Írta: Dupka György, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
Dupka György – Fuchs Andrea: 30 év a kárpátaljai magyar könyvkiadás szolgálatában
Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat bibliográfiája (1992–2022)
Kárpátaljai Magyar Könyvek 298.
A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta
A 30 évvel ezelőtt indult kiadó célja kezdettől fogva az volt, hogy a Kárpátalján élő, illetve az itteni magyarsággal és a vidék népeivel, múltjával és jelenével foglalkozó magyar szerzők anyanyelven írt műveit kiadja. Az Intermix Kiadó eddig megjelentetett könyveivel gazdagítja az egyetemes magyar kultúrát, ezen belül a kárpátaljai magyar irodalmat.
Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkbizottság május 1-jén a Szolyvai Emlékpark területén. A Kárpát-medence legnagyobb kegyeleti parkjában zajló tanácskozáson a résztvevők értékelték az elmúlt időszak munkáját, valamint döntöttek az idei központi megemlékezések időpontjai...
Száz pótszékes teltházzal tartották meg Beregszászban, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban a Peller Károly által rendezett Gül Baba című romantikus előadást. Az ismert musicalekkel színesített darabban a szerelem győzelme mindenek felett és az emberi élet értéke domborodik ki. Gül Baba cse...
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
