Írta: | Forrás: MTI | 2022. május 22.
A modern bűnügyi regény és Sherlock Holmes, a detektívek királyának megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle skót író 163 éve, 1859. május 22-én született. Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit.
1859. május 22-én született Skóciában, ír szülők gyermekeként. Az orvosi egyetem elvégzése után Dél-Angliában kezdett praktizálni, de kevés páciense akadt, így unaloműzésből írogatni kezdett.
Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású és jámbor Watson doktor.
A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról mintázta. Doyle a közönség követelésére 1891-től negyven évig írta az újabb és újabb rejtélyeket, figuráit olyan kiváló stílusban és sajátos, fanyar humorral ábrázolta, hogy sokan élő embernek vélték Sherlock Holmest.
Amikor 1893-ban a detektív halálát lelte az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, az olvasói felháborodás miatt kénytelen volt feltámasztani teremtményét. Az író a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében.
Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak és egy műfajba szorult vissza.
Kísérletező kedve szerencsére megmaradt: színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat írt, az angol-búr háborúban szerzett élményei az angol gyarmati uralom mellett érvelő mű megírására ihlették. Az írót a háborúban teljesített katonaorvosi és egyéb szolgálataiért 1902-ben lovaggá ütötték.
Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született. Első felsége tüdőbajban halt meg, egyik fia az I. világháborúban esett el, ezután az író a spiritizmus meggyőződéses hívévé vált. A sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban.
Sherlock Holmes 1927-ben „visszavonult” vidéki otthonába és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban a mai napig hetente kétszáz levél érkezik. Ezekre általában egy bank válaszol udvariasan, ez található ugyanis a Baker Street 221. alatt.
A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum. A mesterdetektív kalandjairól még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, s magyarul is megjelent minden története.
A művészeti szakkör diákjainak munkáiból nyílt különleges kiállítás február 26-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetében. A tárlat a fiatal alkotók közös munkájának első jelentős mérföldköve, amely bepillantást enged abba a kreatív folyamatba, amely az inté...
Ünnepi kiállításmegnyitóval emlékeztek meg Garanyi József születésének 105. évfordulójáról február 26-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a kárpátaljai festészet egyik legmeghatározóbb alakjának sokszínű munkásságát tárja elénk, különleges betekintést nyújtva a vidékünk tájait és az itt élő...
Platthy György festőművészre 1908. január 26-án látta meg a napvilágot Ungváron. Felmenői között büszke lehetett gyógyszerész nagyapjára, aki harcolt az 1848/1849-es szabadságharcban, majd Angliába menekült a megtorlás elől. A kiegyezés után hazatért Ungvárra és gyógynövények termesztésével, vegyi k...
Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.
