-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 21. (371.) szám. 2023. november 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
November – Szent András hava – őszutó – enyészet hava
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik, amelynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
Népi kalendárium
November 1. – Mindenszentek napja. A naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja. A 9. század óta kötelező ünnep. A 20. században a halottak napjának előestéje, vigíliája lett. A katolikus hagyományok szerint e napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé ismert volt az a szokás, hogy megterítettek számukra: kenyeret, sót, vizet téve az asztalra. Mindenszentek napja a népi táplálkozásban jeles napnak számított, ekkor gazdagon étkeztek: húsleves, töltött tyúk, diós-mákos kalács, rétes került a családtagok elé.
A mindenszentek utáni hetet halottak hetének nevezik, régen gyászruhát viseltek ezekben a napokban. Tilos volt mosni, mert úgy tartották, hogy a halottaknak vízben kellene feküdni.
A hónap első napjához időjárásjóslás is kapcsolódik: „Ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta: erős, havas telet mutat.”
November 2. – Halottak napja. A család halottaira való emlékezés napja. Újabban egy-egy közösség, falu vagy város, sőt a nemzet hősi halottairól is megemlékeznek. Napjainkban a két emléknap erősen összekapcsolódik, és az utódok temetőjárása jellemzi; az elődök sírjainál találkozik a rokonság, akik gyertyát, mécsest gyújtanak a halottaik lelki üdvéért. Akiknek a sírja, nyughelye ismeretlen, mert háborúban, idegenben haltak meg, azokért a temetők kőkeresztjeinél, vagy otthon, a lakóházak ablakában égnek a gyertyák.
A magyar nyelvterület sok vidékén szokásban volt, hogy halottak napján megvendégelték a szegényeket és a koldusokat. Úgynevezett kóduskalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is imádkozzanak egy-egy család halottaiért.
November 11. – Márton napja. Szent Márton Pannóniában, a mai Szombathely római kori elődjében, Savariában született 316/317-ben. Életútját csodák és gyógyulások kísérték, jóságáról legendák keringtek. Fontos hittérítő munkát végzett. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helynevek, templomok, oltárképek őrzik.
Szent Márton napjához számos hagyomány fűződik. A pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, s úgy tartották, ahány ága van Szent Márton vesszejének, annyi malaca lesz a kocának. Általánosan ismert az a mondás is, hogy „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A szólás eredete a szent legendájával függ össze: Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét.
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész évben bővében legyenek az ételnek, italnak. A libasülthöz a bortermelő vidékeken újbort ittak, amit ekkor kóstoltak meg először, mondván: „A bornak Márton a bírája”.
Az időjárásra vonatkozó sok jóslás közül álljon itt egy kalendáriumi regula: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
November 19. – Erzsébet napja. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) a katolikus egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő női szentje. II. András király leánya vezeklő életmódot folytatott, gyakran böjtölt és virrasztott. Árvamenhelyet és kórházat alapított, részt vett a betegápolásban. Segítette a rászorulókat, sokat jótékonykodott. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, amikor sógora kérdőre vonta őt. Hazánkban az egyik legkedveltebb névünnep. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”
November 25. – Katalin napja. Szent Katalin a 3–4. században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hitéért halt mártírhalált. Legendája szerint szép és okos királylány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus, és eljegyezte őt. Katalin vértanúságakor ismét megjelent, és megígérte, hogy meghallgatja azokat, akik menyasszonyához imádkoznak. Így lett Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentje. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok patrónájává is vált.
Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ha a vízbe tett gyümölcság, más néven katalingally karácsonyig kizöldül, a leány közeli házasságkötése várható. Ha a legény lopott női inget tett a párnája alá, éjjel megálmodta ki lesz a felesége.
A Katalin napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog; ha Katalin potyogós, a karácsony ropogós.”
November 30. – András napja. Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. András egyike azon két tanítványnak, akik először követték Jézust. Az apostolok szétválása után Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Hittérítő tevékenységéért keresztre feszítették. A hagyomány szerint keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik az ilyen formájú keresztet andráskeresztnek.
Az András szó eredeti jelentése férfi, férfias. Névnapja az eladó lányok számára a legfontosabb férjjósló alkalom.
A nap időjárása a karácsonyival ellentétes: „Ha András fagyos, karácsony totyakos.”
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 20. (370.) szám. 2023. november 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 októberében
ELISMERÉSEK
* Kihirdették a Prima Primissima díj idei jelöltjeit – írta az MTI. A jelöltek között van a kárpátaljai Füzesi Magda József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író is.
* Magyarországi állami kitüntetéseket adtak át október 11-én a beregardói Perényi Kultúrkúriában. Az alkalmat Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa szervezte, amelyen átadták azokat a magas elismeréseket, amelyeket Novák Katalin magyar köztársasági elnök adományozott kárpátaljai személyeknek.
* Dobsa Arankát, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnökét, a Tiszakeresztúri Általános Iskola nyugalmazott igazgatóját a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban végzett kimagasló szakmai munkája és elhivatott pedagógusi tevékenysége elismeréseként.
* Gerevich János, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai kirendeltségének vezetője a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg az Ukrajnának nyújtott magyar támogatáspolitika és humanitárius segítségnyújtás gyakorlati megvalósításában betöltött szerepéért, valamint a nehéz helyzetben élő kárpátaljai emberek érdekében végzett odaadó munkája elismeréséért.
* Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke szintén a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vette át. A méltatása szerint a segélyezési, támogatási és humanitárius problémák megoldása, a rászoruló gyermekek pedagógiai fejlesztése, és a mozgásukban akadályozottak segítése terén egyaránt odaadó munkája elismeréseként kapta az érdemkeresztet.
* Sepa János helytörténész, a Beregvidéki Múzeum nyugalmazott alapító igazgatója a Magyar Arany Érdemkeresztben részesült helytörténeti gyűjtőmunkájáért, valamint a magyar hagyományok továbbélését szolgáló több évtizedes tevékenységéért.
* A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetését adományozták Egressy Miklós görökatolikus papnak, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum volt igazgatójának. Egressy atyát közel három évtizedes lelkipásztori szolgálatáért, a rendszerváltás után újjászülető Ung-vidéki közösségek szervezésében vállalt szerepéért, az odaadó és kitartó iskolaigazgatói munkásságáért és karitatív tevékenységéért ismerték el.
* Rajtuk kívül Czébely Lajos viski költő, helytörténész, nyugalmazott pedagógus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Viski Alapszervezetének tagját tüntették ki Magyar Ezüst Érdemkereszttel, valamint Kallós Zoltán Díjjal, akinek egy későbbi időpontban Visken adják át az elismeréseket.
* A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban kihirdették a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által 2017-ben alapított Linner-díj idei kitüntetettjeinek nevét. Emberségéért, szakmai hozzáértéséért, áldozatos munkájáért 2023-ban dr. Csík Adalbert-Ferenc, a Kárpátaljai Magyar Egyészségügyi Dolgozók Társaságának elnöke, fül-orr-gégész, a Técsői Járási Kórház, majd az Aknaszlatinai Allergológiai Kórház egykori vezetője részesült a díjban. Rajta kívül az idén elhunyt dr. Kertész Árpád beregszászi belgyógyász, gyermekgyógyász tevékenységét ismerték el a díjjal posztumusz. Ápoló kategóriában Nagy Zsuzsannát, a Beregszászi Linner-kórház gyermekosztályának ápolóját tüntették ki.
* A Kárpátaljai Magyar Tudományos Tanács (KMAT) 2023. évi díjazottjai:
– Hires-László Kornélia a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban végzett magas színvonalú kutatómunkája elismeréseként, illetve a nemzetközi kutatásmódszertani eljárások és normák szerinti empirikus szociológiai kutatásoknak a kárpátaljai magyar tudományosságban való meghonosításában betöltött kiemelkedő szerepéért;
– Nagy Natália, az Ungvár Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének docense, a filológiai tudományok kandidátusa a kárpátaljai magyar tudományos életben betöltött kiemelkedő szerepéért, illetve tudományszervezői munkásságért;
– Tegza Antónia, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UNE UMOTI) Fizika és Matematika Tanszékének másodállású docens oktatója eredményes kutatói tevékenységéért érdemelte ki a KMAT 2023. évi díját természettudományok kategóriában a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért;
– Ferkó Oxána, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék munkatársa kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért;
– Kovács Attila, a Munkácsi Állami Egyetem Mérnöki, Technológiai és Szakmai Oktatási Tanszékének főelőadója, a Nagydobronyi Líceum biológiatanára, igazgatóhelyettese tudományos, kutatói tevékenységéért, eredményes munkásságáért;
– Dr. Dutko Sándor PhD, az Ungvári Nemzeti Egyetem Sebészeti Betegségek Tanszékének asszisztense szakorvosi, tudományos, kutatói tevékenységéért, eredményes tudományszervezői munkásságáért részesült a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elismerésében.
* A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) által alapított Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott Kovácsné Marton Erzsébet újságíró, a Kárpátinfo hetilap felelős szerkesztője. Lengyel János újságíró, a MÚK elnökségi tagja laudálta.
* Majnek Antal nyugalmazott püspök Pásztor Ferenc-díjban részesült közel három évtizedes munkája elismeréséül.
* Idén is kiosztották a Kós Károly Testület által szervezett televíziós filmszemle díjait Palicson. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által meghirdetett szemlén riport és tudósítás, portré és kisfilm, önálló dokumentumfilm, önálló ismeretterjesztő film és fikciós kategóriában osztottak díjakat. A TV21 Ungvár munkatársai közül Debreceni Kamilla szerkesztő-riporter és Balla Béla operatőr-vágó portré kategóriában második helyezést ért el a Várady Enikőről szóló, Az élet él című alkotással. Riport, tudósítás kategóriában második lett K. Debreceni Mihály és Vass Tamás A munkácsi turul meggyalázása című összeállítása. Rövidfilm, portré kategóriában különdíjban részesült K. Debreceni Mihály és Bereczky Tamás Akácfa a sziklában című alkotása, amely Pál István Szalonna gondolatait mutatja be a kárpátaljai magyarságról.
Szívből gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 19. (369.) szám. 2023. október 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
OKTÓBER – MINDSZENT HAVA
Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.
A katolikus egyház októbert a rózsafüzér hónapjának tekinti. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának, mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét.
Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz;
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent;
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél;
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február;
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 18. (368.) szám. 2023. október 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 szeptemberében
ELISMERÉSEK
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. augusztus 23-án döntött tudományos címek és fokozatok odaítéléséről. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre ezúttal egy docenssel bővült. Docensi címet szerzett dr. Pősze Andrea, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének bázisán működő Ukrán Tanszéki Csoport oktatója.
* Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója a megyei közigazgatás tanácstermében vette át a Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke által aláírt elismerő oklevelet.
* Szeptember 18-án, a Magyar Írószövetség székházában tartotta meg éves közgyűlését a Magyar Pen Club. Ekkor szavaztak az új tagok felvételéről is. Mások mellett a Magyar Pen Club tagja lett dr. Dupka György történész is.
* Vidnyánszky Attilának, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatójának Farkaslakán adták át az idei Tamási Áron-díjat. Mint A. Szabó Magda, a budapesti Tamási Áron Közalapítvány elnöke rámutatott, az író özvegyének végakarata szerint az elismeréseket Tamási Áron születésnapján adják át.
* 2023.szeptember 23-án Temesváron, a Szórvány Alapítvány működésének 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tízévenként odaítélt Pro Minoritate-díjat 2023-ban a kárpátaljai dr. Dupka György történész, író kapta. A róla szóló laudációt Bakk Miklós politológus készítette.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 17. (367.) szám. 2023. szeptember 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Szeptember – őszelő, Szent Mihály hava
Szeptember (ősi magyar nevén Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból, amelynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös.
Az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz (a déli félgömbön a csillagászati tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Népi kalendárium
Szeptember 1. A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz.
Szeptember 5. Lőrinc napja. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belepisil a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
Szeptember 8. Fecskehajtó Kisasszony napja, Mária napja. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. A népi hiedelem szerint Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
Szeptember 14. Lambert napja, amely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
Szeptember 18. Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
Szeptember 21. Máté napja. „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
Szeptember 29. Mihály napja. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, amellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.
Sokféle szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:
„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni” vagy „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:
„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Időjárásjósló nap is. Ha dörög az ég, szép lesz az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.
Ilyenkorra már kiforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott.
E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 16. (366.) szám. 2023. szeptember 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 augusztusában
ELISMERÉSEK
* A budapesti ukrán nagyköveti poszt várományosa, a több mint tizenhat hónapja az ukrán hadsereg kötelékében szolgáló Fegyir Sándor részére Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka az Arany Kereszt kitüntetést adományozta. Az őrmesteri rangban lévő, „lövészárok-professzorként” is emlegetett Fegyir Sándor Ungváron vette át a kitüntetést.
* Idén Czébely Lajos viski helytörténész, költő, pedagógus és zenész is megkapta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést 10 külhoni magyarnak adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes augusztus 18-án a Hagyományok Házában. „A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható”. Czébely Lajos a közeljövőben otthonában veszi át a kitüntetés.
* Gróf Széchenyi Imre-díjjal tüntették ki Molnár Zsoltot, a Verbőci Református Egyházközség lelkipásztorát, zsinati jegyzőt a magyar államalapítás ünnepe alkalmából tartott állami kitüntetések és szakmai elismerések átadóján Budapesten. A kitüntetést dr. Nagy István magyar agrárminiszter adta át. A kárpátaljai lelkész a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának megerősítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért kapta meg a rangos díjat.
* Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki Demkó Ferencet, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynökét, kerületi esperest. Az elismerést augusztus 18-án Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át a Hagyományok Házában. Demkó Ferenc a kárpátaljai görögkatolikus közösség lelkipásztori ellátását és a magyar identitás megőrzését szolgáló tevékenységért, illetve a háború elől menekülőket felkaroló felelősségteljes szervezőmunkájáért kapta meg a rangos elismerést.
* A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Dalmay Árpád nyugalmazott középiskolai tanár, újságíró, a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezetének elnöke, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar kultúra kárpátaljai megőrzését és továbbéltetését szolgáló munkájáért kapott elismerést Semjén Zsolt Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese adta át augusztus 18-án délelőtt a Hagyományok Házában.
* Dr. Nagy István magyar agrárminiszter Miniszteri Elismerő Oklevélben részesítette id. Hidi Endre kárpátaljai iparművészt és keramikust augusztus 17-én Budapesten. Id. Hidi Endre a hagyományos fazekasság szellemiségének megőrzése érdekében végzett kivételes munkájáért kapta meg a minisztérium kitüntetését.
Gratulálunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 15. (365.) szám. 2023. augusztus 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Augusztus – Nyárutó, Újkenyér hava
Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról, Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart a naptárban, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: Hévenes. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.
Népi kalendárium
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
Szent Péter ünnepe annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A vasas elnevezés széttört bilincseire utal. Vasas Szent Péter a testi és lelki betegek gyógyítója, de az ő segítségét kérhetik a rossz szokások rabjai is.
Ezen a napon a gondos szőlősgazda nem dolgozott, még csak a szőlőbe sem mehetett ki, mert ellenkező esetben a szemek a fürtről mind lehullottak volna. A kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint, ha ekkor esős az idő, akkor jó termés várható, de később már hiába esik, nem lesz kukorica.
Augusztus 4. – Domokos napja
Időjárásjelző nap, amelyen a téli időt jövendölték meg: „Domokos, ha forró, követi a sok hó.” A népi megfigyelések szerint a hosszú kánikula elhúzódó telet jelez.
Augusztus 5. – Krisztina napja
E nap időjárásából a szüret idejére, a várható termésre jósoltak: „Ha Krisztina szontyoru, a szüretnek beborult.” Ám a szép, tiszta idő bőséges szőlőtermést ígért.
Augusztus 10. – Lőrinc napja
A nap időjárása az ősz jellegére utal: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz, jó bortermés várható. Lőrinc-nap után a szúnyogok csípősebbekké válnak. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz.
Tűzoltók, cukrászok, pékek fordulnak Szent Lőrinchez égési sérülések esetén.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja
A legrégebbi Mária-ünnep, Mária mennybemenetelének ünnepe, sokfelé búcsúnap. A magyarok számára különleges jelentőséggel bír, hiszen Szent István hazánkat Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Virágokat és gyógynövényeket szentelnek, s a megszentelt növények füstjével gyógyították a betegeket. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15. – szeptember 8.) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.
Augusztus 16. – Rókus napja
Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Szent Rókus vagyonát felosztotta a szegények között, és elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt. Életét a pestises betegek ápolására, gyógyítására tette fel, állítólag érintésével meggyógyított rengeteg embert. Itáliában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön meg, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kutya látta el élelemmel, és nyalogatta a sebeit, ennek köszönhetően gyógyult meg. Így lett a kutya Szent Rókus ábrázolásainak állandó szereplője.
Augusztus 20. – Szent István napja
Államalapító királyunk ünnepe, amelyet Mária Terézia 1774-ben országos ünnepnappá nyilvánított. Első alkalommal 1818-ban rendeztek díszes körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított, erre az időpontra a cséplést be kellett fejezni. A népi megfigyelések szerint augusztus huszadika körül már gyülekeznek a gólyák, s indulnak déli vándorútjukra. Az István napi szép idő jó gyümölcstermést jelez.
Augusztus 24. – Bertalan napja
Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje.
Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 14. (364.) szám. 2023. augusztus 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 júliusában
* Az ukrán parlament újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot. Emellett a parlament támogatta az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbítását is.
ELISMERÉSEK
* Több mint egy évvel az elismeréséről szóló hivatalos bejelentés után, 2023. július 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémia székházában az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját dr. Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. Az ungvári egyetem díjnyertes kutatójának Kollár László, az MTA főtitkára adta át a kitüntetést. Traski Viktor eredetileg az MTA 195. közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán vehette volna át a díjat, de akkor csupán videoüzenetet tudott küldeni, mivel az ukrán hadsereg katonájaként harcolt a kelet-ukrajnai fronton.
* A Márton Áron Szakkollégium a 2022–2023-as tanévben Márton Áron Emlékérmet adományoz a salánki születésű Kész Rékának, a Bölcsészettudományi műhely tagjának. Kész Réka a Debreceni Egyetem Néprajzi Doktori Iskolájának végzős hallgatója.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 13. (363.) szám. 2023. július 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Július – Nyárhó, Áldás hava
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban eredetileg Quintilis („ötödik”) volt a hónap neve, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I. e. 44-ben Marcus Antonius javaslatára nevezték el júliusra Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Népi kalendárium
Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja: a búza beérése, az aratás kezdetét jelző nap.
Július 5. – Sarolta napja: termésjósló nap. Ha e napon esik az eső, rossz lesz a diótermés.
Július 13. – Margit napja. Ha esőt, zivatart hoz, „mérges Margit”-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, a hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való főrdőzés.
Július 15. – Henrik napja: az új kenyér sütésének napja.
Július 20. – Illés napja: bármilyen szárazság volt e napig, Illés meghozza az esőt.
Július 25. – Jakab napja: ha e nap délelőttjén sok felhő gomolyog az égen, karácsonykor sok és nagy hóra lehet számítani.
Kristóf napja: Szent Kristóf a hajósok és utasaik védőszentje, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja, akinek képét ma is sok autós és motoros magával hordja.
Július 26. – Anna napja: úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, jó kukoricatermés várható, ám ha szép az idő, lehet szedni a babot és a gyenge kukoricából is lehet már főzni.
(Forrás: Penavin Olga: Népi kalendárium)
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 12. (362.) szám. 2023. július 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2023
Ez volt 2023 júniusában
Elismerések
* A Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban újonnan megválasztott levelező tagja lett mások mellett az ungvári Szarvas Péter elismert építész. 1962. január 25-én született Ungváron. Felsőfokú tanulmányait 1979 és 1984 között a Lembergi Műszaki Egyetem Építész Karán végezte. Több mint harmincesztendős alkotói és közéleti tevékenysége meghatározóan szülővárosához, Ungvárhoz kötődik. Ennek egyik fontos dokumentuma a 2018-ban megjelent Ungvár épített öröksége című könyve, valamint a nevéhez fűződik Ungvár örökségvédelmi szabályzatának elfogadása is. 2021-ben a Bacsinszky András Érdemrend ezüst fokozatában, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díjában részesült.
* A Matl Péter szobrászművész munkásságát bemutató album (Sárba Katalin szerkesztésében) a Szép Magyar Könyv 2022. versenyen kiérdemelte Orbán Viktor miniszterelnök különdíját, amelyet 2023. június 8-án, az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén (Budapest, Vörösmarty tér) vett át a művész és a szerkesztő. A Matl Péter-album – amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg – magas színvonalú munkájáért részesült megtisztelő kitüntetésben.
* Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docensét, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatóját tüntették ki idén a Lőrincz Csaba Díjjal. A díjat Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj Lőrincz Csaba emlékét őrzi és szellemiségét ápolja, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának, Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A díjazott, Váradi Natália a rendkívüli kitüntetést három szóval jellemezte: tisztelet, köszönet és hála. A gálaest ünnepi hangulatát a viski Szalonna és Bandája kárpátaljai népdalcsokra biztosította.
* A Deszkavízió szerkesztősége idén nyolc kategóriában választotta ki az évad legjobbjait. A legjobb férfi főszereplőnek választották Trill Zsoltot, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagját is. Trill Zsolt színművész A kaukázusi krétakörben nyújtott alakításáért kapott elismerést.
* Első helyezést ért el Kosztyu Emília, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola 7. osztályos diákja a Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat rajz kategóriájában, valamint a Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázaton is. A Magyar szemmel fotó- és rajzpályázat idei felhívásának középpontjában egyik legszebb magyar szavunk, az ANYA állt. A pályázatra a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is egyaránt lehetett jelentkezni. A Magyar Nyelv Múzeuma által meghirdetett rajzpályázatra 315 beérkezett pályaműből választották ki Kosztyu Emília művét.
* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. június 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek következtében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak köre egy professzorral és két docenssel bővült. Prof. Dr. Lőrincz Marianna, a Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének docense professzori címet szerzett. Dr. Lechner Ilona, a Filológia Tanszék oktatója és dr. Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója docensi címet kapott.
Gratulálunk a díjazottoknak!
