Fodor Géza

Írta: | Forrás: | 2018. december 27.

Költő, esszéíró

(Dercen, 1950. október 6. – Dercen, 2024. január 9.)
Földműves családban született. A nyolcosztályos általános iskolát szülőfalujában végezte el, majd 1965-től a munkácsi középiskolában tanult, 1967-ben leérettségizett. Munkácson gépgyári munkás lett. 1970-től az ungvári területi nyomdában dolgozott. 1970-ben felvételizett az Ungvári Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1972-ben a Forrás Stúdióban kifejtett irodalmi és politikai tevékenysége miatt kizárták az egyetemről, be kellett vonulnia a szovjet hadseregbe sorkatonai szolgálatra. 1973-tól két évig tényleges katonai szolgálatot teljesít. Leszerelése után, 1976 őszétől folytatja egyetemi tanulmányait. Tanulmányai befejeztével Ungváron a Köztársasági Tervezőhivatalban dolgozott 1981-ig.

 Ezt követően Ungvár és Munkács környéki magyar tannyelvű iskolákban tanít. 1967–1971 között a Kovács Vilmos költő védnöksége és S. Benedek András, Zselicki József, Balla Gyula irányítása alatt működő az ungvári Forrás Stúdió egyik meghatározó alakja. A Kárpáti Iga Szó-ban, 1971-ben megjelent hírhedt „Elidegenedés?” című, Balla Lászlónak tulajdonított szerkesztőségi újságcikk után a hetvenes években hallgatásra kényszerült. A nyolcvanas években a józsefattilások vezetőivel (Balla D. Károly, Dupka György, Horváth Sándor) baráti kapcsolatba kerül, és biztatásukra újra publikál a József Attila Irodalmi Stúdió Lendület című fórumában, amely a Kárpáti Igaz Szó melléklete. 1988-ban egyik alapító tagja a József Attila Alkotóközösségnek. Fodó Sándor kisebbségi politikus baráti köréhez tartozott. 1990-től tagja, majd egy ideig választmányi tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek. 1992-től a Magyar Írószövetség és a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának tagja. 1993-tól a Hatodik Síp szerkesztője. 2002-től az Együtt című irodalmi, művészeti, kulturális folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 1967 óta publikál a helyi kiadványokban, valamint magyarországi és a romániai magyar folyóiratokban: Új Írás, Tiszatáj, Kortárs, 2000, Hitel, Süddeutsche Zeitung (Románia), Új Szó (Pozsony), stb... Verseiből válogatást közöl a Kárpáti Kalendárium, Sugaras utakon, 1985; Vergődő szél, 1990; Évgyűrűk - sorozat, Nézz töretlen homlokomra - A Forrás Stúdió versantológiája -, 1994; Töredék hazácska, 1994; Verecke, 2003, címűkiadvány és antológia. Fodor Géza maga is fordított oroszból (Mihail Bulgakov: Pálinka-tó, Hatodik Síp, 1993, Tél). Több verse ukránul Jurij Skrobinec, Ivan Petrovci fordításában jelent meg. Színműírással is próbálkozott (Ketten a magasban. Dráma egy felvonásban, Kárpáti Igaz Szó, 1985. december 15. Lendület). Tanulmányokat ír a Forrás Stúdióról (Keresztezett égboltok alatt, 1994), Kovács Vilmosról (Egy lakhatóbb világ felé, 1992), „Száraz kopár hátán a sziklakőnek” címmel a kárpátaljai magyar irodalmi életéről (1998). Az Intermix Kiadó megbízásából összeállította és utószót írt Kovács Vilmos Testamentum című kötetéhez, (1992), Nézz töretlen homlokomra, a Forrás Stúdió versantológiájához. Fodor Géza költői világáról mélyreható szakmai elemzést Eperjesi Penckófer János készít, többek között sorait így indítja: „ A kárpátaljai magyar irodalom megalapozói közül Fodor Géza költői világa elsősorban markáns egyediségével fogja meg az olvasókat. Titokzatos ez a költői világ, tele a belső megformálás egzotikumával, tartalmi döbbeneteivel. Itt még a legbensőségesebb otthonosság is többnyire különös kimértségben ismerhető föl. Itt még a legsajátosabb nyelvi fordulatainkat is majdnem mindig egy közismert intellektuális tudás emeli tágabb horizontra...”(A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. Század második felében, Magyar Napló, Budapest, 2003.) Jelenleg Ungváron él.

Elismerések: a Magyar Írószövetség Elnökének elismerését kifejező oklevél (2000); Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma és a Hernádi Porcelángyár Manufaktúra díja (2002). Együtt Nívódij (2007, 2009, 2010).

Művei: Széltükör, versek, Ungvár, Kárpáti Igaz Szó címűlap keretein belül a József Attila Irodalmi Stúdió Könyvtára sorozatában, 1987., Erdőn, mezőn, gyertyák, versek, Budapest-Beregszász, Intermix Kiadó, 1992., Fenyvesek árnyékában, versek, Hatodik Síp-Mandátum, Budapest-Beregszász, 1997., Hamvazó hold a jávoron, Versek, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kiadónál, Ungvár, 2006 (megjelenés alatt)., Angyalok kezéből kihulló tájon (Válogatott versek). Összeállította és az előszót írta: Csordás László. Ungvár, Intermix Kiadó, 2011. Tárolt változat: http://mek.oszk.hu/11300/11364/11364.pdf,

„A való világ varázsának mérnöke…” Hatvanéves Fodor Géza. Szemelvények, versek. (Összeállította: Dupka György). KMMI-FüzetekVIII. Ungvár, 2010. Tárolt változat: http://www.kmmi.org.ua/uploads/attachments/books/KMMI-fuzetek/08-KMMI-fuzetek-Fodor_Geza.pdf

Szerkesztett, összeállított könyvek: Kovács Vilmos. Testamentum. Versek. Összeállította és az utószót írta: Fodor Géza. Kárpátaljai Magyar Könyvek, 5. Ungvár-Budapest, 1992, 152 old., Nézz töretlen homlokomra (Forrás stúdió versantológiája). Összeállította és az utószót írta: Fodor Géza. Az antológia szerzői: Balla Gyula, Balla Teréz, Dupka György, Fodor Géza, Füzesi Magda, S. Benedek András, Vári Fábián László, Zselicki József. Kárpátaljai Magyar Könyvek, 52. Ungvár-Budapest, 1994., 247 old.

Irodalom, forrás: Pál György, A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), Nyíregyháza, 1990; Nagy Zoltán Mihály, Belülről vérző tájakon, Pánsíp (Ungvár), 1993.Írások életútjáról: Napjainkban (Miskolc 1987. évi II. számában), a Kárpáti Igaz Szó (1987. októberében) és a Szabadelvű Unióban (1990). Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Fodor Géza], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 38-39. old., M. Takács Lajos: Fodor Géza. In: Új magyar irodalmi lexikon, A-GY. Főszerkesztő: Péter László. Második javított, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 649. old., Penckófer János: Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, Bp, Magyar Napló, 2003, 129. Tárolt változat: http://karpatszemle.uz.ua/irodalom/ir051101.htm, Dupka György: Ukrajnai magyar szervezetek, intézmények, közéleti személyiségek adattára. [Fodor Géza]. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár-Budapest, 2006. 56. old., Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007 [Fodor Géza]. In: Ukrajnai Magyar Krónika. 2006. május 24. 10. old.

Elektronikus irodalom: Fodor Gézáról. In: http://www.karpatinfo.net/dosszie/fodor-geza, Könyvajánló: Angyalok kezéből kihulló tájon. In: Kárpátalja.ma: http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/13409-konyvajanlo-angyalok-kezebol-kihullo-tajon, Csordás László: Egy költői világ - üveggolyónyi sűrítésben. In: Napút, 2011/8., 61-62., illetve: Fodor Géza: Angyalok kezéből kihulló tájon (Válogatott versek), Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 2011., 113-115. Tárolt változat: http://csordaslaszlo.blogspot.com/2012/02/egy-koltoi-vilag-uveggolyonyi.html

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI