a XV–XVI. század fordulóján volt a birtokukban. Jelenleg a területen az ország egyik legrégebbi sörfőzdéjének malátázó pincéi találhatók.
Március 11-én, Budán, a Bartók Béla úti székházában tartotta meg az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepi rendezvényét a Magyar Újságírók Közössége (MÚK). A szép számú közönséget dr. Szilvay Balázs, a patinás szakmai szervezet elnöke üdvözölte, majd közösen elénekeltük a Himnusz...
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral állami elismeréseket és művészeti díjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban pé...
A hagyományokhoz híven idén is megemlékezett az II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Fodó Sándor Kulturális Központ az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről Beregszászban március 13-án.
