• Budapest (Budapest)

    Budapest

    Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, bár közigazgatásilag nem része annak. 2011-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt.

  • Császlóc (Ungvári járás)

    Császlóc

    Császlóc (ukránul Часлівці (Csaszlivci / Chaslivtsi), oroszul Часлoвци (Csaszlovci / Časlovci)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

    Ungvártól 10 km-re délre fekszik, Kereknyéhez tartozik, tőle 2 km-re délre van.

    Neve a szláv Csaszlav személynévből származik.

    A falu 1338-tól Szerednye várának tartozéka, így a 16. században a Dobó család birtoka volt. A község illetve a környék történetéről az első említésre méltó esemény 1060-ból való, amikor Béla herceg, a későbbi I. Béla, a lengyelországi Chaslaw-ból szerzeteseket telepített a környékre. 1083-ban kőtemplomot szenteltek itt, mely Szent László 3. törvénykönyvének másolatát is őrizte. E templom a tatárjárásig állt fenn. A tatárjárásról kevés leírás maradt, de a fennmaradt templomi értékek azt valószínűsítik, hogy nem végeztek komolyabb pusztítást. Nevének következő említése 1263-ból való, ekkor Chaslouch néven említették.

  • Csongor (Munkácsi járás)

    Csongor

    Csongor (ukránul Чомонин (Csomonin / Chomonyn), oroszul Чомонин (Csomonyin / Čomonin)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

    Neve a Coma szláv személynévből ered, mely helynévképzővel Comina alakra változott, ebből lett a magyar Csomonya. A helység neve évszázadokon át Csomonya volt. Az 1898-as évi negyedik törvénycikk alapján végzett országos helynévrendezés során változtatták Csongorra.

    1387-ben Chomonia néven említik először. A települést hajdan őserdők és a Szernye valamint a Latorca folyóból kiáradt mocsarak környezték. A krónikák tanúsága szerint a 15. században Korjatovics Tódor podóliai herceg tulajdonát képezte, akit a Kerepecz családdal való birtoklási viszály során a leleszi prépostság Zsigmond király parancsára törvény elé idéztetett. A pernek az lett az eredménye, hogy az orosz herceg elveszítette csomonyai birtokát, amely Pálóczy Mátyás, Imre és György tulajdonába került.

  • Dolha (Ilosvai járás)

    Dolha

    Dolha (or. Долгое - Dovhe) ukrán-ruszin község Ilosvától 28, Nagyszőlőstől 43 kilométernyire a Borzsa folyó partján. Dolha alapítása a XIV. század közepére tehető, a korabeli okmányokban Hosszúmező néven 1383-ban szerepel először. 1409-től már Dolha néven említik. A település a környékbeli földekkel együtt ekkor Dolhay Ambrus tulajdonába került. 1418-ban 23 jobbágyudvar volt a községben, ekkor épült első fatemploma.

  • Dunaszerdahely (Dunaszerdahelyi járás)

    Dunaszerdahely

    Pozsonytól 48 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik.. A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1256-ban Syridahel néven említik először a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. 1332-ből ismert első plébánosa, Nicolaus, azaz Miklós, majd Károly Róbert okiratában, 1341-ben meg is nevezik egyházát: a Szent Györgyről elnevezett szerdahelyi egyházat.Pozsonytól 48 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik..

  • Eszeny (Ungvári járás)

    Eszeny

    Eszeny (ukránul Есень (Eszeny / Esen'), korábban Яворове (Javorove / Yavorove)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban, közvetlenül a magyar-ukrán határ mellett.

    Munkácstól 35 km-re nyugatra, Ungvártól 25 km-re délre a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik. Az Ungvári járás délnyugati részén terül el. Északon határos Csappal, keleten Tiszaújfaluval, délen Szalókával, nyugaton pedig az államhatárral. A község a Kárpátaljai-alföld délnyugati részén terül el, a Tisza jobb partjának hordalékos teraszain.

  • Gát (Beregszászi járás)

    Gát

    Gát (ukránul Гать, oroszul Гать) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Beregszásztól 12 km-re északra, Munkácstól 16 km-re délnyugatra fekszik, a Szernye-tó nyugati partján települt. Csikósgorond és Nyárasgorond tartozik hozzá. Gát település és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott volt, a településen és környékén többször kerültek elő tárgyi emlékek: kőszekercék, különféle használati tárgyak.
     

  • Halábor (Beregszászi járás)

    Halábor

    Halábor magyar község, a Tisza jobb partján, Beregszásztól 13 km-re a Badaló és Vári közötti útvonalon terül el, kb. 5 km-re a borzsovai vasútállomástól. Önálló önkormányzata van. Az ukrán–magyar határ mentén terül el. Lakossága: 750 fő (2001-i népszámlálás alapján). Testvértelepülés: Tiszaeszlár, Lácacséke (HU)

  • Kígyós (Beregszászi járás)

    Kígyós

    Kígyós (ukránul Кідьош (Kigyos / Kid'osh), korábban Зміївка (Zmijivka / Zmiyivka)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

    Beregszásztól 4 km-re északkeletre, a Szernye-mocsár déli partján fekszik, önálló község 2001 óta.

    Nevét a Kígyós patakról kapta, amely mellett fekszik.

    Egy falubeli monda a név eredetéről: Élt egyszer egy remete a Szernye-mocsár mellett, a lányával Rózsikával. Rózsika nagyon szerette a virágokat, így a remetekunyhót teleültette velük. Mikor egy nap a virágait locsolgatta, arratévedt egy vitéz. Szívesen fogadták őt, és elmesélte hogy a sereg itt tart pihenőt a közelben. Ettől kezdve mindig megjelent a kunyhóban. Szép lassan szerelmesek lettek egymásba, Rózsika és a vitéz. A legény megígérte, hogy feleségül veszi.

    Aztán a sereg sátorbontásba kezdett, eljött a búcsúzás ideje. Rózsika mindent feldíszített, mindennel készen volt. Eszébe jutott, hogy leszakít még pár rózsaszirmot, a rózsafáról, mikor aztán megmarta a kígyó. Rózsika összeesett és meghalt.

     


  • Kisbégány (Beregszászi járás)

    Kisbégány

    Kisbégány település a Beregszászi járásban található. Beregszásztól északnyugatra, Balazsér és Nagybégány közt fekvő település.

    A 2001-es népszámláláskor Kisbégánynak 1300 lakosa volt, több mint 90%-uk magyar, emellett jelentős roma kisebbség él itt.

    Kisbégány a reformáció óta református vallású község. Nagyon sokáig a vele szomszédos Nagybégánynak a fiókegyháza volt. Már 1741-ben külön akart válni, de ezt csak később, 1784-ben foganatosíthatta. Ugyanis kérelmére 1783-ban a megyei hatóság vizsgálatot tett az iránt, hogy a Kisbégányi családnak emberi emlékezet óta volt itt református imolája (imahelye) s abban saját harangja, jóllehet azt a helytartótanács 1750. szeptember 3-án kelt intézményével lebontani s a prédikátorságot megszüntetni rendelte. Ennek folytán 1783-ban annak ismét felállítása megengedtetett.

    1784 óta vezettetik saját anyakönyve is. Ebben az évben egy kis fatemplom is épült, melyet 1791-ben szenteltek fel Lenkei Imre tanítói munkássága alatt. Későbbi fatemplomát 1805-ben emeltették az utca közepén. A több mint száz éves templomot 1922-ben bontották le és így építették helyébe a jelenlegi, 1927 pünkösdjén felszentelt kőtemplomot. Ennek jelentősebb nagyjavítását 1976-ban végezte el a gyülekezet. 2002-ben pedig a templom külsejét meszeltették át teljes egészében, illetve a bádogból készült tetőzetet átfestették.

    Az egyházközség lelkészei voltak: Angyal Viktor, Nagy Lajos, Csók József, Bán Zoltán, Józan Lajos, Orosz Tibor, Mező Miklós.

     

  • Kolozsvár (Kolozs megye)

    Kolozsvár

    Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik el, 346 méteres tengerszint feletti magassággal. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül. Nyugati oldalán található a Hója-domb (506m) és a Gorbó-domb (570m). Északról a 684 méteres Lomb-teto és a 617 méteres Csiga-domb határolja.

  • Lendva (Lendva)

    Lendva

    Lendva Község Statútumával (az SzK Hiv.L.26/99, 119/00, 69/02. sz.) 17 helyi közösség alakult, ebből 16 helyi közösség nemzetiségileg vegyes. A Községi Statútummal a helyi közösségek közjogi jogi személy státuszt kapták. Trimlini-Hármasmalom település polgárai 2004. novemberében Lendva Község Községi Tanácsánál kezdeményezték Trimlini-Hármasmalom település kiválását Lendava-Lendva helyi közösségből, és új helyi közösség alapítását.

  • Macsola (Beregszászi járás)

    Macsola

    Macsola magyarlakta település a beregszászi járásban. Beregszásztól és annak vasútállomásától 6 km-re fekszik. Az Asztély-Beregsurány határátkelőhely Beregszászon keresztül közelíthető meg. Beregszászból induló rendszeres autóbuszjárata van. Az Ungvár-Rahó országút megközelíthető a Macsola-Nagybakta útvonalon is.

Hírek

  • Megjelent a Kárpátaljai Hírmondó legújabb száma

    Megjelent a Kárpátaljai Hírmondó, a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratának legújabb, 2021. tavaszi száma. Elektronikus változata elérhető (és pdf-formátumban letölthető) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapján IDE kattintva.

  • Színházi programajánló

    Az április 11-től életbe lépő karanténenyhítéseknek köszönhetően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ismét mutathat be előadásokat. Igaz, legfeljebb félház előtt, de április folyamán a beregszászi játszóhely mellett Munkácson és Ungváron is fellép a magyar társulat.

  • Magyar támogatással újult meg az ungvári színház

    A Kárpátaljai KultúrKaraván elnevezésű magyar kormányprogram keretében korszerűsödött az ungvári Kárpátaljai Megyei Állami Ukrán Zenés-Drámai Színház teljes színpad-, fény- és hangtechnikája. A projektet Magyarország Kormánya közel 200 millió forinttal támogatta.

  • Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze

    A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.

Események

Copyright © 2021 KMMI