Szöllősy Tibor, dr.

Írta: | Forrás: | 2019. december 31.

Orvos-ideggyógyász, közíró, helytörténész

(Borzsova, 1940. augusztus 2.)

1957-ben érettségizett a técsői orosz tannyelvű középiskolában. 1958–1964 között az Ungvári Állami Egyetem orvosi karának hallgatója, sub auspiciis regis minősítéssel kapott diplomát. 1964 augusztusa-októbere között a gyertyányligeti körzeti kórház főorvosa. 1964 októberétől 1965 júniusáig sorkatonai szolgálatot teljesített. A tényleges katonai szolgálat letöltése után 1965–1980 között Técsőn osztályorvos. 1981-től kórházi és járási ideggyógyász-főorvos, közben megszerzi a kandidátusi minimumot. 1987-től legfelsőbb szakminősítéssel rendelkezik.

1987-ben a técsői Hollósy Simon Kör alapítója, majd elnöke, 1989-ben a KMKSZ egyik alapító tagja, 1990-ig a KMKSZ alelnöke, 1992-től a Magyar Szellemi Védegylet elnökségének tiszteletbeli tagja, 1991-től a Széchényi Társaság, majd a Kárpátaljai Szövetség tagja, a Kárpátaljai Hírmondó egyik szerkesztője. Az 1993 áprilisban alakult Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének főtitkára. Kutatási szakterülete az ideggyógyászat: az agy sérüléseinek biokémiai paraméterei. Érdeklődési területe a művészettörténet. Hollósy Simon festőművész técsői éveinek feldolgozásába fogott. Helytörténeti kutatásokat is végez, az öt Felső-Tisza-vidéki kiváltságos város (Huszt, Técső, Visk, Máramarossziget, Hosszúmező) és vonzásterületük múltjának feltárását vállalta magára, megírta a técsői református egyház történetét. Írásai a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpátaljában, a Kárpáti Kalendáriumban és másutt láttak napvilágot. 1988-tól állományon kívüli tudósítója a Kárpáti Igaz Szónak, munkatársa 1990-től a Kárpátaljának, tudósítója a Pesti Hírlapnak 1991-től, 1993-ban pedig munkatársa lett a Pánsíp című folyóiratnak. Szépprózai írásai, novellái könyv alakban is megjelentek. Az Együtt című folyóirat szerzői köréhez tartozik. Jelenleg nyugdíjas, Nyírmadán él.

Elismerések, díjak: 1978-ban kitüntették a Vörös Kereszt és Félhold tiszti-érmével, 1991-ben a Széchenyi Társaság emlékérmével, 1993-ban a Lakiteleki Alapítvány-díjával.

Fontosabb művei: A kígyó önmagába mar. Önéletrajzi regény, Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Könyvkiadó, Budapest-Beregszász, 1999., „Teccő nekem ez a hely”. Técső – mondák és tények tükrében. Intermix kiadó, Ungvár - Budapest, 1994. 136. old.,  A Técsői református Egyház története. Técső, 2000., „Ki a Tisza vizét issza…” Máramarosi helytörténeti mozaikkockák, Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest-Beregszász, 2002., Kárpátaljai karcolatok, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2003. A platánoknak örökké élni kell! Kisprózák, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2005. Áthallatszik a harangszó (interjúkötet), 2007., Hollósy Simon Máramarosban. Bellák Gábor művészettörténész utószavával. Írók Alapítványa Széphalom Könyvműhely, 2008.112. old.

Szerkesztett, összeállított könyvek: Kárpát-medencei magyar paletta (Técsői Hollósy Simon napok, 1993) Összeállította: Szöllősy Tibor. Kárpátaljai Magyar Könyvek, 32. Ungvár-Budapest, 1993., 136 oldal.

Irodalom forrás: Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Szöllősi Tibor dr.], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 133-134. old., Dupka György: Ukrajnai magyar szervezetek, intézmények, közéleti személyiségek adattára. [Szöllősy Tibor]. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár-Budapest, 2006. 78. old., Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007 [Szöllősy Tibor]. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2006. szeptember 13. 10. old., Major Anita. Tisza-partjaink. Hollósy Simon Máramarosban. In: Magyar Nemzet online, 2008. július 17. tárolt változat:  http://mno.hu/migr_1834/tiszapartjaink-394246

Elektronikus irodalom: dr. Szöllősy Tibor. In: Tilinkó. Mikolai Bertics Mihály honlapja. 2013.április 12., http://tilinko.hu/antologia/mikolai/dr-szolossy-tibor/

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI