A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet nagy szeretettel meghívja Önt és kedves családját az Anima vonósnégyes komolyzenei koncertjére, amelyre 2012. december 18-án 16.30 órai kezdettel (közép-európai idő) kerül sor a Beregszászi Műveszeti Iskola (Beregszász, Munkácsi út 24–26.) koncerttermében. A belépés ingyenes. Az Anima vonósnégyes tagjai: Soós Gábor (I. hegedű), Vitányi Csaba (II. hegedű), Krajnik Ágoston (brácsa), Lipták Zsuzsanna (cselló).
Az ANIMA vonósnégyes 2000-ben alakult. 2002-ben már velük reklámozták a Borsodi Zenei Fesztivált országszerte. 2004 márciusában Mauritius szigetén turnézott a kvartett, ahol előttük csak egy ilyen jellegű formáció járt. Az első koncert után újabb felkérést kaptak és ősszel ismét visszatértek a szigetre. Felléptek már az ország szinte összes nagyvárosában beleértve a Budapestet is. Miskolcon és az ország keleti régiójában rendszeresen koncertezik az együttes. Felléptek ezen kívül többek között Szlovákiában, Svájcban, Belgiumban, Romániában és Olaszországban is. Az Anima vonósnégyes nagy hangsúlyt fektet az ifjúság zenei nevelésére, évente számos koncertet ad iskolákban, sőt óvodákban is. A kvartett igyekszik lépést tartani a modern korral, fellépéseikbe esetenként multimédiás elemeket is beleszőnek.
A program a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósul meg.
Telefon: 00380314142815
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
