114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Írta: | Forrás: karpatalja.ma | 2026. szeptember 08.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Tizennégy éves korában ismerte meg Radnóti Miklóst, akivel 1935. augusztus 11-én kötött házasságot.
Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak.
Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.
Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.
Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.
Gyarmati Fanni a költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi, Pozsonyi úti lakásban élt. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.
Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti Miklós teljes kéziratos hagyatékát.
2014. február 15-én hunyt el. Gyarmati Fanni hamvait végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra.
2014. decemberében jelent meg Gyarmati Fanni naplója a boltokban. Az 1 200 oldalas, monumentális napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája életét, valamint a házasság mindennapjait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia – írta a Jaffa Kiadó.
Gyarmati Fanni azért írt, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...