Írta: KMMI | Forrás: mult-kor.hu | 2020. október 26.
Fedák Sári színésznő, kora jelentős primadonnája 141 éve, 1879. október 26-án született. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, majd Kacsóh Pongrác János vitézében, utóbbiban saját maga tervezte jelmezben (bőszárú gatya, fején árvalányhajas kalap) játszotta Kukorica Jancsit.
1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, majd a Népszínház ajánlatát visszautasítva Pozsonyba szerződött. Már a következő évben a Népszínház tagja lett, kisebb kitérők után az 1903-ban megnyíló Király Színházban kötött ki, ahol az első előadáson Huszka Jenő Aranyvirág című operettjének főszerepét játszotta.
Bár hangja nem volt túl erős, színpadi jelenléte mindent feledtetett, egy csapásra kiütve az addigi „ügyeletes” primadonnákat. Új színt hozott az operett műfajába, az addigi érzelgős, édeskés hősnőkkel szemben temperamentumos, talpraesett nőket alakított. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, majd Kacsóh Pongrác János vitézében, utóbbiban saját maga tervezte jelmezben (bőszárú gatya, fején árvalányhajas kalap) játszotta Kukorica Jancsit. A daljáték 689 előadása közül 574-ben lépett a színpadra, a 100. előadás után Ady Endre rajongó sorokkal köszöntötte a Budapesti Napló hasábjain.
A hat nyelven beszélő primadonna évekig Berlinben, Bécsben, Londonban és Párizsban lépett fel. Hazatérve prózai darabokban is játszott, ezekben is érvényesült kitűnő emberábrázoló képessége és közvetlen humora. 1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, emiatt Bécsújhelyen börtönbe került, s két évig Bécsbe „száműzték”.
1922-ben több évi együttélés után feleségül ment a drámaíró Molnár Ferenchez, a viharos házasság három év után bomlott fel, amikor a drámaíró beleszeretett Darvas Lilibe. (Üvegcipő című darabját bennfentesek szerint a Molnár-Fedák-Darvas háromszög ihlette.)
Az ötszáz éves magyar dal című előadóestjével itthon és külföldön valódi küldetést teljesített, a bibliai daloktól virágénekeken át a kurucdalokig mindent énekelt.1924-ben, 1925-ben, majd 1934-ben bejárta az USA magyarok lakta városait.
A II. világháború alatt többször is hitet tett a fasiszta Németország mellett, 1944 decemberében a bécsi rádióban a háború folytatására buzdított. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként egy év börtönbüntetésre ítélte, s eltiltották foglalkozása gyakorlásától. Szabadulása után visszavonultan élt Nyáregyházán, hiába hívták, színpadra nem lépett többé.
Az extravagáns, de így is népszerű „Zsazsa” 1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája sajnos megsemmisült, később a hangosfilmeken jobbára határozott nőket jelenített meg. Erotikus kisugárzása elbűvölte a férfiakat, a nők elegáns ruháit irigyelték és utánozták. A színpadra lépve száját égő vörösre, szeme alját kékre festette, s tánc közben ruháját a megengedettnek számító boka helyett olykor a térdéig felkapta. Mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták, ő volt az első női tagja a Fehér Hollók baráti társaságának. Az akkoriban csak férfi művészeket tagjai közé fogadó egyletben első alkalommal Fedák is férfiruhában jelent meg.
Fedák Sári 1955. május 5-én halt meg, a temetéséhez szükséges összeget közadakozásból gyűjtötték össze. Életéről Útközben című, 1928-ban kiadott kétkötetes művében vallott. A Te most csak aludjál, Liliom című, az ötvenes évek elején írott önéletrajzi könyve csak 2009-ben jelent meg.
Beregszászban 2018-ban avatták fel Fedák Sári egészalakos szobrát, 2020-ban pedig róla elnevezett kulturális központ nyílt a Vérke-parti városban.
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-jétől – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
