Fehér szarvas (történelmi dráma) - magyarkanizsai vendégjáték

2017. szeptember 08.

Helyszín: Beregszász | Jellege: Színház, színjátszás, irodalom

Leírás:
Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek - a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején - lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik.
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra.
Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között.
Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább?
Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.

Szereplők:
Karakán László – Lénárt László
Irma, a felesége – Szemerédi Bernadett
Dorottya/Adél – Stelly Zsófia
Géza – Széplaky Géza
A Király titkára – Dóczy Péter
Lehár – Füredi Krisztián
Fáni – Jónás Gabriella
Ezredes/Villanyszerelő – Krizsik Alfonz
Főhadnagy – Molnár Zoltán

Rendezte: Andrási Attila

Jelmez: Harák Judit
Díszlet: Húros Annamária
Dramaturg: Orgován Szigeti Réka


A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Helyfoglalás: bszinhaz.szervezo@gmail.com, 066-452-85-05-ös vagy a 096-113-50-59-es telefonszámon, személyesen a színházban, illetve a Pro Cultura Subcarpathica civil szervet irodájában (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tetőterében lévő Fodó Sándor Kulturális Központ).

Kapcsolattartó
KMMI

Telefon: +380664751900

Hírek

  • Újév Ukrajnában és Kárpátalján – hagyományok, hiedelmek és modern ünneplés

    Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán ...

  • Negyedik alkalommal vitte el a karácsony üzenetét a Csillagfény betlehemes csapat

    A Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola Csillagfény nevű betlehemes csapata idén immár negyedik alkalommal vett részt az Európai Magyar Fiatalokért Alapítvány gondozásában meghirdetett SzékelyKapuk–ZöldKapuk elnevezésű nemzetközi ökocivilizációs vetélkedőben.

  • A diótörő legendája

    Az eleinte asztalosmesterek által készített konyhai eszköz rövid idő alatt művészien festett dísztárggyá változott. A diótörő nem véletlen lett a karácsonyi varázslat jelképe, Hoffmann meséjének és Csajkovszkij balettjának pedig hihetetlen hangulata van, érdemes egy ünnepi estét rászánni, felejthete...

Események

Copyright © 2026 KMMI