Fontosabb események
2026.szeptember 1. Ismét megnyitotta kapuit a Beregszászi kistérség 21 oktatási intézménye, ahol összesen 4227 diák kezdte meg az új tanévet. Erről Babják Zoltán polgármester számolt be. Az iskolapadokba 306 első osztályos ült be, akik számára a tanévkezdés egy új, fontos életszakasz kezdetét jelenti. A legfontosabb kívánság pedig az, hogy az előttük álló tanév békében és biztonságban teljen.
* A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület Szürtében emlékfát ültetett és táblát avatott a mohácsi hősök tiszteletére. A táblán a következő felirat olvasható: „Ez a tiszafa a mohácsi hősök emlékét őrzi. 1526–2026. Gyökerei a múltra emlékeztetnek, örökzöld lombja a megmaradás reményét hirdeti.” A facsemete elültetésére a Kárpátaljai Népfőiskola Rendezvényközpontja előtt került sor, amelynek falán a helyi magyar közösség jelenlétében, ünnepélyes keretek között leplezték le az emléktáblát. A táblaavatáson jelen volt és koszorúzott Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Antal Tímea, a Dél-kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke is.
2026. szeptember 3. Nem hosszabbította meg Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának szerződését a városi önkormányzat – derül ki az intézmény közleményéből. Az iskola vezetőjének feladatait szeptember 1-jétől ideiglenesen Kovács Valéria igazgatóhelyettes látja el. A közlemény szerint az intézmény tantestülete és a szülői tanács tagjai beadvánnyal fordultak Munkács polgármesteréhez. Ebben azt kérik, hogy az átmeneti időszakot követően ismét Schink Istvánt nevezzék ki az iskola igazgatójává. A közösség reményét fejezte ki, hogy kérésüket figyelembe veszik, és az iskola élén a jövőben ismét Schink István folytathatja munkáját. Schink István korábban hosszú éveken keresztül vezette a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolát. Az intézmény igazgatóját az elmúlt években többször is menesztették, ami komoly visszhangot váltott ki. Az ügyben bírósági eljárások is zajlottak.
2026. szeptember 3. Ez a nap kivételesen történelmi mérföldkő a kárpátaljai magyar közösség életében. Hosszú évek várakozása és beadványok sokasága után végre 261 kijevi honatya tartózkodás és ellenszavazat nélkül (nem szavazott 49) megszavazta Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának rendelkezését: „Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának nyilatkozata a szovjet katonai közigazgatás által 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett bűncselekmények elismeréséről és elítéléséről.”
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának rendelkezése
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa kifejezi elvi álláspontját azokkal, az 1944–1946-os években Kárpátalján történt tragikus eseményekkel kapcsolatban, amelyek a szovjet katonai közigazgatás létrehozásához és a régió későbbi kényszerű szovjetizálásához kapcsolódnak. 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulása után Kárpátalja területe azonnal a szovjet katonai közigazgatás ellenőrzése alá került. Ebben az időben a szovjet katonai közigazgatás az NKVD és a SZMERS szervei és tisztviselői közreműködésével az úgynevezett munkatáborokba való „mozgósítás” ürügyével tömeges, jogellenes letartóztatásokat hajtott végre a 18 és 50 év közötti kárpátaljai civil férfilakosság körében. Kárpátalja több ezer békés lakosát bírósági ítélet nélkül deportálták a GULAG-rendszer koncentrációs táboraiba.
Ukrajna, mint a jogállamiságot elismerő és a totalitarizmus minden megnyilvánulását elítélő demokratikus állam, erkölcsi kötelességének tartja:
− hivatalosan elismerni a szovjet katonai közigazgatás által a magyar nemzetiségű polgári lakosság ellen 1944–1946 között elkövetett tömeges elnyomás tényét, az úgynevezett „malenkij robotot”, valamint a Kárpátalja német nemzetiségű lakossága ellen elkövetett elnyomást, mint a kommunista totalitárius rezsim által elkövetett bűncselekményeket.
A nevezett rendelkezés jóváhagyásának időpontjától lép hatályba.
Elfogadva 2026. szeptember 3-án
Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke
Forrás: https://itd.rada.gov.ua/billinfo/Bills/Card/70655; https://www.facebook.com/www.umdsz.info
***
Az UMDSZ és a Szolyvai Emlékparkbizottság nyilatkozata a kárpátaljai magyarok és a németek elhurcolásának elismeréséről
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Szolyvai Emlékparkbizottság üdvözlik Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának azon, 2026. szeptember 3-án elfogadott, történelmi jelentőségű döntését, amely hivatalosan elismeri és elítéli a szovjet hatóságok által 1944–1946 között Kárpátalja magyar és német lakosságával szemben elkövetett bűncselekményeket, jogsértéseket és kollektív megtorlásokat.
Álláspontunk szerint ez a döntés fontos lépés a történelmi igazság feltárása, az áldozatok emlékének megőrzése és a múlt traumáinak társadalmi feldolgozása terén. Különösen nagy jelentőséggel bír a kárpátaljai magyar és német közösség számára, amelynek tagjai a második világháború végén nem egyéni felelősségük alapján, hanem nemzeti hovatartozásuk miatt váltak üldöztetés, deportálás, internálás, kényszermunka és más súlyos jogsértések áldozataivá.
Az 1944 őszén kezdődő szovjet megtorlások, a férfilakosság tömeges elhurcolása és a „málenkij robot”, valamint az ezt követő deportálások és egyéb represszív intézkedések Kárpátalja magyar és német lakosságának kollektív tragédiáját jelentették. Több tízezer ember életét, családját és sorsát törték derékba, sokan pedig soha nem tértek vissza szülőföldjükre.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna állami szinten is kimondja: az ártatlan emberek nemzeti vagy etnikai hovatartozásuk alapján történő üldözése és kollektív megbüntetése elfogadhatatlan, és nem igazolható semmilyen politikai vagy ideológiai megfontolással.
Meggyőződésünk, hogy a történelmi igazság elismerése nem a nemzetek és népek szembeállítását szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg: hozzájárulhat az ukrán, magyar, német és más kárpátaljai közösségek közötti kölcsönös megértés és bizalom erősítéséhez.
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a magyar és ukrán történészeknek, kutatóknak, közéleti személyiségeknek, akik az elmúlt évtizedekben hozzájárultak ezen tragikus történelmi események feltárásához és a történelmi emlékezetben való megőrzéséhez, a témával hosszú évtizedeken keresztül foglalkozó civil szervezeteknek (Szolyvai Emlékparkbizottság, UMDSZ, KMKSZ, MÉKK), és a parlamenti képviselőknek (Tóth Mihály, Kovács Miklós, Gajdos István, Brenzovics László), akik Ukrajna Legfelsőbb Tanácsához korábban benyújtott beadványaikkal előkészítették a mostani döntést.
Külön köszönjük Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elnöke és Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a jelen kérdés végrehajtása mellett való elkötelezettségét és következetességét, hiszen történelmi igazság nélkül nincs valódi megbékélés. Az áldozatok emlékének tisztelete pedig közös kötelességünk.
Reméljük, hogy a mostani parlamenti döntést további olyan lépések követik, amelyek elősegítik az 1944–1946 között meghurcolt emberek és családjaik történetének teljes körű feltárását, az áldozatok emlékének méltó ápolását, valamint a fiatalabb nemzedékek történelmi ismereteinek bővítését.
Számunkra ez a döntés a történelmi igazság, az emberi méltóság és a nemzeti közösségek jogainak elismerése szempontjából egyaránt fontos és üdvözlendő lépés.
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)
Szolyvai Emlékparkbizottság
Ungvár, 2026. 09. 03.
***
A KMKSZ nyilatkozata a kárpátaljai magyarok és a németek elhurcolásának elismeréséről
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának 2026. szeptember 3-án elfogadott, 16 005. számú határozatát. A dokumentum értelmében Ukrajna hivatalosan is elismeri a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalja polgári lakossága ellen 1944–1946 között elkövetett tömeges elnyomás tényét mint a kommunista totalitárius rezsim által elkövetett bűncselekményt. Az állam szintén a kommunista totalitárius rezsim által elkövetett bűncselekményként ismeri el a magyar nemzetiségű, az úgynevezett málenkij robot, valamint a német nemzetiségű polgári lakossággal szemben 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges represszió tényét.
A KMKSZ már megalakulásakor alapvető céljául tűzte ki a sztálini terror áldozatainak feltárását és rehabilitációját. A kárpátaljai magyar parlamenti képviselők harminc éven keresztül, egymást követve igyekeztek elérni az ukrán törvényhozásban, a Legfelsőbb Tanácsban, hogy az ukrán állam hivatalosan is ismerje el a kárpátaljai magyar és német férfiak 1944. novemberi tömeges elhurcolását (málenkij robot) népirtásnak, politikai megtorlásnak vagy az emberiség elleni bűncselekménynek.
Tóth Mihály 1994–1998 közötti képviselősége alatt elsőként kezdeményezte az 1991-ben elfogadott, A politikai megtorlások áldozatainak rehabilitációjáról szóló ukrán törvény kiegészítését. Célja az volt, hogy a 0036. számú hadparancs alapján elhurcolt, kollektíven bűnösnek kikiáltott polgári lakosokat (a 18–50 év közötti magyar és német férfiakat) ne egyszerű munkaszolgálatosként, hanem politikai okokból meghurcolt áldozatokként rehabilitálja az állam.
Kovács Miklós 1998–2002 között képviselőként vitte tovább a jogi rehabilitációért és kárpótlásért folyó küzdelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sztálini etnikai tisztogatás és a munkatáborokba való elhurcolás a nemzetközi jog értelmében a népirtás és az emberiség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik, így elévülhetetlen.
Gajdos István képviselőként 2013-ban, a tragédia 69. évfordulójához közeledve nyújtott be határozati javaslatot, amelyben szorgalmazta, hogy az ukrán parlament nyilvánítsa a kárpátaljai magyarok és németek 1944-es deportálását a sztálini rezsim által elkövetett etnikai alapú népirtásnak és politikai repressziónak, valamint állami szinten határozzanak meg hivatalos emléknapot.
Brenzovics László 2014–2019 közötti képviselői tevékenysége során határozattervezetet nyújtott be a deportálás 70. és 75. évfordulója alkalmából, valamint előterjesztette a rehabilitációs törvény átfogó módosítási javaslatait. A határozati javaslatokban szorgalmazta a tragédia állami szintű elismerését és megemlékezését, kérve, hogy az ukrán állam vállaljon erkölcsi és jogi felelősséget a sztálini diktatúra által elkövetett bűnökért, és nyilvánítsa az elhurcolást a kárpátaljai magyarság elleni népirtássá.
Helyi szinten ugyan történtek előrelépések, hisz 2004-ben a KMKSZ kezdeményezésére a Kárpátaljai Megyei Tanács nyilatkozatban ítélte el a sztálini diktatúra által elkövetett etnikai alapú elhurcolásokat, a málenkij robotot politikai megtorlásnak nyilvánította regionális szinten, és felhívással fordult az ukrán parlamenthez a tragédia állami szintű elismerése és a teljes körű rehabilitáció érdekében. Ezt követően, 2014 októberében a megyei tanács magyar képviselőcsoportja (Brenzovics László kezdeményezésére és vezetésével, aki ekkor a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke is volt) hivatalos határozatban kezdeményezte, hogy november harmadik vasárnapját nyilvánítsák a kárpátaljai magyarok és németek deportálása áldozatainak emléknapjává a régióban. A megyei testület hivatalos felterjesztést és határozati javaslatot küldött Kijevbe az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak és az ukrán elnöknek, kérve, hogy az állam hivatalosan is ismerje el az 1944–1946-os elhurcolást a magyar és német kárpátaljai lakosság elleni népirtásként és politikai represszióként.
Az elmúlt harminc évben sikerült tudományos keretek között feltérképezni, feltárni és dokumentálni a málenkij robotra való elhurcolás körülményeit, áldozatait és következményeit. A KMKSZ minden magyarlakta településen emlékművet állított az áldozatok emlékére, és a háborút megelőző időszakban 5 évente gyalogos emlékmenetet szervezett Munkácstól egészen Szolyváig, az egykori gyűjtőtábor területén felállított emlékhelyhez, melynek létrehozását még 1989-ben kezdeményezte a KMKSZ és 1994-ben került felavatásra, az emlékpark azóta több alkalommal bővült. Az áldozatok emlékét őrző kegyeleti hely gondozását és fenntartását a Szolyvai Emlékparkbizottság látja el.
Annak ellenére, hogy a korábbi kezdeményezések révén több helyi rehabilitációs határozat született, a Legfelsőbb Tanács mindeddig elutasította vagy napirendre sem tűzte a málenkij robot átfogó, törvényi szintű népirtássá nyilvánítását. Ennek fényében a mostani döntés mindenképpen történelmi jelentőségű áttörést jelent, és egyfajta megkésett erkölcsi elégtétel az áldozatok és hozzátartozóik számára.
Ungvár, 2026. 09. 03.
2026. szeptember 3. Megrendezték a hagyományos Körmendi Lajos Írótábort Berekfürdőn. Programjában mások mellett az Együtt irodalmi folyóirat szerzői közössége nevében részt vett: Dupka György Ratkó József-díjas író, kiadói szerkesztő, Marcsák Gergely Gérecz Attila-díjas költő, verséneklő, az Együtt irodalmi folyóirat olvasószerkesztője és Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, főszerkesztő, az MMA irodalmi tagozatának tagja.
A tábor első napján a berekfürdői köztemetőben a 80 éve született Körmendi Lajos író-költő sírjánál koszorúzással egybekötött megemlékezésre került sor. Kocsis Csaba táborvezető a tábort eredetileg 1999-ben megálmodó és alapító Jász-Nagykun-Szolnok megyei író-költőre emlékezett és adta elő megzenésített versét. Ezúttal Serfőző Simon Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja mondott emlékbeszédet.
Ezt követően a helyi művelődési házban irodalmi-zenés délutánra került sor. Kocsis Csaba író köszöntője után Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA rendes tagja tartott kötetbemutatót Tavasz körút, múzsa utca címmel, majd Korpa Tamás Ratkó-díjas költő verselemzését hallgattuk meg Körmendi 80 címmel. Vass Tibor József Attila-díjas költő a helyi önkormányzat által támogatott legutóbbi Spanyolnátha könyvekről számolt be. Közreműködött Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Horváth Júlia Borbála író, Kocsis Csaba író, Oláh András költő.
A tábor második napján Szűcs László, az Újvárad főszerkesztője közreműködésével emlékeztünk meg a nagyváradi évfordulós alkotókról, akik már nincsenek közöttünk: Kinde Annamária költő 70., Gittai István költő 80., valamint Horváth Imre költő születésének 120. évfordulójáról. A Körömvirág verséneklő együttes (művészeti vezető: Kocsis Csaba) Húzódjál közelebb címmel válogatást adott elő Kinde Annamária életművéből.
A tábor harmadik napján az Erdélyi Helikon 100. évfordulóját, a folyóirat köré csoportosuló írók tevékenységét Fekete Vince József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, az MMA rendes tagja idézte fel a marosvásárhelyi Gálfalvi Ágnes irodalomkutató, szerkesztő társaságában.
Majd a Partium folyóirat tavaszi és nyári lapszámait prezentálta Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA rendes tagja és a kiadvány főszerkesztője, Oláh András József Attila-díjas költő. A periodikában gyakran publikáló kárpátaljai alkotók mellett Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, MMA rendes tagja egyik költeményét olvasta fel.
A találkozó legfiatalabb meghívott alkotója Marcsák Gergely kárpátaljai író-költő volt, aki egy általa megzenésített Vári Fábián László-verset énekelt el.
A többnapos rendezvény alatt irodalomtörténeti előadásokat, kortárs kötetbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket és rendhagyó verselemzéseket tartottak.
2026. szeptember 5. Nagyberegen a helyi református templomban tartotta központi tanévnyitó ünnepségét a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ). Az eseményre Kárpátalja valamennyi magyar tannyelvű tanintézményéből érkeztek pedagógusok.
A rendezvény kezdetén a történelmi egyházak képviselői – Tóth László, a Beregi Református Egyházmegye esperese, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatója, Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye vikáriusa – igei köszöntőket mondtak. A rendezvényt a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola képviseletében Somi Katalin és Zenics-Lőrinc Edina pedagógusok nyitották meg. Kovács Mónika igazgató, történelemtanár Nagybereg község gazdag történelmét mutatta be. Mások mellett ünnepi beszédet tartott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, aki többek között az előzetes beiskolázási felmérésekről is beszámolt. Ezek szerint közel ezer kisdiák lépte át első alkalommal az iskolák küszöbét, ami kevesebb mint tíz százalékkal karcsúbb a tavalyi adatoknál. Megköszönte a támogatást a magyar államnak, amelynek segítségével megvalósulhattak a fent említett programok.
A meghívott vendégek közül elsőként Kollai István, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkára emelkedett szólásra, aki közölte, hogy Magyarország továbbra is támogatja a kárpátaljai magyar oktatást az óvodáktól egészen a felsőoktatásig. Folytatódik a pedagógusok és a gyermekétkeztetés támogatása is. Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is köszöntőt mondott, majd a pályakezdő pedagógusok ünnepélyes bemutatására került sor. A központi tanévnyitó ünnepséget kulturális műsor zárta.
2026. szeptember 5. Kárpátaljai látogatásáról osztott meg videós összefoglalót közösségi oldalán Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere. Mint írta, nehéz egyetlen videóba belesűríteni mindazt, amit egy nap alatt Kárpátalján kapott. A miniszter a Kárpátaljai Református Egyházkerület meghívására érkezett Beregszászba, ahol részt vett az egyházkerület központi tanévnyitó istentiszteletén. Tarr Zoltán szerint az esemény azt bizonyította, hogy minden nehézség és a háború ellenére a közösség él, élni akar és reméli a békét. A látogatás azonban nem ért véget a tanévnyitóval. Tarr Zoltán egyházi és civil szervezetek, oktatási intézmények képviselőivel, valamint nagycsaládosokat és rászorulókat segítő közösségek vezetőivel is találkozott. Emellett egyeztetett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem vezetőivel.
2026. szeptember 7. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) támogatásával felújították Tiszabökényben II. Rákóczi Ferenc 2005-ben felállított szobrát (Frech Ottó budapesti fafaragó alkotása). Nagy Barna ezermester, Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója és munkatársai a fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából szakszerű kezeléssel megszépítették az egész alakos faszobrot. Talapzatán feliratozott gránittábla örökíti meg a bökényi kuruc hősök neveit. A kuruc ivadékok számára ez a nemes tett a nagyságos fejedelem visszatérését jelképezi, erőt ad az itt élők számára a túlélési küzdelemhez, kitartáshoz a háború rémisztő árnyékában is.
2026. szeptember 8. Temploma felszentelésének századik évfordulóját ünnepelte a Tiszaújhelyi Görögkatolikus Egyházközség. Az ünnepet Macapula Tódor, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke is megtisztelte jelenlétével. A magyar papság is szép számban képviseltette magát az eseményen. A liturgia végén püspöki oklevélben részesültek az egyházközség szolgálatában évtizedek óta aktív szerepet vállalók. A jelenlévőket Fejes-Fenyvesi Sándor tiszaújhelyi református lelkipásztor, Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja is köszöntötte. Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás vezetője pedig oklevelet nyújtott át a Tiszaújhelyi Görögkatolikus Egyházközség vezetőjének, Harangozó Miklós atyának a hit, a kultúra és a közösség megóvása terén kifejtett tevékenységéért. Az ünnepi liturgia körmenettel, evangéliumolvasással, áldásokkal és olajkenettel zárult.
2026. szeptember 9. A beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban tíz kárpátaljai képzőművész 38 alkotásából festménykiállítást rendeztek. A tárlaton a II. Ortutay-alkotótáborban augusztus 17–22. között Tiszabökényben, Tiszafarkasfalván, Tiszacsomán és más településeken készült műveket mutatták be. A program művészeti vezetője dr. Kopriva Attila kárpátaljai szobrász-festőművész, művészettörténész, tanár volt. A tábor további résztvevői: Matl Péter, Erfán Ferenc, Gogola Zoltán, Lakatos Szergej, Kalitics Erika, Kutasi Csaba, Petrusevics Nikolett, Jaroszlava Katran, Lakatos Natália. Az egybegyűlteket Marosi István, az Ortutay-szakkollégium vezetője, a tábor szervezője, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar helynöke, Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára köszöntötte. A jelenlévőkkel megosztotta gondolatait Kopriva Attila, a művésztábor szakmai vezetője is. Az esemény résztvevői meghallgatták a Nevetlenfalui Művészeti Iskola pedagógusai, Csetneki Ferenc szaxofon- és Sztojka Tímea zongorajátékát.
2026. szeptember 9. A csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínház a Szomszédolás című új előadásával mutatta be Erdély gazdag hagyományait táncban, zenében és szóban a Munkácsy Mihály Magyar Ház színpadán. A műsorban a bukovinai székelyek vándorlása és hontalanságának emlékezete éppúgy megjelent, mint a vízmelléki, mezőségi és sóvidéki tánckultúra, majd az előadás Csík és Gyimes világába kalauzolta a nézőket. György Katalin narrátor és szerkesztőtárs osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, mit jelent Erdélyben egy közösség számára az otthon, az anyanyelv és a megmaradás. Köszöntő beszédet mondott Fülöp Andrea, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója. A Szomszédolás című műsort Szabó László szerkesztette, a zenei szerkesztő Mihó Attila, a narrátor és szerkesztőtárs György Katalin, a társulat művészeti munkatársa és igazgatója András Mihály. Az előadás koreográfiáin több alkotó dolgozott. A csíkszeredai társulat turnéja során több, egymástól távol élő magyar közösséget keresett fel.
2026. szeptember 9. Őrizetbe vettek egy 33 éves katonát a Huszti járásban, miután a rendőrség szerint egy üzlet közelében gyakorlógránátot dobott el, amely felrobbant. A férfi ittas volt, és engedély nélkül volt távol katonai egységétől. Az incidensben senki nem sérült meg. A rendőrségi beszámoló szerint a robbanás szeptember 9-én este történt a Huszti járásban található Lopusne (Leveles) településen.
2026. szeptember 10. Megnyílt Kopriva Attila kárpátaljai festőművész, művészettörténész, pedagógus Két világban című egyéni kiállítása a munkácsi városi képtárban. A tárlaton több mint félszáz alkotás, mintegy öt év munkája látható. A kiállításról a Munkácsi Városi Tanács közölt beszámolót a közösségi médiában. A megnyitón a művész köszönetet mondott minden megjelent érdeklődőnek. A rendezvényre számos vendég ellátogatott, köztük a képzőművész kollégái, barátai, családtagjai, valamint egykori és jelenlegi tanítványai is. Az eseményen többek közt Irina Kalij, a városi tanács művelődési osztályának vezetője is köszöntötte a festőt, és Munkács város polgármesterének nevében elismerést adott át neki. Kopriva Attilát méltatta és köszöntötte továbbá Jevhen Tiscsuk, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás kulturális főosztályának igazgatója.
2026. szeptember 10. Petrusevics Vivien-Nikolett Formálódás című első önálló kiállításának ünnepélyes megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A Munkácson született fiatal alkotó a tárlaton az elmúlt évek során készült festményeit, hagyományos és digitális illusztrációit, valamint legújabb, az ember által okozott ökológiai problémákra reflektáló Emberi nyomok elnevezésű festménysorozatát mutatta be. A esemény résztvevőit Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója és Gombor Bence ungvári magyar konzul köszöntötte. A kiállító alkotói tevékenységét Kopriva Attila, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tanszékének docense értékelte.
2026. szeptember 11. Budapesten dr. Dupka György történész, a MÉKK elnöke, GULAG–GUPVI-kutató programegyeztető eszmecserét folytatott a beregszászi származású, Tallinnban élő dr. Bán Istvánnal, az Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Egyesületének elnökével, akinek a napokban Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban előadással egybekötött fotókiállítására került sor. Világjáró fotográfusként ezúttal a képsorozatában Grönland, a jég országának rejtett szépségeit örökítette meg. Október folyamán Debrecenben mutatja be fotókiállítását. Mint ismeretes, Bán István elnök négy évvel ezelőtt közreműködött a pécsi Német Kör által elindított baltikumi emlékút megszervezésben. Észtországban, Lettországban és Litvániában 1944–1955 között mintegy háromezer magyar hadifogoly, civil internált sínylődött, többen a balti lágertemetőkben alusszák örök álmukat. Bán István és a lett, litván városokban élő magyar diaszpóra vezetői részt vettek Dupka György Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban (1944–1953) c. könyvének szakmai lektorálásában is. A lágerkutató tiszteletpéldányokkal ajándékozta meg baltikumi ismerőseit. Tárolt változata: https://kmmi.org.ua/.../magyar-hadifoglyok-a-baltikumban
2026. szeptember 11–13. Balatonföldváron, a Riviéra Park Hotelben megrendezésre került a kárpátaljaiak hagyományos találkozója. A Kárpátaljai Találkozóról a média közreadta a Kárpátaljai Szövetség elnökségének sajtóközleményét.
A hagyományos Kárpátaljai Találkozót 2026. szeptember 11-13. között a balatonföldvári Riviéra Park Hotel szervezésében, a Kárpátaljai Szövetség Kezdeményező Bizottságának közreműködésével tartották meg.
Az első napon a közel másfélszáz vendéget Kovács Sándor Magyar Örökség díjas honismereti író, a Kárpátaljai Szövetség aktivistája üdvözölte, és nyitotta meg a találkozót. Ezt követően vetített képes előadást tartott a kárpátaljai magyar emlékművek hányatott sorsáról.
Vacsora után Széchy Szabolcs pálinkabemutatója után baráti beszélgetésekre került sor.
A második napon a Kárpátaljai Szövetség szükség szerinti 39. közgyűlését a Kezdeményező Bizottság szervezésében rendezték meg. Ezt megelőzően a Szervezők az értesítő meghívóra érkezett jelentkezők körében tagsági felülvizsgálatot tartottak, amelynek során a belépési nyilatkozatok kitöltésével frissítették a korábban nyilvántartott tagok névsorát, adatait és lehetőséget biztosítottak újabb tagoknak a Szövetségbe történő belépésére. Ennek a folyamatnak az volt célja, hogy a Szövetség jogilag és működésileg is tiszta, naprakész képet kapjon a tagságáról, valamint növeljék a közgyűlés határozatképességét. Megállapítást nyert, hogy megjelentek valamennyien kitöltötték a KSZ belépési nyilatkozatát.
A Kőteremben a jelenléti ívek alapján 102 tag regisztrált, de később érkező további tagok is csatlakoztak.
Az egybegyűlteket és a vendégeket Benza György, a Kárpátaljai Szövetség Kezdeményező Bizottságának elnöke köszöntötte, majd átadta a szót dr. Dupka György vezetőségi tagnak a közgyűlés levezetésére.
A levezető elnök indítványozására a szervezési kérdések ismertetése és a napirend elfogadása után jegyzőkönyv-vezetőnek Kovács Sándort, hitelesítőknek dr. Kótyuk Erzsébetet és Benedekné Kövér Katalint választották meg.
Ezt követően az alapszabály-módosítás keretében megszüntették a főtitkári posztot, és újra bevezették az elnökhelyettesi tisztséget. A közgyűlésen egyhangúlag megválasztották az öttagú elnökséget: dr. Benza György elnök, dr. Kótyuk Erzsébet elnökhelyettes, dr. Dupka György, Kovács Sándor, Szemere Judit.
Az új Felügyelő Bizottságot Balogh József vezeti, a tagjai Fuchs Andrea és Kövér Katalin.
A 20 fős Tanácsadó Testületet (választmányt) is megszavazta a közgyűlés, a következő összetételben: Széchy Szabolcs (KSZ titkára), Pókos István (műszaki ügyvezető), Keresztény István (KSZ debreceni csoportjának vezetője), továbbá dr. Botlik József, Füzesi Magda, Göncz Zsuzsanna, dr. Hartmann Eszter, dr. Jeszenszky Gábor, Kovácsné Marton Erzsébet, Méhes László, Ortutay Mária, Ötvös Sándor, Perecz László, Szabóné Badik Dolóresz, Szalipszki Endre, dr. Szöllősy Tibor, dr. Úr Viktor Roland, Varga Sándor, Zabolai Csekme Éva, Zsók Enikő.
Döntöttek az éves tagdíj összegéről, amely 2027-től 5000 Ft lesz. Kovács Sándor elnökségi tag felolvasta a leköszönő dr. Seremet Sándor főtitkár beszámolóját a Szövetség évi tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak.
Tájékoztatót tartott a Hóvár egyesület munkájáról dr. Úr Viktor Roland társelnök. A jelenlévők támogatták a Kárpátaljai Szövetség és a Hóvár egyesület közötti együttműködési megállapodás megkötését.
Záróbeszédet mondott Benza György elnök, aki köszönetet mondott minden résztvevőnek, hogy a jelenlétükkel megtisztelték a hagyományos Kárpátaljai Találkozót, és részt vettek a Kárpátaljai Szövetség közgyűlésének munkájában.
Elmondta azt is, a megválasztott új vezetőség közös összefogásával még tartalmasabbá szeretnék tenni a közel negyvenéves szövetség sokrétű tevékenységét, megerősíteni a jelenlegi ingatag pénzügyi helyzetét, biztosítani kívánják a Kárpátaljai Hírmondó további számainak megjelentetését.
Végezetül a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak az elhunyt szövetségi tagok, illetve az orosz-ukrán háborúban elesett védők és a kárpátaljai magyar katonák emlékének. A Himnusz eléneklésével fejeződött be a Kárpátaljai Szövetség 39. közgyűlése.
A rendezvény az aknaszalatinai születésű Mán Éva Szerencse fel! című első könyvének bemutatásával folytatódott, amelyet Ortutay Mária irodalomtörténész ismertetett. A szerző felidézte könyve megírásának körülményeit.
Ezt követően dr. Botlik József történész „A magyar nemzet eltitkolt története Etelköztől Trianonig. A Nyugat hazugságai és árulásai. I. kötet” című legújabb könyvét mutatta be, és ismertette folytatását, a már nyomdában lévő, Trianonnal foglalkozó második kötetének tartalmát.
Végül dr. Dupka György történész ‘56/70: 1956 – A forradalom és szabadságharc visszhangja, hatása Kárpátalján című vetített képes előadására, valamint a frissen megjelent könyvének bemutatására került sor. Egyben köszöntötte az eseményen részt vevő, mezőkaszonyi születésű, 87 éves Szécsi Sándort, egykori politikai elítéltet, 1956-os kárpátaljai hőst, a mezőkaszonyi szovjetellenes csoport még élő tagját.
A Kárpátaljai Találkozó esti záróprogramját, az ünnepélyes gálaestet dr. Kótyuk Erzsébet elnökhelyettes nyitotta meg. Köszöntő beszédet mondott Benza György elnök és Szemere Judit elnökségi tag, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője. A sikeres összejövetel ünnepi vacsorával, zenés-táncos mulatsággal és tombolahúzással zárult.
A harmadik napon, a hazautazás előtt a Kőteremben Himinec Nándor kiskunlacházi református lelkipásztor tartott igehirdetést.
Balatonföldvár, 2026. 09. 13.
A Kárpátaljai Szövetség elnöksége
2026. szeptember 12. A balatonföldvári Kárpátaljai Találkozó keretében dr. Dupka György vetített képes előadást tartott 56/70: 1956 – A forradalom és szabadságharc visszhangja, hatása Kárpátalján címmel, majd megjelent újabb könyveit ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. Az előadást megtisztelte a nejével és egyik fiával (Széchy Szabolcs) a 87 éves Szécsi Sándor (1939), a mezőkaszonyi szovjetellenes csoport, illetve a Magyar Forradalmi Szövetség fedőnevű csoport egykori tagja, aki Ormos Máriával (1939) és Ormos Istvánnal (1936) a közösen megírt szovjetellenes röplapokkal a Budapesten kitört forradalomra és a szabadságharcosok példamutató tetteire hívták fel a Bereg-vidék lakosainak figyelmét 1956. november 2-án. Az egykori pályakezdő tanítót és társait 1957. október 30-án a KGB letartóztatta, a Kárpátaljai Területi Bíróság GULAG-rabságra ítélte.
Szécsi Sándor 1959-ben szabadult. 1991. november 11-én rehabilitálták, 1993-ban 1956-os emlékérmmel tüntették ki. A ’90-es évek után áttelepült családjával Magyarországra, feleségével jelenleg Nyíregyházán él. A mezőkaszonyi szovjetellenes csoport emlékezetére az UMDSZ és a MÉKK 2006. október 23-án a mezőkaszonyi magyar középiskola falán feliratos emléktáblát állított. Az előadó közlése szerint egyik legutóbbi könyvében többek között megírta a csoport történetét, https://mek.oszk.hu/21800/21825/.
* A Pulzus Rádió – FM 92.1 szeptember 17-i Különkiadás című műsorában Dupka Györggyel, a Kárpártaljai Szövetség elnökségi tagjával készült interjú, aki beszámolt a hagyományos balatonföldvári Kárpátaljai Találkozóról, a lebonyolított programokról és a Kárpátaljai Szövetség 39. közgyűléséről, ahol 102 regisztrált tag részvételével tisztújításra is sor került https://www.facebook.com/karpataljai )
2026. szeptember 13. Ungváron, a Hungarológiai Központban megnyílt a 79 éves Balog Sándor festőművész, nyugalmazott restaurátor egyéni kiállítása. A tárlatot Jackovics Marianna, a Hungarológiai Központ tudományos munkatársa nyitotta meg, majd Angyal Gabriella művészettörténész, az ungvári skanzen egykori igazgatója méltatta az ünnepelt munkásságát. Jurij Dik újságíró elsősorban Balog Sándor restaurátori szakmai tudását és rajztehetségét emelte ki, de hasonló gondolatokat fogalmazott meg Mihajlo Beleny elismert szobrászművész is. Vladiszlav Hanzel festőművész, a Kárpátaljai Professzionális Festőművészek Társaságának megbízott elnöke szakmai szempontból értékelte a bemutatott munkákat, külön hangsúlyozva a művész festészetében érzékelhető fejlődést.
2026. szeptember 14. Több mint három évig tartó restaurálást követően ünnepélyesen felszentelték a megújult oltárt, freskókat és ikonosztázt az ungvári görögkatolikus székesegyházban. Az eseményre a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén, a székesegyház búcsúünnepén került sor – olvasható a Kárpátaljai Megyei Tanács Facebook-oldalán. Kárpátalja egyik legfontosabb szakrális épülete ismét teljes szépségében tárja a hívek és a látogatók elé azokat az egyedülálló művészeti értékeket, amelyek a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye évszázados történelmének emlékeit őrzik. A munkálatokban a lembergi és a kárpátaljai művészeti akadémiák vezető szakemberei vettek részt. Az ünnepélyes felszentelés egyben az 1646-os ungvári unió 380. évfordulójához is kapcsolódott. A Szent Liturgia során külön imádkoztak Ukrajna békéjéért, valamint a hazájukat védő katonákért.
2026. szeptember 14. Beregszászban a Szent Kereszt Felmagasztalását búcsú keretében ünnepelték. A keresztút után kezdetét vette a szentmise. Molnár János beregszászi esperes-plébános Böjte Csaba ferences atyát kérte fel, hogy legyen az idei templombúcsú ünnepi szónoka. A szertartáson jelen volt dr. Gyebnár István Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, aki a szentmise végén szólt az egybegyűltekhez. Molnár János megköszönte Böjte Csaba atyának, hogy ellátogatott Beregszászba, és tanításával megerősítette a kárpátaljai híveket, biztatott és eléjük tárta a kereszt misztériumát. Köszönetet mondott a szentmisén jelen lévő paptestvéreknek: Hernádi Lehel OFM-nek, Rácz Istvánnak, Marosi Istvánnak, Petenko Mironnak, Jaczkó Józsefnek, Kvascsuk Andrásnak, továbbá Megyesi László és Bacsó Róbert állandó diakónusoknak. A búcsú agapéval zárult.
2026. szeptember 15. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet kulturális rendezvény keretében Szerednyén emlékezett meg Dobó Istvánról, a település híres szülöttjéről. Köszöntő beszédet mondott Molnár Krisztina, a PCS koordinátora, Szepesi Károly, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Orosz Ildikó, a PCS, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, megyei képviselő. Az esemény végén a jelenlévők megkoszorúzták a Dobó-mellszobrot, amelyet Túri Török Tibor szobrászművész készített.
A helyi iskola pedagógusai és tanulói is részt vettek az ünnepségen Dzjamko Viktóriával, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Szerednyei Elemi Iskola helyi vezetőjével az élen. Szerednyén 2020 óta működik a P. Frangepán Katalin Gimnázium intézménye, akkor egy óvodai csoporttal indult. 2021-ben kezdte meg a működését az elemi iskola, akkor egy 1. osztállyal. Jelenleg már három – 1., 3. és 4. – osztállyal működnek, összesen 16 gyermek jár magyar tannyelvű osztályokba. Az idei végzősök közül négyen az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Líceumban folytatják tanulmányaikat, ahová iskolabusz szállítja őket. Az egybegyűlteket Dobó István esküjének megzenésített változata fogadta az Egri csillagok című musicalből Ferku Szilveszter előadásában. A darab különleges hangzással bír annak a pincének a falai között, amelyet a hagyomány szerint Szerednyén Dobó parancsára alakították ki az egri várat ostromló törökök, akik foglyul estek.
2026. szeptember 15. A Fájdalmas Szűzanyáról nevezett temető-kápolna búcsúnapját tartották Huszton. A szentmise előtt a jelenlévők keresztutat jártak, amely során elmélkedtek Jézus szenvedésein. Ezután következett a szentmise, amelyen Szulincsák Sándor atya, huszti plébános, Felső-Tisza-vidéki esperes köszöntötte az egybegyűlteket, valamint Kvascsuk András técsői plébánost és Molnár János beregszászi esperes-plébánost, püspöki helynököt, aki az ünnep szónoka és főcelebránsa volt. A szentmisén különösen azokért az édesanyákért imádkoztak, akik elveszítették gyermekeiket. Jelenleg Ukrajnában ez egy rendkívül fájó téma, különösen azoknak a családoknak, akiknek fiai a háborúban estek el. De mérhetetlen azoknak az anyáknak a fájdalma is, akiknek a fiai eltűntek.
2026. szeptember 16. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2025. február 15-én, a Donyecki területen található Avgyijivka közelében életét vesztette az 1979-ben született Somi Tibor védőnk – közölte Babják Zoltán, Beregszász polgármestere a Facebook-on. A Beregszászi Városi Tanács, a képviselő-testület, a végrehajtó bizottság és az egész Beregszászi kistérség őszinte részvétét fejezi ki Somi Tibor családjának és hozzátartozóinak. A temetési szertartásra a beregszászi városi temető ravatalozójából került sor.
A háború kezdete óta már több mint 120 kárpátaljai magyar nemzetiségű vagy magyar gyökerekkel rendelkező katona vesztette életét a fronton.
2026. szeptember 16–20. Tudományos műhelyek párbeszédben – Eredmények, együttműködések, közös kutatási irányok című nemzetközi konferenciára került sor a Rákóczi Egyetem Filológia Tanszéke és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem közös szervezésében. Az eseménynek a Rákóczi Egyetem adott otthont. A konferencia ünnepélyes megnyitóján Csernicskó István rektor köszöntötte a jelenlévőket. Bauko János, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője köszönetet mondott a sokéves együttműködésért. Majd a plenáris ülésen Csernicskó István A kisebbségek anyanyelvű oktatásának joga nálunk és más nemzeteknél: egy integrált nyelvpolitikai kutatási modell tesztje címmel tartott előadást.
A továbbiakban a résztvevők a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem poszterkiállítását tekinthették meg, majd az egyetem munkatársai részletesen bemutatták tevékenységüket. A délután folyamán a kárpátaljai magyar irodalmat bemutató poszterkiállítást és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont által szerkesztett nyelvpolitikai posztersorozatot láthattuk. Ezt követően Szakál Imre mutatta be a Rákóczi Egyetemet, az intézmény tevékenységét, majd a Filológia Tanszék oktatói ismertették a tanszék irodalmi, nyelvészeti és néprajzi kutatási irányait.
A nap zárásaként könyvbemutatókra került sor, amelyeken megismerhettük Csernicskó István A nyelvpolitika kutatása. Elmélet, módszertan és integrált kutatási modellek című kötetét, a Filológia Tanszék Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica című tudományos folyóiratát, Mádi Gabriella Kisebbségi identitás és többnyelvűség a kárpátaljai magyar irodalomban című könyvét, valamint Kész Margit, Kész Barnabás, Gál Adél és Csurman-Puskás Anikó Adalékok a kárpátaljai magyar folklór tanulmányozásához című tankönyvét.
2026. szeptember 17. A határ menti közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről, valamint a Kárpátalját és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét összekötő kerékpárút-hálózat kialakításáról tárgyalt Miroszlav Bileckij, Kárpátalja megye kormányzója és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke a Business Bridges határon átnyúló befektetési fórumon. Többek között elhangzott, hogy az ukrán–magyar határszakaszon több jelentős projekt van napirenden. Ezek között szerepel Beregszász elkerülő útjának megépítése, az Asztély–Beregsurány határátkelő rekonstrukciója, a Dédánál tervezett új határátkelő kialakítása, a Csap–Záhony átkelőnél új híd építése, valamint a Harangláb–Lónya határátkelő fejlesztése.
2026. szeptember 18. Megtartotta központi tanévnyitó ünnepségét a Kárpátaljai Magyar Líceum (KML). Az ünnepségnek a beregszászi római katolikus templom adott otthont. Az ökumenikus istentisztelet keretében igét hirdetett Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa és Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze. A Himnusz elhangzása után köszöntő beszédet mondott Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója, Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja. Majd a megzenésített versek előadása után a 10. osztályosok fogadalomtétele következett. Ezt követően Kóré Dóra igazgató, Koncz Erika, a hálózat igazgatóhelyettese, Karmacsi Anikó, a KML gazdasági igazgatóhelyettese, Rádik Irén, Bogáthy Eleonóra, Hidi Tünde, Kenéz Éva, Birtók Ferenc, Pacuha László, Nyibilevics Mónika, Czébely Ilona és Marina Izabella tagozatvezetők a KML diákjaivá avatták az első évfolyamosokat. Záróbeszédében Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke a magyar iskolák megmaradásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Végül a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték a megjelentek életére és munkájára.
2026. szeptember 19. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) a szervezet 70. Kongresszusának küldöttgyűlésén sürgősségi határozatot fogadott el, amelyben nyomatékosítja, hogy a kárpátaljai magyar közösség korábban biztosított, szerzett jogainak teljes körű helyreállítása elengedhetetlen feltétele a közösség megmaradásának és identitása megőrzésének. Az eseményen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke is részt vett.
2026. szeptember 19. A Szolyvai Emlékparkban dr. Tóth Mihály elnök és dr. Dupka György felelős titkár irányításával a szakemberek folytatják az utóbbi 4 évben a levéltári iratok alapján felkutatott kárpátaljai áldozatok megörökítésével kapcsolatos projekt megvalósítását a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával. Ezekben a hetekben újabb 35 feliratos andezittábla készül el, majd a földbe rögzített vasállványokra felszerelik. A táblákra 1185 áldozat neve, pontosabban 134 településről származó 426 civil internált, 412 honvéd, 330 munkaszolgálatos és 17 politikai represszió áldozatának neve (születési éve, helye, elhalálozásának ideje stb.) kerül felvésésre, akik 1943–1955 között a szovjet légerekben hunytak el. Felavatásukra és megáldásukra 2026. november 21-én, 11 órai kezdettel kerül sor a Szolyvai Emlékparkban. A szervezők a jeles eseményre szeretettel várják a hozzátartozókat is.
2026. szeptember 19. Megjelent Lévai Aliz Mária Üres csigaház című verseskötete az Előretolt Helyőrség Akadémia kiadásában. A költő Facebook-oldalán jelentette be második kötetének megjelenését. Első verses kötete, a Mint teknős a páncélt, 2024-ben jelent meg, amelyért 2025-ben Debüt-díjjal tüntették ki. „A gyász, a reménytelenség és a magány érzését az elhagyott helyek nyugalma és a természet harmóniája keretezi e lélekig ható versekben” – olvasható a kötet ismertetőjében Gerencsér Anna író méltatása. A kötet több magyarországi könyvesbolt webáruházában is kapható. Lévai Aliz Mária 2002-ben született a beregszászi járási Bótrágyon. 2017-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában tanult óvodapedagógia szakon, majd az akkor még Rákóczi-főiskola magyar nyelv és irodalom szakát végezte el alap- és mesterképzésen. Közben az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájára is járt. 2021 óta publikál, az Együtt irodalmi folyóiratban is közölt verseket.
2026. szeptember 19. Új nemzetközi közúti határátkelő megnyitásáról döntött Ukrajna és Románia között az ukrán kormány. A Tiszafejéregyháza–Máramarossziget (Bila Cerkva–Sighetu Marmatiei) átkelő a tervek szerint éjjel-nappal működik majd, és naponta akár 700 gépjárművet is fogadhat. Az ukrán miniszteri kabinet szeptember 17-i határozata alapján az új átkelő egyelőre ideiglenes infrastruktúrával kezdi meg működését. A határt legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű személyszállító járművek léphetik át, az átkelő pedig a nap 24 órájában üzemel majd.
2026. szeptember 19-20. „A víz szalad, a kő marad” mottóval hirdetet kárpátaljai találkozót a Kárpátaljai Háló Egyesület. A találkozó helyszíne a nagyszőlősi Kapisztrán Szent János Lelkigyakorlatos Ház volt. Az eseményen Orosz István atya tartott előadást, ezt követően Bíró Benjámin és Alexandra tanúságtételt tett. A második napon a szervezők Kárpátaljai Gasztroesttel várták a résztvevőket, amelyre mindenki elhozta kedvenc ételét, így közösen oszthatták meg egymással Kárpátalja ízeit.
2026. szeptember 20. Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor 71 alkotásából nyílt emlékkiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárpátalja kulturális életében. A kiállítás megnyitóján emlékbeszédet mondott lánya, Berecz Margit festő- és textilművész, a Révész Imre Társaság tagja és Réti János festőművész, aki Berecz Vilmos egyik tanítványa volt.
2026. szeptember 20. Az ungvári származású dr. Ortutay Péter műfordító Facebook-jegyzetének közlése szerint a united p.c. kiadó gondozásában 'Long way to Hope and Desire' címmel megjelent angolul Kovács Vilmos Holnap is élünk című regénye dr. Ortutay Péter és az Egerben élő dr. Tarnóc András fordításában. Közösségi felületén ebből az alkalomból közli azt az előszót, amit dr. Csordás László irodalomtörténész írt a könyvhöz.
Ortutaty Péter megjegyzi: „Jó volt fordítani. Nekem különösen, mert minden helyzet, epizód és szín (Ungvár), a szereplőkkel együtt, ismerős.” Egyébként az interneten a united p.c. kiadó honlapján már látható a könyv borítója, olvasható a könyv címe, fülszövege. „Kovács Vilmos Long Way to Hope and Desire. Vilmos Kovács was a leading voice of Transcarpathian Hungarian literature. His works portray the identity, struggles and resilience of the Hungarian minority under Soviet rule. Their themes of memory, freedom and minority rights remain relevant today.”
Dupka György facebook-bejegyzésében szintén üdvözlendő eseménynek tartja, hiszen 2027-ben Kovács Vilmos születésének 100-ik évfordulóját fogjuk méltatni. 61 évvel ezelőtt, vagyis 1965-ben jelent meg a Holnap is élünk regénye a Kárpáti Kiadó gondozásában. Megjegyzi, a Kárpáti Kiadó magyar részlegének szerkesztőjeként kezdeményezte 1989-ben a regény újra kiadását. Ennek eredményeként a Kárpáti Kiadó és a debreceni Csokonai Kiadó közös kiadásában látott napvilágot, amelynek felkért szerkesztője a miskolci származású, a debreceni egyetemről érkezett M. Takács Lajos irodalomtörténész volt, aki abban az időben az ungvári egyetem vendég lektoraként tartózkodott Ungváron. A kárpátaljai fiatal írók nagy barátja igyekezett helyreállítani a cenzúra által eltorzított, kihagyott vagy átírt részeket. Majd Kovács Vilmos születésének 80. évfordulójára emlékezve, ugyancsak kezdeményezte az Intermix Kiadó Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatában a regény harmadik kiadását 2007-ben. A kiadvány szerkesztőjének Barzsó Tibort kérte fel, aki Kovács Vilmos egykori küzdőtársa volt.
Dr. Csordás László az angol nyelvű kiadáshoz írt előszavában helyesen állapítja meg, hogy Barzsó Tibor az 1965-ös kiadvány szerkesztője volt, aki kiadás alá rendezte „alapos jegyzeteivel ellátva a legfrissebb szövegváltozat”-ot, „ami most az angol fordítás alapjául is szolgált.” Az előszó írója azt is megemlíti, hogy Kovács Vilmos egyetlen regénye, „az 1950-es és 1960-as évek elejének abszurditásokkal terhelt világába, szovjet valóságába enged bepillantást, kisebbségi nézőpontból.”
2026. szeptember 21–23. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány (igazgató és programfelelős: Váradi Natália) 2026-ban nyolcadik alkalommal valósítja meg a ZeneVarázslat képzést és hangversenyt, amelynek célja, hogy erősítse a fiatalok elköteleződését a klasszikus zene iránt, és teret adjon tehetségük kibontakoztatásának. Dr. Várnagy Andrea művésznő Kárpátaljára látogatott: a képzés részeként három napon át a Rákóczi Egyetemen tartott foglalkozásokat.
2026. szeptember 21. Rendhagyó eset a Szolyvai Emlékpark eddigi történetében, hogy magas rangú ukrán és magyar államférfiak, diplomaták, a megyei katonai adminisztráció, a megyei tanács, a mérvadó kárpátaljai magyar civil szervezetek, a történelmi egyházak és más kulturális intézmények képviselőit fogadhatták a Szolyvai Emlékparkbizottság tagjai.
A házigazdák nevében az illusztris vendégeket dr. Tóth Mihály a bizottság elnöke köszöntötte és mutatta be a Kárpát-medence egyik legnagyobb kegyeleti helyét, az Emlékparkot, amelynek közel 140 fekete andezittáblájára több mint 12 ezer név került fel eddig, és a kutatások folytatódnak, ez év novemberében további 1500 áldozat neve vár felvésésre. A projekt ez évi támogatói az anyaországi szervezetek (Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, NEB, Gulag Alapítvány, GKNT és a Iustitia Gulag- és Gupvikutató Intézet stb.)
Majd a magyar alapvető jogok biztosa, dr. Juhász Imre és az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinec mondott emlékbeszédet, és közösen hajtottak fejet, koszorúztak az 1944–1946 között elhurcolt magyar, német és ukrán/ruszin, zsidó áldozatok neveit megörökítő Siratófal előtt.
A történelmi egyházak képviselői ökumenikus imádsággal hívták fel a figyelmet a sztálini diktatúra áldozataira. Együtt koszorúztak az UMDSZ, a KMKSZ, a Szolyvai Emlékparkbizottság vezetői, a Szolyvai Polgármesteri Hivatal és más civil szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Kárpátaljai Akadémiai Népi Kórus, valamint a nagydobronyi Zöld Ág és a Nefelejcs énekkar.
2026. szeptember 22. Tizenegy kárpátaljai oktatási intézményt kerestek fel közös monitoringlátogatás keretében Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa és Juhász Imre, Magyarország alapvető jogok biztosa. A látogatások középpontjában a magyar nyelvű oktatás feltételei és a nemzeti közösségekhez tartozó gyermekek jogainak biztosítása állt. Lubinec közlése szerint a munkában egyszerre három monitoringcsoport vett részt. Az ő csoportja a Munkácsi 3. Sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskolát és a Beregszászi Kossuth Lajos Líceumot kereste fel. A két intézményben összesen 815 diák tanul magyar nyelven, miközben az ukrán és az angol nyelvet is oktatják.
A monitoringcsoportok azt vizsgálták, milyen körülmények között zajlik az oktatás, hogyan szervezik meg a tanítási folyamatot, valamint miként biztosítják a gyermekek magyar nyelvű tanuláshoz való jogát. A látogatások során az intézményvezetőkkel, pedagógusokkal és diákokkal is beszéltek.
A másik két csoport további kilenc oktatási intézményt keresett fel, többek között Fornos, Tiszabökény, Tiszakeresztúr, Nagyszőlős, Csap, Nagydobrony, Bátyú és Gut településeken.
Lubinec szerint a látogatások során azt is megvizsgálták, hogyan érvényesül egymás mellett a gyermekek anyanyelven történő oktatáshoz való joga és az államnyelv ismeretének követelménye. A meglátogatott intézményekben ukránul oktatják többek között az ukrán nyelvet és irodalmat, Ukrajna történelmét, valamint Ukrajna védelmét.
A monitoringnap végén Ukrajna, Magyarország és az Európa Tanács képviselői háromoldalú egyeztetést tartottak Bergszászban. Megvitatták a látogatások tapasztalatait, a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítását és a további együttműködés lehetőségeit. Lubinec következő lépésként közös magyarországi monitoringlátogatást javasolt az ukrán közösség jogainak vizsgálatára.
2026. szeptember 22. Kárpátalján tartottak kerekasztal-beszélgetést a nemzeti kisebbségek jogainak fokozottabb védelméről, az európai normákkal összhangban és Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak keretében. A rendezvényen Ukrajna Ombudsmani Hivatalának, a magyarországi Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az Európa Tanács képviselői, valamint a kárpátaljai magyar közösség és a helyi önkormányzatok képviselői vettek részt. A tanácskozás egyik központi üzenete az volt, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, Ukrajna megerősítése és az európai integráció nem egymással ellentétes célok, hanem egymást erősítő folyamatok. A „Nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak fokozottabb védelme Ukrajnában az európai normákkal összhangban és az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások keretében” címmel megtartott kerekasztal újabb állomása annak az együttműködésnek, amely az elmúlt időszakban Ukrajna Ombudsmani Hivatala és a magyarországi Alapvető Jogok Biztosának Hivatala között alakult ki.
A tanácskozáson felszólalt Babják Zoltán, Beregszász polgármestere is, aki a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti közösségek jogainak biztosítása nem csupán Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik fontos kérdése, hanem a belső stabilitás és a minőségi jószomszédi kapcsolatok alapja is. Pozitív lépésnek nevezte, hogy a törvénymódosításokban a nemzeti kisebbségek jogainak védelme közvetlenül Ukrajna emberi jogi biztosának feladatai között is megjelent. Ugyanakkor szerinte tovább lehetne erősíteni az intézményi lehetőségeket.
Javaslataik között szerepel az emberi jogi biztos kisebbségvédelmi hatásköreinek pontosabb jogszabályi meghatározása, valamint az, hogy az éves ombudsmani jelentés önálló és részletes fejezetben foglalkozzon a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek jogainak védelmével. Indokoltnak tartaná azt is, hogy az éves jelentés az Ukrajna különböző régióiban tett monitoringlátogatások tapasztalatait és az azokból levont következtetéseket is összefoglalja
Az ukrán–magyar együttműködésről szólva Zubánics László úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időszakban nagyon pozitív párbeszéd kezdett kialakulni.
Véleménye szerint a magyar–ukrán kormányközi vegyes bizottság munkájának újraindítása hatékony szakmai fórumot teremthet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy gyorsan rendezzék azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyeket egyes intézmények vagy szervezetek vezetői saját hatáskörükben nem tudnak megoldani.
2026. szeptember 22. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek világába, hanem történetekkel, filmes érdekességekkel és személyes hangvétellel hozta közelebb Karády Katalin alakját. Az est kezdetén a nézőket Sin Edina színházigazgató köszöntötte.
2026. szeptember 22. Beregszász adott otthont Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa és Juhász Imre, Magyarország alapvető jogok biztosa kétoldalú egyeztetésének. Babják Zoltán polgármester közlése szerint a találkozóra a független Ukrajna történetében első alkalommal került sor a városban. A hivatalos látogatás keretében a vendégek felkeresték a Beregszászi Kossuth Lajos Líceumot, ahol pedagógusokkal és diákokkal találkoztak. A program során az intézmény ukrán és magyar nyelvű környezetét is megismerhették.
Ezt követően a Hősök terén rótták le kegyeletüket az elesett ukrán védők emléke előtt. A résztvevők közös imával, néma főhajtással és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek az áldozatok előtt.
A látogatás zárásaként a Beregszászi Városi Tanácsnál Ukrajna, Magyarország és az Európa Tanács képviselői háromoldalú egyeztetésen vettek részt.
Babják Zoltán szerint a találkozó különös jelentőséggel bír Beregszász számára, amelyben különböző nemzetiségek, nyelvek és kultúrák élnek egymás mellett. A polgármester hangsúlyozta a párbeszéd és az együttműködés fontosságát.
2026. szeptember 23. A beregszászi Fehér Kereszt 25. születésnapjára emlékeztek, amelyet a város fölé emelkedő Kerek-hegyen állítottak fel közadakozásból Jézus születésének 2000., valamint Ukrajna fennállásának 10. évfordulójára. A Kereszthez vezető ösvényen néhány évvel ezelőtt keresztúti stációkat állítottak, így aki arra jár, gondolatban, imában végig járhatja Krisztus szenvedésének állomásait. A keresztút a Fehér Kereszttel ér véget, ami ezáltal a Feltámadás és a Remény jelképe. Az évforduló alkalmából nagy tömeg gyűlt össze a hegyen. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere és a történelmi egyházak képviselői és is felszólaltak, hangsúlyozva az összetartozás és az egymás iránti tisztelet fontosságát. A megemlékezést a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanári kórusának éneke tette még emelkedettebbé.
2026. szeptember 23. Életét vesztette a véres ukrajnai háborúban az ungvári Szabó György, a hadsereg 118. önálló gépesített dandárjának katonája – közölte a férfi lánya a közösségi médiában. A védő búcsúztatását az ungvári görögkatolikus székesegyházban tartották meg. A háború kitörése óta már 120-ra tehető a kárpátaljai magyar áldozatok száma.
2026. szeptember 23. Badacsonytomajban került megrendezésre az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó szervezésében a Határtalan magyar irodalom 8. konferenciája. A szervezők nevében a konferenciát dr. Pusztay János professzor emeritus, Príma Primissima díjas nyelvész, irodalmár nyitotta meg és üdvözölte a hagyományos műhely-fórumra érkezett bölcsészettudományi kutatókat, irodalmárokat.
Létküzdelmek és sorsválaszok irodalmunk évszázadaiban témakörben a 20 előadó között Dupka György Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete Kárpátalján – 70 év kárpátaljai magyar irodalmának tükrében címmel tartott előadást.
2026. szeptember 23. A Magyar Napló gondozásában jelent meg a Határtalan magyar irodalom VI. Tanulmányok a világ magyarságának irodalmáról. Történelmi sorsfordulók irodalmunkban c. tanulmánygyűjtemény Petrik Béla szerkesztésében. A 270 oldalas kiadvány anyaországi és határon túli 18 szerző (Bertha Zoltán, Cseke Péter, Cs. Nagy Ibolya, Deák Ernő, Dupka György, Egey Emese, Fábián László, Horváth Júlia Borbála, Jánosi Zoltán, Karádi Zsolt, Kelemen Mária, Kovács Katáng Ferenc, Márkus Bála, Medgyessy Éva, Moritz László, Muzsnay Árpád, Pécsi Györgyi, Zékány Krisztina) tanulmányát tartalmazza. „A határokon kívüli és az anyaországban élő magyarság képviselői az irodalomtörténeti szempontok mellett (..) a magyarok kulturális, művészeti életéről, identitásőrzéséről szóltak. Az előadások anyaga egyértelmű bizonyságát adja az irodalomnak a tragikus történelmi sorsfordulókon is felülemelkedő, a nyelvet, a nemzeti kultúrát, az önazonosságot védő erejének itthon és a földkerekség bármely pontján” – olvasható a fülszövegben. A szerzők kislexikona zárja a reprezentatív kiadványt.
2026. szeptember 24. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) hagyományos BercsényiFesztjén gróf Bercsényi Miklósra és feleségére, Csáky Krisztinára emlékeztek az Ungvári vár udvarán, ahol a történelmi megemlékezés mellett a kézművesség, a népzene és a néptánc is központi szerepet kapott. Köszöntő beszédet mondott Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja, aki többek között felidézte Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina örökségét, hangsúlyozva, hogy a grófi pár az ungvári várat a kultúra, a művészetek és az európai szellemiség egyik fontos központjává tette. Ezt követően Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica elnöke szintén hangsúlyozta Bercsényi műveltségét, valamint azt a szemléletét, amellyel tiszteletben tartotta az Ung-vidéken együtt élő népek nyelvét és kultúráját. A megnyitót követően a résztvevők megkoszorúzták a grófi pár mellszobrát. A történelmi megemlékezést népzenei és néptáncprogram követte, amelyben az Ungvári járás számos fiatal és felnőtt hagyományőrzője mutatkozott be.
2026. szeptember 24. Emberek és szobrok címmel nyílt meg Valerij Furcev ungvári fotográfus kiállítása az Ungvári Magyar Ház galériájában. A tárlat tizenöt év utazásainak emlékeiből válogat, középpontjában pedig az ember, a városi tér és a szobrok különleges kapcsolata áll. A kiállítás megnyitóján dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és mutatta be az alkotót. Valerij Furcev a megnyitón köszönetet mondott az Ungvári Magyar Háznak, a tárlat szervezőinek, valamint mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a kiállítás létrejöhessen.
2026. szeptember 25. Szegeden, a Délvidék Házban rendezték meg a Mentés 1.0 – Külhoni magyar könyvnagykereskedés elnevezésű eseményt a külhoni könyvkiadók részére a Kárpát-medence Intézet Nkft. szervezésében. Az eseményen az Intermix Könyvkiadót Marcsák Gergely, a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat olvasószerkesztője képviselte.
2026. szeptember 25. A Kistarna (Hizsa)–Nagytarna (Tarna Mare) ukrán–román határátkelő megnyitásának előkészítéséről egyeztettek a két ország képviselői – közölte Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője. A megbeszélésen Szerhij Derkacs, Ukrajna Újjáépítési, Infrastrukturális és Közlekedési Minisztériumának első miniszterhelyettese, valamint Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett. A felek áttekintették a következő lépéseket, a két régió vezetői pedig a tervek szerint a jövő héten a helyszínen folytatják az egyeztetést. Bileckij tájékoztatása szerint az átkelő megnyitásához több infrastrukturális kérdést is rendezni kell. Ezek között szerepel a bekötőutak kialakítása, valamint a vám- és határőrizeti szervek munkájához szükséges ideiglenes létesítmények elhelyezése.
2026. szeptember 25. A PATRIOTA honismereti szövetség és a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet a Csemadokkal együttműködve rendezte meg a Kényszermigrációk a Kárpát-medencében a II. világháború végén és azt követően című nemzetközi konferenciát a kassai Szakkay József Szakközépiskola kollégiumában. Köteles László, a Csemadok alelnöke és dr. Bognár Zalán, a GGKI igazgatója a szervezők nevében üdvözölték az anyaországi, erdélyi, kárpátaljai és a felvidéki kutató műhelyeket képviselő szakembereket, német önkormányzatok küldöttségeit, akik ezúttal a saját régióikban a magyarokat, németeket érintő történésekről s a mai napig átvetülő hatásairól cseréltek véleményt.
Előadást tartott:
* Köteles László Kassa – Košice 1945. lakosság-változások a világháború alatt és után;
* Bognár Zalán A sztálini 7161-es határozat és a magyarországi németek kitelepítése – összefüggések, folyamatok;
* Dupka György A Kárpátaljai németek, magyarok és szovjetellenes elemek a szibériai Tyumeny területre való kitelepítése és más népcsoportokat is érintő kényszermigrációk (1945-1959);
* Benkő Levente „erdélyi magyar és német nemzetiségűek internálandók.” Vázlat magyarok és németek 1944. őszi elhurcolására Romániában;
* Papp Annamária Az 1944-es meghurcoltatások főbb helyszínei Tordán és Kolozsváron címmel.
Ezt követően a szakmai műhelyek képviselői a GULAG- és GUPVI-kutatás jelene és jövője – célok és lehetőségek témakörben is megosztották gondolataikat a jelenlévőkkel. Elhangzott, hogy a különböző régiókból elhurcolt magyarok mellett a kommunista diktatúra csehszlovák, román, magyar pártkatonái, kiemelten a szovjet erőszakszervek a Kárpát-medencében élő német népcsoporttal szemben elképesztő méretű gyűlöletkampányt folytattak, ellenük brutális etnikai népirtást és alapvető jogfosztást követtek el. 1945-től az ötvenes évekig lakhelyükről elűzték, kitelepítették, illetve kényszer migrációba kötelezték őket. Ennek következtében a régiókban a hagyományos németlakta településeken a sokat szenvedett etnikum képviselői már csak szórványban élnek, illetve a legutóbbi statisztikai kimutatások szerint eltűntek, teljesen felszívódtak, csak az épített örökséghez, tájtörténeti múzeumokhoz kapcsolódó emlékezetük maradt fenn.
A konferencia munkájában részt vett:
- Magyarország Kassai Főkonzulátusa képviseletében Berényi János konzul,
- Historikus Egyesület, Kolozsvár (elnök: Benkő Levente, vezetőségi tag: Papp Annamária);
- Szolyvai Emlékparkbizottság, Szolyva–Ungvár (Dupka György felelős titkár, irodavezető: Fuchs Andrea);
- Iustitia Gulag- és Gupvikutató Intézet, Budapest (igazgató: Bognár Zalán, Havasi Dániel);
- a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Pécs (elnök: Matkovits Kretz Eleonóra);
- a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat (elnök: Farkas Márta, képviselők: Kereszthidi György, dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes, dr. Hegedűs György József);
- Budapest Főváros 15. Kerületi Német Önkormányzat (képviselői: László Gábor, László Petra);
- a Megbékélésért Polgári Egyesület, Felsőzsolca (elnök: Fehér Tibor, képviselő: Fehér Attila);
- a Kommunizmus Áldozatainak Múzeuma, Kassa (igazgató: Pavol Hric);
- PATRIOTA honismereti szövetség és a Csemadok aktivistái: Spisák Zsuzsanna, Kajkó Henrietta és mások).
2026. szeptember 26–27. A Németek-cipszerek-mánták nyomában elnevezésű program házigazdája, Köteles László, a Csemadok alelnöke, a PATRIOTA Honismereti Szövetség elnöke a kassai konferencia résztvevőinek, a térségben még működő német önkormányzatok képviselőinek és a Csemadok aktivistáinak közös tanulmányi autóbuszos körutat szervezett a Német Alsó Szepességben (Unter Zips). Felkeresték a „kárpáti németek” egykori lakhelyeit, (Zsigra, Gölnicbánya, Szomolnokhuta, Stósz, Mecenzéf, Jászó, Tornaújfalu stb.) ahol évszázadokon át a magyarokkal, szlovákokkal, lengyelekkel és a ruszinokkal békességben éltek, míg a második világégés után, 1945-ben ki nem telepítették őket. A települések szemléje után keserűen vettük tudomásul: „Rákóczi szeretett városában”, Kassán is az erőszakos lakosságváltozás következtében a magyarok arányszáma megállíthatatlanul minimalizálódig, a németek száma pedig a mérhetőség határára esett.
2026. szeptember 26. A Pro Arte – Munkács civil szervezet jóvoltából kezdetét vette a 15. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor, ezúttal is a Királyfiszálláson (Солочин). A művésztelepen a nyers kőtömbökből fokozatosan formálódnak azok a szobrok, amelyek a későbbiekben Kárpátalja köztereit gazdagíthatják. Matl Péter táborvezető közlése szerint a háború ellenére a meghívott művészek megérkeztek, nevezetesen Christian Ignacio Alvarenga Argentínából, Sabrina Coco Mexikóból, Thierry Ferreira Portugáliából, Margot Lasalle Franciaországból, Eugen Petri Romániából és Beretvás Csanád Magyarországról, mellettük két ukrán szobrász (egyikük Ljudmila Misko) is dolgozik a táborban. Hét ország szobrászai, nyolc új alkotás és egy közös gondolat: „Előre a gyökerekhez”. A háború sújtotta Ukrajnában különös jelentőséget kaphat az, amikor valami maradandó születik. A szervezők célja, hogy a szobrok ne csak a szimpózium emlékét őrizzék, hanem hosszú távon Kárpátalja köztereinek részévé váljanak.
2026. szeptember 26. Tiszacsomán, az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda konferenciatermében találkoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi, Nagyszőlősi és Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezeteinek vezetői, aktivistái és képviselői. A választmányi ülésen összegezték az eddigi munka eredményeit, megvitatták az aktuális kérdéseket és meghatározták a további feladatokat. A találkozót hagyományőrző és kulturális programmal is egybekötötték. A rendezvényen Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke tartott beszámolót. Kiemelt figyelmet fordított az aktuális politikai helyzetre és a legutóbbi tárgyalásokra. Elmondása szerint a magyar kormány képviselői – köztük Kollai István, a határon túli magyarokért felelős új helyettes államtitkár, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter – a közelmúltbeli találkozók során biztosították a KMKSZ-t a kárpátaljai magyar közösség további támogatásáról.
2026. szeptember 27. Emléktáblát avattak Dercenben Zsukovszky Miklós (1970–2025) református lelkipásztor, a Beregi Református Egyházmegye korábbi esperese, valamint a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság megalapítója és főparancsnoka emlékére. A megemlékezésen igefelolvasással, imádsággal és koszorúzással idézték fel a néhai lelkipásztor életét és szolgálatát. Zsukovszky Miklós hosszú éveken keresztül dolgozott a gyülekezetért és a térség közösségéért.
2026. szeptember 27. Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművész életműve előtt tisztelegtek Perecsenyben. A város szülöttjének domborműves emléktábláját a helyi helytörténeti múzeum falán avatták fel, emellett a művész több alkotása is a múzeum gyűjteményébe került. A kulturális program a Perecsenyi Városi Tanáccsal szemben található parkban kezdődött, ahol 2025 májusában már felavatták Ungvári Lajos miniszobrát. Az eseményen részt vett Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Mihály Gábor szobrászművész, Ungvári Lajos egykori tanítványa, valamint a Kárpátok–Tisza Alapítvány képviselői. Jelen volt Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, Meskó János az emlékparkbizottság tagja is. Az emléktábla a Kárpátok-Tisza Alapítvány és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával valósult meg.
2026. szeptember 28. Több mint 200 fiatal ropta a táncot a KárpátHáz Civil Szervezet negyedik alkalommal tartott Fiestáján, ezúttal Csetfalván. A beregvidéki kis településen a Móricz Zsigmond Kulturális Központ udvarán gyűltek össze a viseletbe öltözött fiatalok, hogy egy vidám napot töltsenek együtt.
2026. szeptember folyamán. 8500 dollár átvétele után fogtak el két kárpátaljai férfit Ungváron. A gyanú szerint egy hadköteles férfit folyón keresztül juttattak volna illegálisan Magyarországra.
* Négy év alatt több mint 755 ezerrel csökkent az iskolások, 52,7 ezerrel pedig a tanárok száma Ukrajnában. A biztonsági helyzet továbbra is alapvetően meghatározza az oktatást.
* Színházi és zenei élményekkel, bábelőadással, népzenével, pantomimmal és interaktív művészeti foglalkozásokkal köszöntötte a 2026–2027-es színházi évad kezdetét a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Beregszászban és a Beregszász környéki településeken szervezték meg a 2026-27-es színházi évad első két Határtalan Napját több mint 1400 néző számára. A széleskörű és nagyszabású színházi kezdeményezés elsődleges célja a külhoni területeken élő magyar közösségek kulturális életének támogatása, nemzeti identitásuk erősítése színházi előadások és művészetpedagógiai foglalkozások által.
https://youtu.be/G2JFFrcLrU4
* Szeptember első hetében a Sárosoroszi Római Katolikus Plébánia udvara adott otthont az egyházközség immár negyedik alkalommal megrendezett családi napjának.
* Szeptember 11–13. között ismét közös hétvégére gyűltek össze a beregszászi Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet (FRIGY) fiataljai.
* Idén első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) fiatal tagjai részt vegyenek a zánkai Erzsébet-táborban.
* Ukrajna bukaresti nagykövetsége bejelentette, hogy az ukrán hatóságok vizsgálják az Odessza megyei Orlivka faluban működő román oktatási nyelvű osztály körüli helyzetet.
* Gyakorlati-módszertani szemináriumra és workshopra került sor óvodapedagógusok számára a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata által szervezett „Peer Instruction – az egymástól tanulás módszere” című módszertani rendezvénysorozat keretében.
* Munkácson régi futballtörténetek elevenedtek meg: a Fradi kárpátaljai vendégjátékától az első, 1992-es ukrán–magyar válogatott mérkőzésig számos emlékezetes történetet idéztek fel.
* Mohács 500 – húsz történelemtanár találkozott Beregszászban, hogy a mohácsi csatán keresztül korszerű, interaktív oktatási módszerekkel ismerkedjen meg.
Forrás: KMMI, MÉKK, Facebook, www.karpatalja.ma,
www.karpatinfo.net, www.karpataljaturizmus.info, www.zakarpattya.net.ua, www.umdsz.info, https://umoti-uzhnu.university/hu/fooldal/ stb.
Szerkeszti a szerkesztőbizottság:
Zubánics László (elnök), Dupka György, Szemere Judit (szerkesztő), Fuchs Andrea.
Megjelenik: havonta két alkalommal.
Az elektronikus újság irodalmi, művészeti híreket, információkat tartalmaz.
A levelezési lista nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat.
Archívum: kmmi.org.ua
