Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. február 26.
1. A mai kártyajátékok őséről tudósító első írásos forrás a 9. századi Kínából, a Tang-dinasztia korából származik. Kínában eleinte valószínűleg papírpénzzel kártyáztak, ám a bankjegyek elrongyolódása miatt idővel áttértek a keskeny papírlapok alkalmazására.
2. A játékkártya valószínűleg az egyiptomi Mameluk Birodalom közvetítésével jutott el Európába a 14. században. A spanyol „La Banda” (szalag) lovagrend tagjait a kártyázástól szigorúan eltiltó 1334-es rendelet az első európai forrás, amely megemlíti a játékkártyát.
3. A 14. század végén már Franciaországban is ismerték a játékkártyát. VI. Károly kincstárnokának 1392-es számlakönyve szerint Jacques Gringonneur festőnek jelentős összeget fizettek három csomag kártyáért.
4. A francia kártya királyt ábrázoló lapjain kezdetben valós történelmi személyiségek szerepeltek. A kőr Nagy Károlyt, a káró Julius Caesart, a treff Nagy Sándort, a pikk pedig Dávid királyt ábrázolta.
5. A kártyákon megjelenő ábrázolások szimbólumrendszerének alapját a fennálló társadalmi rend adta. Kezdetben a serleg a papságot, a kard a nemességet, a pénz a kereskedő középosztályt, a bot pedig a jobbágyságot szimbolizálta.
6. IV. Edward angol király a hazai iparosok védelmében 1463-ban parlamenti határozattal tiltotta meg a külföldi kártya behozatalát az országba.
7. Kezdetben csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a kézzel illusztrált kártyák megvásárlását, ám a 15. század elejétől már fametszeteket használtak a sokszorosításra, így a játékkártya szélesebb néprétegek számára is hozzáférhetővé vált.
8. A játékkártyákat elsőként Anna brit királynő adóztatta meg 1711-ben. Az ún. bélyegadót a kártyákra is kiterjesztő rendelet egészen 1960-ig érvényben maradt.
9. Franciaországban 1793-ban a forradalmi kormányzat a régi rendet képviselő királyt a szellem, a dámát a szabadság, a bubit pedig az egyenlőség allegorikus ábrázolásaira cserélték.
10. A kártyagyárak 1935-ben megpróbálkoztak egy ötödik kártyaszín – az USA-ban a „sas”, az Egyesült Királyságban pedig a „korona” bevezetésével – ám a kísérlet kudarcba fulladt.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
