„Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – 118 éve, 1905. április 11-én született Ferencvárosban József Attila, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.
„1905-ben születtem Budapesten, görög-keleti vallású vagyok” – írta önéletrajzában a költő 1937-ben. Nehézségekkel indult az élete: csak hároméves volt, amikor édesapja, József Áron kivándorolt, és ezzel örökre elhagyta a családot. Nagy szegénységben éltek, édesanyja, Pőcze Borbála nem is tudta gondozni gyermekeit, emiatt József Attila 3 és 7 éves kora között Öcsödön élt nevelőszülőknél. Már gyermekként dolgozott, a nevelőszüleinél disznópásztorkodott. Hétéves korában édesanyja magához vehette, visszaköltözött Budapestre, iskolába kezdett járni. Pőcze Borbála mosással, takarítással tartotta el a három gyermekét. „A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról, és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hivtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe” – írta József Attila. Önéletrajzában arról is beszámolt, hogy az Attiláról szóló történeteket tartja fordulópontnak, ami őt az irodalomhoz vezette.
A Nagy Háború tovább rontotta a család helyzetét. József Attila is kivette a részét a pénzkeresésből, alkalmi munkákat vállalt. Édesanyjánál daganatot diagnosztizáltak, egészsége egyre jobban leromlott, és 1919-ben elhunyt. Sógora, Makai Ödön lett a gyámja. Makón folytatta tanulmányait, mellette nyaranta Mezőhegyesen tanított.
Tizenévesen több ízben kísérelt meg öngyilkosságot.
17 évesen kezdte publikálni verseit a Nyugatban. Közben a tanulmányait megszakította, dolgozott napszámosként és házitanítóként is. Tanárai kérésére mégis leérettségizett később. Versei miatt perbe került. Erről az időszakról így ír a Curriculum Vitae-ben:
„Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért Istenkáromlás miatt pörbefogtak. A Kúria fölmentett.”
Budapestre visszakerülve előbb könyvügynök volt, majd egy magánbankházban dolgozott, a bankház becsődöléséig. Ezután iratkozott be a szegedi egyetem magyar–francia szakára. Az egyetemet nem fejezhette be: a Tiszta szívvel című verse nagy port kavart. „(Horger Antal) kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert »olyan emberre – úgymond –, ki ilyen verseket ír, nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését«” – írt erről a költő. Ezután a bécsi egyetemen is volt egy ideig hallgató, majd a Sorbonne-on, végül visszatért Pestre, ahol két szemesztert hallgatott, de nem szerzett végül oklevelet.
A Külkereskedelmi Intézetnél helyezkedett el magyar–francia levelezőként, idegrendszeri problémái ekkor ütköztek ki. Előbb szanatóriumba küldték, majd fel kellett hagynia munkájával. A Szép szó szerkesztőjeként dolgozott ezután.
Magánélete nem volt kiegyensúlyozott. Első nagy szerelmét, Vágó Mártát szülei választották el tőle. Legtovább Szántó Judit mellett maradt, vele hat évig alkottak egy párt. Ezután szerelmes lett kezelőjébe, Gyömrői Editbe, aki nem viszonozta érzelmeit. Utolsó nagy szerelme Kozmutza Flóra volt.
Költészete mellett politikai nézetei miatt is többször került összetűzésbe.
Első verseskötete 1922-ben jelent meg a Szépség koldusa címmel. 1925-ben jelent meg a Nem én kiáltok, 1929-ben a Nincsen apám, se anyám, 1931-ben a Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Egy évvel később jelent meg újabb kötete Külvárosi éj címmel, majd 1934-ben a Medvetánc. Utolsó kötetét Nagyon fáj címmel 1936-ban adták ki.
Élete során 1935-ben és 1936-ban részesült Baumgarten-jutalomban, illetve 1938-ban posztumusz kapta meg. Halála után 11 évvel Kossuth-díjjal tüntették ki, valamint 2001-ben Magyar Örökség díjat kapott.
József Attila hatása napjainkban is érezhető a magyar költészeten. Születésnapján méltatjuk a magyar költészet napját, 1950 óta rangos irodalmi díj viseli a nevét. Korábbi alma matere, a szegedi egyetem 1962 és 1999 között szintén a nevét viselte. 1998-ban kisbolygót neveztek el róla (39971 József). A UNESCO a 2005-ös évet József Attila-évvé nyilvánította.
