Szülőföldünk: Tiszabökény és környéke

Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

A magyar kultúra napja Kárpátalján

A magyar kultúra napja Kárpátalján

Az olvasni vágyók figyelmébe!

A "málenykij robot" áldozataira emlékezünk

GULÁG–GUPVI-kutatók nemzetközi fóruma

Kárpátaljai Nyári Egyetem