75 éve történt a politikai foglyok és kényszermunkások Szovjetunióba hurcolása.
30 éve indult el a „málenykij robotosok” ügyének tabudöntő tanulmányozása, nyilvános konferenciák szervezése (1989-2019), emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás…
2019. november 15.
Helyszín: Makkosjánosi (Jánosi) | Jellege: Konferencia
75 éve történt a politikai foglyok és kényszermunkások Szovjetunióba hurcolása.
30 éve indult el a „málenykij robotosok” ügyének tabudöntő tanulmányozása, nyilvános konferenciák szervezése (1989-2019), emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás…
Előzetes program
Regisztráció: 9.30–10.00
I. 10.00–11.00 – Köszöntések, film-, könyv- és kiállítás-bemutató.
II. 11.00–12.00 – Szakmai konferencia. Levezető elnök: dr. Tóth Mihály és Dupka György.
11.00–11.15 – Dr. Dupka György történész, PhD (Ungvár), a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára: 30 éve indult el a GULÁG-GUPVI tabudöntő kutatás és épült fel emlékezetpolitikánk epicentruma, a Szolyvai Emlékpark (1989–2019).
11.15–11.30 – Dr. Molnár D. Erzsébet történész, PhD (Beregszász), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense: A Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljáról a Donyec-medencei szénbányákba.
11.40–11.50 – Olekszij Korszun (Ungvár) történész, a Rehabilitált Történelem Kárpátaljai Emlékkönyv szerkesztőbizottsága kiadói csoportjának vezetője: Három évtized GULÁG–GUPVI dokumentum-feltárások mérlege.
11.50–12.00 – Dr. Márkus Beáta történész, PhD (Pécs), a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanársegédje, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének alelnöke: „Malenkij robot” a Dél-Dunántúlon.
12.00–12.10 – Baják László történész (Budapest), a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tár főmuzeológusa: „Málenkij robot két évig. Apám története”.
12.10–12.20 – Kállay Karolina (Szatmárnémeti) történelemtanár, helytörténész: Helyszíni szemle és történettudósítás az egykori SZU MVD GUPVI és a repatriálással megbízott szovjet szervek 36. sz. máramarosi hadifogoly-gyűjtőtáborában és átvételi állomáson.
12.20–12.30 – Marosi István görögkatolikus pap, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, egyháztörténész (Beregszász): „Katakomba szolgálat” – a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1944–1989 közötti üldözésének kronológiája.
12.30–12.40 – Bimba Brigitta (Bátyú), a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója: A Munkács környéki sváb nők internálása.
12.40–12.50 – Mádi Bianka (Verbőc), az UNE Magyar Kara történelem szakos hallgatója: Internálás az otthon maradtak visszaemlékezésének tükrében.
12.50–13.00 – Meskó János (Ungvár) helytörténész, a Sztálini Terror Áldozatai Kárpátaljai Emlékmúzeum megbízott vezetője: A Zakarpatszka Ukrajina Különleges Bírósága: vérbírák, ügyészek és hóhérok közreműködése a kárpátaljai értelmiség lefejezésében.
13.00–13.10 – Szabó Kata, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója: „Élni kell, élni muszáj” – színre vitt erőszak: közös pontok és eltérések A Sátán fattya regény- és filmváltozatában.
Elfoglaltságuk miatt távol maradt előadók beküldött dolgozatainak ismertetése: Dr. Botlik József történész, PhD (Budapest): Magyarok és németek tömeges népirtása. A Délvidéken 220 koncentrációs, kényszermunka- és haláltábor működött (1944. október – 1948. március).
13.10-13.30 – Kérdések, hozzászólások. Zárszó.
16.00 – A konferencia résztvevői emlékeznek, koszorúznak a sztálini megtorlás áldozatainak beregszászi emlékművénél.
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.