Laudon István botanikus miniszobra Ungváron

Típus: Miniszobor | Település: Ungvár | Készítette: Mihajlo Kolodko szobrászművész

Laudon István botanikus miniszobra Ungváron
Név, típus
  • Az emlékhely pontos neve: Laudon István botanikus miniszobra Ungváron
  • Az emlékhely típusa: Miniszobor
  • Létező vagy eltűnt emlék(hely): Létező
  • Az emlékhely besorolása): Helyi
Helyszín
  • A település neve magyarul: Ungvár
  • Pontos helyszín, cím: 88000 Ungvár, Rákóczi u. 6–8., az Ungvári Városi Gyermekkórház Rákóczi utcai bejárata mellett
  • GPS szélességi fok: 48.6253891
  • GPS hosszúsági fok: 22.17383003
Információk
  • Készítés időpontja: 2018. május 04.
  • Készíttető neve: Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség
  • Készítő neve: Mihajlo Kolodko szobrászművész
  • Készítés céljának ismert oka: Laudon István botanikus, a Laudon Park létrehozójának emlékére
  • Mettől meddig volt használatban: 2018-tól folyamatosan
  • Gondozását felügyeli: Ungvári Városi Gyermekkórház
  • Állapota: 22.17383003
  • Rövid ismertető:

    Nem igazán tartozik a ritkaságok közé, hogy egy tanár vonzalmat érez a szép növények iránt. Az sem számít különlegesnek, hogy hobbiként szép kertet is kialakít. Ám, hogy valaki egy egész parknyi egzotikus növénnyel – fákkal és cserjékkel – népesítse be környezetét, így hozva létre egy dendronáriumot, az már valóban figyelemre méltó. Ungvár legszebb parkjai közé tartozott az egykori Laudon-kert, amely Laudon István, az Ungvári Drugeth Gimnázium latin- és görögtanárának keze munkája nyomán született, s bár töredékeiben mai is fennmaradt, sokan, akik elsétálnak mellette (hiszen Ungvár belvárosában, a forgalmas Posta tértől pár méternyire található) nem is tudnak a létezéséről. 

    Laudon István a híresztelésekkel ellentétben nem volt botanikus. Csupán kedvtelésből gyűjtötte a ritka növényeket, amelyeket általában külföldi útjairól hozott magával. A budapesti egyetem egykori diákja bölcsészdiplomával a zsebében bejárta szinte az egész Osztrák–Magyar Monarchiát, de megfordult Itáliában, sőt Egyiptomban is. Utóbbiból erős gyűjtőszenvedélyének engedve egy fél múmiakezet is magával hozott. A külföldi utazásokról hozott ritka facsemetéket és cserjéket aztán kiültette a kertjébe. Így került az ungvári Szobránc utcai ház mögé az első magnóliacserje, a kanadai, kínai és normandiai fenyő, az óriástölgy, a taxodium, a gingko, a japán kriptoméria, a mocsári ciprus és más egzotikus növény. Érdekes megfigyelni, hogy a májusban virágzó japánbirs és szakura Ungvárt híressé teszi és vonzza hozzánk a turistákat is. Pedig ez csak egy töredéke annak a sok szép és értékes fának, amivel a Laudon-kert, a megyeszékhely egyetlen dendronáriuma büszkélkedhetett. Laudon István nevéhez fűződik az ungvári várhegy lábánál fekvő, ma az Ungvári Nemzeti Egyetem fenntartásában működő botanikuskert létrehozása is. 

    A neves gimnáziumi tanár nevéhez emellett egy tudományos felfedezés is fűződik. 1902-ben Királymezőn járva egy új növényfajt talál és törzskönyvez. Az Elshotzia Patrini egy olyan fenyőfaj, amelyet csak a mi hegyvidéki járásainkban találni. Laudon István emellett nagy lokálpatriótája volt a megyeszékhelynek. Amellett, hogy kertjében csodálatos növényvilágot sikerült kialakítania, gondosan ügyelt arra is, hogy diákjaival megszerettesse a virágokat és a fákat. Számtalan kirándulást szervezett, bejárva a hegyeket és völgyeket, élő biológiai órát tartott a vidék különleges növényi világáról. A botanika nagy szerelmesét a halál is a hegyek között érte. Egyik máramarosi utazása alatt a völgybe leereszkedve a 62 éves tanár rosszul lett és összeesett.

    A Laudon család háza még ma is áll a Szobránci utca sarkán, egy emléktábla is található rajta. Dr. Bémer László nagyváradi római katolikus püspök tiszteletére állította a család. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc támogatója itt töltötte száműzetésének éveit. 

    A hatalmas park fái idővel terebélyesebbek lettek, illetve sok elpusztult közülük. Az utókor megfeledkezett Laudon Istvánról, maguk az ungváriak sem igen tudják, ki volt ő, mit tett a városért. Az utolsó beültetésekre 1956-ban került sor. A város terjeszkedése miatt (a mai rendőrkapitányságtól a Népek teréig vezető utca kialakításakor) a parkot kettévágták, fáinak jelentős részét kivágták. A beépítéseket követően az egykori kert fái közül néhány a Szobránci utca udvarain maradt meg, illetve a gyermekkórház hátsó traktusánál láthatóak egy kisebb területen  azok az egzotikus fák, amelyeket még Laudon István ültetett. Egy tábla hívja fel az arra járók figyelmét az egykori Laudon parkra, illetve annak alapítójára.

    A gyermekkórház vezetőségégével együttműködve sikerült felújítani a park teljes kerítését, a korábbi primitív drótháló kerítést a csehszlovák korszakra jellemző konstruktivizmus stílusában készült kovácsoltvas szerkezetekkel pótolni, illetve kicserélni a kisajtókat és a kapukat. A bejárat előtt szintén kovácsoltvas keretű kétnyelvű tábla hirdeti a park látnivalóit. 

               A művészekkel egyeztetve az emléktábla helyett Kolodko Mihály ungvári szobrászművész miniszobrainak egyikében került megörökítésre Laudon István alakja, amely az utóbbi húnapokban az egyik legnépszerűbb szelfihellyé is vált.

    A 2018. május 4-i avatási ünnepségen jelen volt dr. Grezsa István kormánybiztos és Bogdan Andrijiv, Ungvár város polgármestere.

    Mihajlo Kolodko alkotásán Laudon István egy cserepes növénnyel látható. 

  • Forrásinformációk:

    https://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/2573462-megorokitettek-laudon-park-letrehozojanak-emleket

    http://karpataljalap.net/?q=node%2F39182

    http://kiszo.net/2018/05/08/megujult-a-magyar-mult-emleke/

    http://www.umdsz.com.ua/cikkek/sajto/megujul-az-ungvari-laudon-park

Fotók
Összeállította
  • Összeállította: Zubánics László (2019)

Hírek

  • Felhangolva: Beregszászi Olga

    Egy beregszászi származású színésznő, énekesnő, aki dalaival, műsorával bejárta a világot. Beregszászban is megfordul legalább évente egyszer, decemberben, amikor igyekszik énekével, jótékonykodásával szebbé tenni és megszépíteni a kárpátaljai emberek életét. Bevallom: az interjú készítésekor az én ...

  • Harminckét éve szól a jazz a Váraljában

    Aki már járt Ungváron, valószínűleg legalább egyszer megfordult a Váralja múzeum-kávézóban. Ha nem azért, mert ott épp kedvére való rendezvény zajlott, akkor a finom kávé és bor miatt tért be, de sokan az utánozhatatlan légkörért, a tulajdonos kellemes társaságáért járnak oda.

  • Petőfi emléke él és hat

    Petőfi Sándor 197 évvel ezelőtt, 1823. január elsején látta meg a napvilágot. Szép hagyomány, hogy a költő beregszászi szobránál ünnepséget tartanak a tiszteletére. Idén is sokan érezték úgy, hogy részt kell venniük a rendezvényen.

  • Időutazás a Ritmussal

    Októberben méltatta fennállásának 30. évfordulóját az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes. A jubileum alkalmából Számadás címmel jelent meg emlékkönyv. A gazdagon illusztrált kiadvány az együttes három évtizedes múltjának eseményeit mutatja be.

Események

Copyright © 2020 KMMI