Tojásgurítás a Tiszaháti Tájmúzeumban Húsvét harmadnapján

2017. április 18.

Helyszín: Tiszapéterfalva | Jellege: Ünnep, ünnepség

A húsvéti ünnepkörhöz számos népi játék kapcsolódik, amelyek közül kiemelt helyet foglal el a tojásgurítás. A leírások szerint többnyire párokban játszották, amelyben a párt alkotó játékosok egyike a dombról legurítja a tojásokat lent álló párjának. Az a cél, hogy minél messzebbre guruljon a tojás és épségben maradjon. Az épen maradt tojást újra lehet gurítani mindaddig, míg el nem törik.

Ezeket a XX. század elején a vidék nagy részén élő hagyományokat újították fel közel egy évtizede a Tiszaháti Tájmúzeumban, ahol az idén is megrendezésre kerül Húsvét harmadnapján a tojásgurítás, amelyre a szervezők sok szeretettel várnak kicsiket és nagyokat egyaránt.


A húsvéti tojásjátékok vidékenként eltérőek voltak. A sejberolás vagy tojásgurítás során a gyerekek felmentek a településük melletti dombra, és annak lejtőjén tojásokat gurítottak le, a cél az volt, hogy azok minél messzebbre érkezzenek és sértetlenek maradjanak.

Kapcsolattartó
KMMI

Telefon: +380664751900

Szervezők

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai Magyar Értéktár – Az épített örökség kiemelkedő darabjai

    Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...

  • Gát elfeledett híres szülötte, az Ybl Miklós-díjas Benjamin Károly

    Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...

  • Kárpátalja anno: Rákóczi asztala

    Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.

Események

Copyright © 2026 KMMI