Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. február 26.
1. A mai kártyajátékok őséről tudósító első írásos forrás a 9. századi Kínából, a Tang-dinasztia korából származik. Kínában eleinte valószínűleg papírpénzzel kártyáztak, ám a bankjegyek elrongyolódása miatt idővel áttértek a keskeny papírlapok alkalmazására.
2. A játékkártya valószínűleg az egyiptomi Mameluk Birodalom közvetítésével jutott el Európába a 14. században. A spanyol „La Banda” (szalag) lovagrend tagjait a kártyázástól szigorúan eltiltó 1334-es rendelet az első európai forrás, amely megemlíti a játékkártyát.
3. A 14. század végén már Franciaországban is ismerték a játékkártyát. VI. Károly kincstárnokának 1392-es számlakönyve szerint Jacques Gringonneur festőnek jelentős összeget fizettek három csomag kártyáért.
4. A francia kártya királyt ábrázoló lapjain kezdetben valós történelmi személyiségek szerepeltek. A kőr Nagy Károlyt, a káró Julius Caesart, a treff Nagy Sándort, a pikk pedig Dávid királyt ábrázolta.
5. A kártyákon megjelenő ábrázolások szimbólumrendszerének alapját a fennálló társadalmi rend adta. Kezdetben a serleg a papságot, a kard a nemességet, a pénz a kereskedő középosztályt, a bot pedig a jobbágyságot szimbolizálta.
6. IV. Edward angol király a hazai iparosok védelmében 1463-ban parlamenti határozattal tiltotta meg a külföldi kártya behozatalát az országba.
7. Kezdetben csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a kézzel illusztrált kártyák megvásárlását, ám a 15. század elejétől már fametszeteket használtak a sokszorosításra, így a játékkártya szélesebb néprétegek számára is hozzáférhetővé vált.
8. A játékkártyákat elsőként Anna brit királynő adóztatta meg 1711-ben. Az ún. bélyegadót a kártyákra is kiterjesztő rendelet egészen 1960-ig érvényben maradt.
9. Franciaországban 1793-ban a forradalmi kormányzat a régi rendet képviselő királyt a szellem, a dámát a szabadság, a bubit pedig az egyenlőség allegorikus ábrázolásaira cserélték.
10. A kártyagyárak 1935-ben megpróbálkoztak egy ötödik kártyaszín – az USA-ban a „sas”, az Egyesült Királyságban pedig a „korona” bevezetésével – ám a kísérlet kudarcba fulladt.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
