Petőfi Sándor szobra Beregszászon

Típus: Emlékmű | Település: Beregszász | Készítette: Körösényi Tamás szobrászművész (Budapest)

Petőfi Sándor szobra Beregszászon
Név, típus
  • Az emlékhely pontos neve: Petőfi Sándor szobra Beregszászon
  • Az emlékhely típusa: Emlékmű
  • Létező vagy eltűnt emlék(hely): Létező
  • Az emlékhely besorolása): Helyi
Helyszín
  • A település neve magyarul: Beregszász
  • Pontos helyszín, cím: 90202 Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér / Берегове., пл. Ференца ІІ Ракоці
  • GPS szélességi fok: 48.20600128
  • GPS hosszúsági fok: 22.64699936
Információk
  • Készítés időpontja: 1991. március 15.
  • Készíttető neve: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Szervezete (elnök: Dalmay Árpád)
  • Készítő neve: Körösényi Tamás szobrászművész (Budapest)
  • Készítés céljának ismert oka: Petőfi Sándor beregszászi tartózkodásának megörökítése
  • Felirata:

    A talapzaton lévő felirat: 

    „PETŐFI

    ПЕТЕФІ

    1823–1848”

    A domb alján álló tábla felirata:

    „Állíttatta

    a KMKSZ járási szervezete

    közadakozásból,

    a Beregi Baráti Társaság,

    a Soros Alapítvány,

    és a Magyar Köztársaság

    Művelődési Minisztériuma

    támogatásával,

    1991. március 15-én”.

  • Mettől meddig volt használatban: 1991-től folyamatosan
  • Gondozását felügyeli: Beregszászi Városi Tanács
  • Állapota: 22.64699936
  • Kapcsolódó rendezvények, ünnepségek: január 1. (Petőfi Sándor születésnapja), március 15. (nemzeti ünnep), július 12. (Petőfi Sándor beregszászi tartózkodásának évfordulója).
  • Rövid ismertető:

    1847 nyarán felvidéki útja során Beregszászon járt Petőfi Sándor. Mivel sietős volt az útja (Erdődre ment Szendrey Júliához), nem volt alkalma alaposabban körülnézni (egy éjszakát töltött az Oroszlán fogadóban), így Úti leveleiben így ír a városról: 

    13. levél. Beregszász, július 12. 1847. 

    „Munkácstól egy jó etetés Beregszász. Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megye ház és magyar kocsmáros, ami nagy vigasztalás (nem a templom, hanem a magyar kocsmáros).” 

    Beregszászi tartózkodása idején született meg a Meleg dél van című költemény is: 

    Meleg dél van itt kinn a mezőben, 

    Rakja a nap a tüzet erősen, 

    Meleg dél van, meglippen a madár, 

    A fáradt eb kiöltött nyelvvel jár. 

     

    Két lyány gyüjti ott a széna rendét, 

    Két siheder hordja a petrencét, 

    Hej de nem telik nagy kedvök benne, 

    Mert ilyenkor súlyos a petrence. 

     

    Legjobb dolga van most a királynak, 

    Vagy ott annak a gulyásbojtárnak; 

    Király pihen aranyos karszéken, 

    Gulyásbojtár kedvese ölében. 

     

    Beregszász, 1847. július 12. 

     

    Beregszászi tartózkodásának kívánt emléket állítani az egykori Beregmegyei Kaszinó épülete előtt felavatott szobor.  Az avatóünnepségre 1991. március 15-én került sor.  A szoboravató ünnepséget Dalmay Árpád, a népképviselők járási tanácsának elnökhelyettese, a  Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Szervezetének (KMKSZ BJSZ) elnöke nyitotta meg. A megjelentekhez szólt Ivancso Iván a járási tanács elnöke, dr. Kálmán Attila a magyar kormány  művelődési és közoktatási államtitkára, Lator László költő.

    A fehér terméskő talapzaton álló szobor (Körösényi Tamás budapesti szobrászművész alkotása) abban a pózban ábrázolja a költőt, ahogyan 1847. július 13-án délután karját előre nyújtva elgyönyörködött a gótikus stílusú római katolikus templomban, amelyről külön is megemlékezett Úti leveleiben. 

    1991. október 4-én egy Volodimir Dankunics nevű lakos vasrúddal támadt a szoborra; bosszúból, amiért a Lenin-szobrot eltávolították a térről. A félkarral maradt Petőfi-szoborhoz a beregszásziak minden nap friss virágot vittek. Pár nap múlva újra támadás érte a szobrot; egyik éjszaka ledöntötték. Ezután Nyíregyházára vitték, ahol az alkotó, Sebestyén Sándor segítségével, újjávarázsolták a Petőfi-szobrot. A költő karját a helyére forrasztották, de úgy, hogy egy vékony csík jelezze a törés helyét, emlékeztetve a beregszászi magyarokat arra, hogy Petőfi szobrát minden körülmények között meg kell óvniuk. A szobor egy körülbelül 1 méteres talapzatra került. Másodszori avatására 1992. március 15-én került sor. A költő visszatért Beregszászra. Bronzba öntött cingár, fiús alakja ott látható száz méterre az egykori Oroszlán Szálló épületétől, ahol – útban Szatmárcsekére – egy éjszakát töltött 1847. július 12-13-án. 

    A szobrot több alkalommal leöntötték festékkel, legutóbb 2013. április 22-én éjjel felgyújtották a talapzatán lévő száraz koszorúkat. 

  • Forrásinformációk:

    https://www.karpatinfo.net/latnivalok/petofi-sandor-szobra-beregszasz

Fotók
Összeállította
  • Összeállította: Zubánics László (2019)

Hírek

  • Felhangolva: Beregszászi Olga

    Egy beregszászi származású színésznő, énekesnő, aki dalaival, műsorával bejárta a világot. Beregszászban is megfordul legalább évente egyszer, decemberben, amikor igyekszik énekével, jótékonykodásával szebbé tenni és megszépíteni a kárpátaljai emberek életét. Bevallom: az interjú készítésekor az én ...

  • Harminckét éve szól a jazz a Váraljában

    Aki már járt Ungváron, valószínűleg legalább egyszer megfordult a Váralja múzeum-kávézóban. Ha nem azért, mert ott épp kedvére való rendezvény zajlott, akkor a finom kávé és bor miatt tért be, de sokan az utánozhatatlan légkörért, a tulajdonos kellemes társaságáért járnak oda.

  • Petőfi emléke él és hat

    Petőfi Sándor 197 évvel ezelőtt, 1823. január elsején látta meg a napvilágot. Szép hagyomány, hogy a költő beregszászi szobránál ünnepséget tartanak a tiszteletére. Idén is sokan érezték úgy, hogy részt kell venniük a rendezvényen.

  • Időutazás a Ritmussal

    Októberben méltatta fennállásának 30. évfordulóját az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes. A jubileum alkalmából Számadás címmel jelent meg emlékkönyv. A gazdagon illusztrált kiadvány az együttes három évtizedes múltjának eseményeit mutatja be.

Események

Copyright © 2020 KMMI