Fehér szarvas (történelmi dráma) - magyarkanizsai vendégjáték

2017. szeptember 08.

Helyszín: Beregszász | Jellege: Színház, színjátszás, irodalom

Leírás:
Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek - a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején - lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik.
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra.
Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között.
Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább?
Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.

Szereplők:
Karakán László – Lénárt László
Irma, a felesége – Szemerédi Bernadett
Dorottya/Adél – Stelly Zsófia
Géza – Széplaky Géza
A Király titkára – Dóczy Péter
Lehár – Füredi Krisztián
Fáni – Jónás Gabriella
Ezredes/Villanyszerelő – Krizsik Alfonz
Főhadnagy – Molnár Zoltán

Rendezte: Andrási Attila

Jelmez: Harák Judit
Díszlet: Húros Annamária
Dramaturg: Orgován Szigeti Réka


A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Helyfoglalás: bszinhaz.szervezo@gmail.com, 066-452-85-05-ös vagy a 096-113-50-59-es telefonszámon, személyesen a színházban, illetve a Pro Cultura Subcarpathica civil szervet irodájában (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tetőterében lévő Fodó Sándor Kulturális Központ).

Kapcsolattartó
KMMI

Telefon: +380664751900

Hírek

  • Gogola Zoltán festményeiből nyílt kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    Gogola Zoltán negyedik generációs beregszászi festőművész egyéni kiállításának ünnepélyes megnyitójára került sor július 16-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Ezúttal egy olyan művész alkotásai mutatkoztak be a Latorca-parti város közönsége előtt, aki családja művészi örökségét továbbvive saját lát...

  • Kárpátaljai gyökerek: őseink emléke, családunk története

    Ahhoz, hogy a kedves olvasó világra jöjjön, és a számítógép vagy telefonja képernyőjét nézve olvashassa ezt a bejegyzést, szükség volt két szülőre, négy nagyszülőre, nyolc dédszülőre, tizenhat ükszülőre és harminckét szépszülőre. A sor természetesen folytatható további őseinkkel, de már ez az öt nem...

  • Nemzeti státuszt kapott a Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus

    Történelmi jelentőségű elismerésben részesült a Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletével az együttes hivatalosan is megkapta a nemzeti minősítést.

Események

Copyright © 2026 KMMI