Írta: | Forrás: origo.hu | 2026. augusztus 20.
Augusztus 20-ához számos különleges népszokás, hiedelem és legenda kapcsolódik, amelyek közül több ma már kevésbé ismert. Szent István napja az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, de régen az időjárástól a termésen át egészen a gólyák indulásáig sok mindent próbáltak megjósolni ezen a napon. Mutatjuk a legérdekesebb augusztus 20-i hagyományokat és babonákat, amelyekből néhány egészen meglepő.
Régi babonák, különös népszokások és máig élő hagyományok kapcsolódnak az államalapítás ünnepéhez. Mutatjuk, milyen érdekességeket tartogathat még számunkra augusztus 20.
Az új kenyér ünnepe
Augusztus 20-a nem csak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ugyanis az évben ekkor ehetünk először a frissen learatott búzaszemekből készült lisztből és kenyérből. Az aratás végét hatalmas bálokkal és lakodalmakkal szokás ünnepelni, hiszen ezzel egyidőben a munka időszaka is lezárul. A ropogós vekni jelképezi az otthont és az életet, hiszen egyik fő alapélelmiszerünk.
Kevesebb szúnyog
A nép hiedelmek szerint Szent István király napján fejezik le a „szúnyog királyt”. Ettől a naptól kezdve egyre kevesebb vérszívó rovarral találkozhatunk. Ez több mint valószínű, hogy nem így van. De az valóban igaz, hogy a nyár végéhez közeledve ők is fokozatosan tűnnek el.
Időjárás előrejelzés
Az országban sokan úgy tartották, hogy augusztus 20-a úgynevezett negyvenes nap. Ez annyit takar, hogy őseink sokáig abban hittek, hogy az ünnepnap időjárása még negyven napig velük lesz. Mindenki imádkozott a napsütésért és jó időért, hogy az aratást és betakarítást kényelmesen elvégezhessék a nyár végéig.
Útnak indulnak a gólyák
A népi hiedelmek szerint az államalapítás ünnepén indulnak útnak a gólyák. Augusztus 20-át sokan tartják választóvonalnak a nyár és az ősz között. Bizonyára a szárnyasok költözésnek nem az ünnephez van köze, hanem a teleléshez. Melegebb helyet keresnek maguknak a hidegebb hónapokra, majd jövőre ismét visszatérnek.
Milyen lesz a termés?
Az augusztus 20-án az időjárás nem csak az elkövetkezendő negyven nap miatt volt fontos, hanem a termés miatt is. A gazdák úgy gondolták, ha ezen a napon szép az idő, akkor bőséges termésre számíthatnak. Régebben a málnaszedés időszaka is ekkor kezdődött. Ma már a változó klímának köszönhetően pont ilyenkor zárul le az ízletes gyümölcs szezonja.
Férjfogó babona
A babona szerint ha a lányok Szent István Király estéjén éjfélkor merítenek a kútból vizet, és azzal fürdenek, akkor reggel találkoznak jövendőbeli férjükkel.
Az alvó szellemek
Augusztus 20-a után nem tanácsos éjfél után szabad vízben fürdeni. A babona úgy tartja, hogy a vízi szellemek ekkor térnek nyugovóra, és aki rosszkor rossz helyen fürdik, felébresztheti őket.
Az aratók ünnepe
A földművelők országszerte ekkor tartották az arató ünnepeket, hogy méltón lezárják a munka és szezon végét. Régebben az új kenyér napján a első elkészült cipót ekkor vitték a templomba, hogy megáldják. A kalászkoszorús lányokat lovaskocsin követték az emberek, így született meg az aratási felvonulás. Az első ilyen ünnepet Szegeden rendezték meg.
A Szent Jobb körmenete
A Szent Jobb a magyar nemzet egyik legfontosabb ereklyéje. A monda úgy tarja, hogy a díszes ereklyetartóban Szent István király mumifikálódott jobb keze található. Mária Terézia uralkodása kezdetén a Szent Jobbot Bécsbe vitette, majd később visszaküldte Budapestre. Azóta ez tisztelgő hagyománnyá vált az államalapító előtt, és minden évben augusztus 20-án megtartják a körmenetet és a relikviát végig viszik a városon.
Ócsádi szlovák legenda
Az ócsádi szlovák térségben úgy tartják, hogy Szent István király szelleme a Racsa nevezetű hely belsejében rejtőzik. Az erre legeltető pásztornak minden nap eltűnt egy báránya. Mikor már megelégelte ezt, elküldte a bojtár fiút, hogy keresse meg őket. A fiú napokig távol volt, majd azt mesélte, hogy a hegy tetején van egy repedés, amin keresztül egy tágas terembe jutott el. Itt fegyveres katonák alszanak lovakon, és az egyik közülük István király.
Moldovai csángók balladája
A moldvai csángók énekében Szent István király minden nép felszabadítója. Ha eljön az idő, akkor az államalapító másokhoz is elmegy és segít nekik. A legenda szerint I. István segítette győzelemre a harcosokat a pogányok ellen a magyar földön.
Augusztus 20-ához számos különleges népszokás, hiedelem és legenda kapcsolódik, amelyek közül több ma már kevésbé ismert. Szent István napja az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, de régen az időjárástól a termésen át egészen a gólyák indulásáig sok mindent próbáltak megjósolni ezen a napo...
Szöllősi Mátyás kárpátaljai hétköznapokat bemutató fotóiból nyílt kiállítás kedden Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.
Egy nemzet szíve-lelke a népzene, a néphagyományok. Úgy is mondhatnánk, hogy a népzene és a néptánc egy nemzet második anyanyelve, amelyik jelentős mértékben erősíti identitásunkat, a szülőföldhöz való kötődésünket, fogalmazott az immáron tizenhatodik alkalommal megrendezett Bereg-vidéki Népzenei és...
A Kárpátok szerelmese címmel egy olyan festőművész kiállításának a megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban, aki már a múlt század hatvanas éveiben kísérletet tett az akkoriban a hivatalos ideológia szintjére emelt szocialista-realista képzőművészet megújítására, s ezzel együtt ú...
