Hodinka Antal

Kapcsolódó település: Beregszász

Történetíró

(Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.)
1881-tól az ungvári püspöki szemináriumban, 1882–86-ban a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tanult. 1888–89-ben a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1889–91-ben állami ösztöndíjjal a bécsi Instítut fúr Geschichtforschungban diplomatikát és paleográfiát, a bécsi egyete¬men szlavisztikát tanult. 1891-ben bölcsész¬doktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1891–92-ben a közös pénzügyminisztérium levéltára, 1892-tól a császári és királyi hitbizományi könyvtár tisztviselője. 1895–96-ban mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja könyvtári és levéltári kutatásokat folytatott. 1896-tól ismét Bécsben élt.

1905-ben a ma¬gyar és szláv érintkezések története tárgykör¬ből magántanári képesítést szerzett a budapestiegyetemen. 1906-tól a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-tól a pozsonyi egyetemen a magyar történelem, 1923-tól a pécsi egyetemen az egyetemes történelem tanára. 1934-ben nyugdíjba vonult és Budapestre költözött. 1910-tól az MTA levelező, 1933-tól rendes tagja. 1941–44-ben a Kárpátaljai Tudományos Tár¬saság elnöke. Főként a magyar történelem délszláv és orosz vonatkozásaival, valamint a ruténok (ruszinok) történetével foglalkozott.

Legfontosabb művei: Egyházunk küzdelmei a bosnyák bogumil eretnekekké. 1886; A szerb történet forrásai és első kora, 1891: Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből. 1898; A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527, szert, 1903 (Thallóczy Lajossal); A munkácsi görög-katholíkus püspökség története, 1909; A munkácsi gör. szert, püspök¬ség okmánytára, l, szerk., Ungvár, 1911; A tokaji görög kereskedő-társulat kiváltságának az ügye 1725-1772, 1912; Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai, 1916; A római levéltárak és könyvtárak ismertetése, össze¬állította, 1-2, 1917; A kárpátaljai ruthének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk, 1923; Muszka könyvárusok ha¬zánkban. In: Klebelsberg Emlékkönyv, 1925; Négy egykorú jelentés az 1704-i rác dúlásról, Pécs, 1933; Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tól 1701-ig, Pécs, 1942;

Újrakiadott művei: Ruszin¬magyar igetár, s. a. r. UDVARI István, Nyíregyháza, 1992; - válogatott kéziratai, szerk., vál., bev. Udvari István, Nyíregyháza, 1992; Piszni nasih szpivanok, Bp.-Ungvár, 1993; Cseh források, s. a. r. HEÉ Veronika, Nyíregyháza, 1994.
Irodalom, forrás: Sziklay László, Hodinka Antal, a modern magyar szlavisztika egyik úttörője, FK 1978; Hodinka Emlékkönyv, szerk. Udvari István, Nyíregyháza, 1993; Dolgozatok ~ tiszteletére, Nyíregyháza, 1993; Soós Kálmán, Perlekedő- évszázadok, Históriai mozaik vidékünk múltjából, Ungvár-Bp., 1995., M.L/Markó László: Hodunka Antal. In: Új magyar irodalmi lexikon, H-Ö. Főszerkesztő: Péter László. Második javított, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 886. old.,

Elektronikus irodalom: Hodinka Antal Intézet: http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/a-foiskola-egysegei/61-a-hodinka-antal-intezetrl-roeviden.html

Emlékezete: A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik.

Események

Copyright © 2024 KMMI