2020. november 20.
Helyszín: Beregszász | Jellege: Konferencia
„Emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás…” címmel a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke 2020. november 20-án, pénteken, 11.00 órai kezdettel (közép-európai idő) online tudományos konferenciát szervez a beregszászi Európa–Magyar Házban (Beregszász, Széchenyi u. 59B.)
A konferencia élőben követhető a KMMI Facebook-oldalán:
https://www.facebook.com/kmmi.org.ua
Előzetes program:
I. EMLÉKEZÉS. Az emlékkonferencia megnyitása: dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, az emlékkonferencia levezető elnöke. Mécsesgyújtás, közös ima a mártírok lelki üdvéért a történelmi egyházak képviselőinek közreműködésével.
II. PREZENTÁCIÓK, MŰHELYBESZÁMOLÓK, SZAKMAI KUTATÁSOK, TÉNYFELTÁRÁSOK ISMERTETÉSE
- dr. Zékány Krisztina: „Élni kell, élni muszáj” A GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján ’2019. című gyűjteményről;
- dr. Zubánics László: Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944-1946. György Dupka. A Hidden Tragedy: The Fate of Hungarians and;
- Beke Mihály András: Az erdélyi magyarok 56-ja, megtorlása, a román Gulág-táborokba hurcolása;
- dr. Molnár D. Erzsébet: A kárpátaljai görögkatolikus magyarság és a málenkij robot;
- Marosi István: „Mert szeretetre van szükség, hogy … szenvedés után megbékéljenek a lelkek…” – Ortutay Jenő (1889-1950) – áldozópap, politikus, mártír;
- dr. Dupka György: Magyar-ukrán csoportos megmozdulások Kárpátalján 1953–1956 között;
- Meskó János: Újabb adatok a 75 éve kivégzett Demjanovich Péter Pál rahói g. k. papról, kanonokról, a magyar országgyűlés felsőházi tagjáról.
13.00 Kérdések, hozzászólások, zárszó.
14.00 Csendes koszorúzás a sztálini megtorlás beregszászi emlékművénél.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
