Szerkesztő, műfordító
(Szolyva, 1931. december 8. – Ungvár, 2012. augusztus 23.)
Tanulmányait a Munkácsi Árpád Fejedelem Gimnáziumban, majd az Ungvári Tanárképző Főiskolán folytatta. Rövid tanári pályája magyar nyelv és irodalom tanárként a beregsomi iskolához kötötte. Innen a Kárpátontúli Ifjúság című laphoz került. Így vette kezdetét gazdag újságírói, szerkesztői, fordítói pályája. A Kárpáti Kiadó magyar szerkesztőségének vezetőjeként négy évig gondozta a magyar kiadványokat. Ekkor kötött szoros barátságot Kovács Vilmossal.
Ő szerkesztette többek között a Lázas a föld című verses kötetét és a kárpátaljai magyarság sokáig egyetlen regényét, a Holnap is élünk-et. Közben tolmácsként is dolgozott és így hívták meg 1968-ban a Moszkvai Rádió magyar szerkesztőségébe. 33 évet töltött az orosz fővárosban, ahol mindvégig a magyar kulturális élet szervezésével foglalkozott. Megfordult a Progressz Kiadó, később a Raduga Kiadó magyar szerkesztőségében. Eközben szinkrontolmácsként jelen volt minden kimagasló jelentőségű országos rendezvényen. Olyan ismert politikusokkal kötött barátságot, mint Göncz Árpád, Antall József, Für Lajos, Medgyessy Péter, Pozsgay Imre. Ahogy ő maga fogalmazott: „Moszkvában sokkal többet kaptam a magyar kultúrából, mint Ungváron.” 2001-ben tért vissza a kárpátaljai megyeszékhelyre, ahol folytatta irodalomszervezői, kiadói munkásságát. Nem tudott elszakadni az újságírói tevékenységtől sem. A Kárpáti Igaz Szó közössége számára példaértékűvé vált Barzsó Tibor szakmai igényessége, alapossága. Visszaemlékezései mellett újabb dokumentumokat adott közre a gazdag pályája során megismert közéleti és irodalmi személyiségekről. Hazatérését követően bekapcsolódott a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége munkájába. 2008-tól a MÉKK tiszteletbeli elnöke. A vidék irodalmi életéről több előadást tartott, tanulmányokat írt. A Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatának több gyűjteményét szerkesztette, lektorálta. Kovács Vilmos költő, író egyik legközelebbi barátja, harcostársa volt, a Holnap is élünk című, a kárpátaljai magyarság regényének 1965-ben ő volt az első felelős szerkesztője, a harmadik, kritikai kiadás szerkesztése 2007-ben is az ő nevéhez fűződik. Az Intermix Kiadó felkérésére a regényt, az elbeszéléseket sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót is ő írta. Az Együtt (irodalom-művészet-kultúra) című folyóirat 2002–2010 közötti számainak olvasószerkesztője. Megjelenése újabb lendületet adott az Együttnek, amelynek élete végéig aktív és elkötelezett szerkesztője, munkatársa, kritikusa és több forrás-munka szerzője volt. A Róka koma című ukrán népmesék 2007-ben az ő fordításában jelentek meg az Intermix Kiadónál.
Elismerések, díjak: a sajtó kiváló dolgozója érem (1967), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Nívódíja (2005), a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság - Anyanyelvi Konferencia elismerő oklevele (2012).
Elektronikus irodalom: Horváth Sándor: Isten éltesse, szerkesztő úr! In: Kárpáti Igaz szó, 2011. december 7. http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=7237, Dupka györgy: Elhunyt Barzsó Tibor: In: KMMI honlap, 2012. augusztus 25.: http://www.kmmi.org.ua/news?menu_id=2&ar_id=513 ,
In memoriam Barzsó Tibor. In: KárpátInfo, 2012. 08. 22. http://www.karpatinfo.net/cikk/kultura/memoriam-barzso-tibor
