Lendva - Lendva

Lendva Község Alapszabályának módosításával a községben 18 helyi közösség lesz. Lendva Község nemzetiségi összetétele szempontjából vegyes területnek számít, a szlovének (5653) mellett itt élnek a magyar nemzeti közösség tagjai (3917), a romák (86) és más nemzetiségiek.

Lendva Község Szlovénia legkeletibb csücskében fekszik, alig néhány kilométernyi távolságra a szlovén-magyar és a szlovén-horvát államhatártól. Szlovének, magyarok és más nemzetiségüekélnel itt. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a szlovén nyelv mellet a magyar is hivatalos nyelv.
A község központja a Lendvahegy lábánál elterülő, a Mura folyó közelében fekvő Lendva település. Gazdag kultúrális és gazdasági hagyománya van. A legrégebbi eddig felfedezett írásos forrás Lendváról egy 1192-ből származó adománylevél. A várat, amely már évszázadok óta város egyik legimpozánsabb épülete, a XII. század végén kezdték építeni, s 1480-ban maga Mágyás király is megfordult benne, amit az Alsólendván keltezett, Pozsony városához intézett oklevelei bizonyítják. A vár és környéke a Bánffyak korában élte fénykorát, s nekik köszönhetően figyelemre méltó szellemi és politikai élet bontakozott ki ott, ma pedig a városi galériának és a múzeumnak ad otthont. 1573-ban két, 1574-ben pedig egy könyv látott napvilágot Lendván Hoffhalter Rudolf vándornyomdájában, s mindháromra a protestantizmus nyomta rá bélyegét. A XI. század végén Lendvát és körnékét a törökök is veszélyzették, de a várat soha sem sikerült bevenniük. A törökök Magyarországról való kiűzése emlékére 1727-28-ban a Gludovácz család a Csonkadomb tetején építtette fel a Szentháromság kápolnát. Benne őrzik Hadik Mihály kapitány múmiáját, aki a legenda szerint a törökök elleni harcok dícső hőse. A török veszély elmúltával békésebb korszak köszöntött be, így kedvezőbb körülmények teremtődtek a gazdasági élet fejlődéséhez. Ekkor telepedtek le Lendván és környékén a zsidók, s a II. világháború kezdetéig igen fontos szerepük volt a város fejlődésében. 1867-ben Lendva városi rangot kap és járási székhely lesz. Az iparsodás idejében városunknak már saját pénzitézete volt, és 1906-ban Lendván alapították meg tudomásunk szerint a Monarchia magyar részén az első esernyőgyárat. Az iparnak ma már sajnos nem jut olyan fontos szerepe községünk életében (olajfeldolgozás, vegyipar, könnyűipar, építőipar). Az utóbbi években egyre több válakozás indult fejlődésnek, és a nagyobb gyárak mellet ezek csökkentik a súlyos munkanélküliséget.

A lendvahegyi szőlészetnek és borászatnak gazdag hagyománya van, hiszen a szőlőgazdálkodás gyökerei a római időkbe nyúlnak vissza. Örökségünket ápolva és gyarapítva a vár mellett a közelmúltban ültettük el a híres, 400 éves, a maribori Lentről származó szőlőtőke oltványát.

A termálvíz csakúgy, mint a vadállományban gazdag erdők és halban bővelkedő tavak, patakok, illetve a Mura holt ágai számos turistát csalogatnak e szemet gyönyörködhető vidékre.

Lendva Községhez a következő közösségek tartoznak:
Alsólakos
Banuta
Benica
Csente
Felsőlakos
Göntérháza
Gyertyános
Hídvég
Hosszúfalu
Hotiza
Kapca
Kót
Lendva
Lendvahegy
Petesháza
Pince
Pincemajor
Radamos