Kijevi honfoglalási emlékjel (Пам’ятний знак проходженню угорських племен)

Típus: Emlékmű | Település: Kijev (Киїів) | Készítette: Vígh János építész, Jurij Bahalika szobrász

Kijevi honfoglalási emlékjel (Пам’ятний знак проходженню угорських племен)
Név, típus
  • Az emlékhely pontos neve: Kijevi honfoglalási emlékjel (Пам’ятний знак проходженню угорських племен)
  • Az emlékhely típusa: Emlékmű
  • Létező vagy eltűnt emlék(hely): Létező
  • Az emlékhely besorolása): Helyi
Helyszín
  • A település neve magyarul: Kijev (Киїів)
  • Pontos helyszín, cím: 02000 Київ, Askold's Grave (Паркова дорога, Аскольдова могила)
  • GPS szélességi fok: 50.44400024
  • GPS hosszúsági fok: 30.55200005
Információk
  • Készítés időpontja: 1997. december 13.
  • Készíttető neve: Magyarok Kijevi Egyesülete
  • Készítő neve: Vígh János építész, Jurij Bahalika szobrász
  • Készítés céljának ismert oka: A honfoglaló magyarság kijevi (etelközi) tartózkodásának megörökítése
  • Felirata:

    A talapzat bal és jobb oldalán ószláv és magyar nyelven az alábbi felirat olvasható: 

    «Идоша

    угры

    мимо Киева, горою

    еже ся зовёт

    ныне Угорское,

    и пришедше к Днепру,

    сташа вежами»

    Нестор,  ІІ т., ст. 236.»

     

    "Az

    ugorok a ma

    Magyar

    hegynek

    nevezett kijevi

    hegy

    alatt

    vonultak

    és

    a

    Dnyeper

    partján

    ütöttek

    tábort".

    (Nesztor, II. k., 236. old.).

     

    A talapzat előtt fémből készült táblán:

    Bal oldalon:

    «ЧЕРЕЗ ЦЮ  ТЕРИТОРІЮ

    З МИРОМ ПРОЙШЛИ УГОРЦІ,

    ЯКИ ЗАСЕЛИЛИ В СТОЛІТТІ ЗЕМЛІ

    І ПРОСТІР СВОЄЇ СУЧАСНОЇ БАТЬКІВЩИНИ.

     

    ЗА ІНІЦІАТИВОЮ:

    КИЇВСЬКОГО ОБЄДНАННЯ УГОРЦІВ

    ТА ДЕМОКРАТИЧНОЇ СПІЛКИ УГОРЦІВ УКРАЇНИ

     

    ВСТАНОВЛЕНО 1997 Р. НА ЧЕСТЬ 11000 ЛІТТІ ВІД ЧАСУ ПОДІЇ.

    НА КОШТИ СОЦІАЛЬНОГО ФОНДУ «ДЬЮЛИ ІЛЛЄША»

    І ФІРМ «ЛТ ВІДЕОТОН», «АТ РАБА», «АТ МАЛЕВ», «ГЕДЕОН РІХТЕР»,

    ЕРБЕ ЕНЕРГЕТИКА, ІЛЕ ХАНГЕРІ ЛТД, «УГОРЩИНА-ТУРИЗМ»,

    «ІНТЕР-ЄВРОПА БАНК», «СІТ БУДАПЕШТ, ТРАНСЕЛЕКТРО.»

     

    АРХІТЕКТОР: ЯНОШ ВІГ.

    СКУЛЬПТОР: ЮРІЙ БАГАЛІКА.»

     

    Jobb oldalon:

    “ÁLLITVA 1997.

    A HONFOGLALÓ

    MAGYAR TÖRZSEK KIJEVI

    ÁTVONULÁSÁNAK 1100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.

     

    KÉSZÜLT:

    A MAGYAROK KIJEVI EGYESÜLETE 

    ÉS AZ UKRAJNAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG

     

    KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, AZ ILLYÉS KÖZALAPITVÁNY,

    VALAMINT AZ ERBE ENERGETIKA KFT, ILS HUNGARY LTD, 

    INTER-EURÓPA BANK, MAGYAR TURIZMUS RT., MALÉV RT., 

    RÁBA RT., RICHTER GEDEON RT.,  SP BUDAPEST, VIDEOTON RT., TRANSELEKTRON ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL.

     

    ÉPITÉSZ: VIGH JÁNOS

    SZOBRÁSZ: BAGALIKA JURIJ.

  • Mettől meddig volt használatban: 1997-től folyamatosan
  • Gondozását felügyeli: Magyarok Kijevi Egyesülete (elnök: Petneházy Gyula)
  • Állapota: 30.55200005
  • Kapcsolódó rendezvények, ünnepségek: Nemzeti ünnepek méltatása, az avatás évfordulója (december 13.) méltatása
  • Rövid ismertető:

    A kijevi Magyar dombon került felavatásra a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1997. december 13-án a kijevi honfoglalási emlékjel. A két, ember nagyságú vörösesbarna gránittömbből álló emlékjel központi motívuma egy közel negyven kilogrammos bronzkorong, amely egy, valószínűleg Emese álmából származó piros-fehér-zöld folyót ábrázol, amely kanyarogva szeli át a síkságot, mutatva a távolba vesző utat, amelyet egy hegycsúcs zár le, tetején a Szent Koronáról ismert ferde kereszttel. A korong hátsó részén rovásírásjelek láthatók (Magyar Árpád képzőművész munkája), utalva a Kijev határában feltárt honfoglalási leletekre. (Sajnos 2015 februárjában a bronzkorongot ismeretlen tettesek ellopták, azóta sikerült pótolni.) Az emlékjel felállításának költségeit a budapesti Illyés Közalapítvány, magyar, illetve ukrán-magyar közös vállalatok fedezték. 

    Az avatóünnepség a legmagasabb szintű ukrán állami részvétel mellett zajlott: avatóbeszédet tartott Olekszandr Omelcsenko, Kijev főpolgármestere, Volodimir Jevtuh, a Nemzetiségi és Migrációügyi Állami Bizottság vezetője, Pavlo Movcsan, a Proszvita Társaság elnöke, Petro Tolocsko, az Ukrán Tudományos Akadémia alelnöke.

    A Magyar Köztársaság képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke mondott köszönetet az emlékjel felállításáért a kezdeményező kijevi magyaroknak és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek, valamint az ukrán kormánynak és a főváros vezetésének. Beszédében az elnök asszony elmondta, hogy ez a honfoglaló magyar törzsek útvonalára emlékeztető művészeti alkotás a Magyarországtól legtávolabbi ilyen emlékjel. A szoboravató ünnepségen jelen volt és rövid beszédet mondott Komlós Attila, a magyarországi Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Ilku Marion József, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 

    „A honfoglaló törzsek vonulásával kapcsolatos, írott forrásokból származó legendák kijevi vonatkozása:

    Az óorosz krónikák szerzője, a XI–XII. században élt lavra-i szerzetes, Nesztor a 892. évszámnál említi a magyarok kijevi megjelenését, sőt helyileg is meghatározza azt, amiről így ír: „Az ugorok a ma Magyar hegynek nevezett Kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper partján ütöttek tábort” (Hodinka Antal fordítása). Amit akkor Magyar hegynek neveztek, azt a nép ma is így hívja és a Kijevi Lavra közvetlen szomszédságában található.

    Az említett idézet adta az ötletet a Kijevi Magyarok Egyesülete tagjainak, hogy a millecentenáriumi honfoglalási megemlékezésekkel összhangban meg kellene próbálkozni egy kijevi magyar emlékjel felállításával. Tudni kell, hogy a hegy vagy domb Kijev, történelmileg egyik legjelentősebb helyén van, ahol többek között az elsőnek tartott kijevi fejedelem – Aszkold sírja is található. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert végül is a történelmi gyökereit kereső ukrán nemzet egyik szentélyében sikerült emléket állítani egy számukra érdektelen eseménynek.

    Az ötlettől a megvalósításig azonban még meglehetősen hosszú, bonyodalmas út vezetett. Kezdve a koncepció kidolgozásával, tervezéssel és egyeztetéssel, az anyagi háttér megteremtésén és a kivitelezésen át, egészen a hivatalos avatásig.

    Az engedélyezési folyamathoz külön történet kötődik. A hely történelmi frekventáltsága miatt az engedélyek beszerzése nem volt egyszerű feladat – megoldása Göncz Árpád köztársasági elnök 1996. évi kijevi látogatásával kapcsolatos. E látogatás keretében sorra kerülő városnézés alkalmával – amelyre elnök urat elkísérte Olekszandr Omelcsenko, Kijev polgármester és Tóth Mihály parlamenti képviselő –, sikerült megszerezni a városvezető elvi belegyezését az emlékjel felállítására.

    A szerzői érdem elsősorban Vígh Jánost, az Magyarok Kijevi Egyesülete akkori elnökét illeti, aki lévén ismert ukrán építész és szakmai körökben is befolyásos ember, sokat tett annak érdekében, hogy ez a szép elképzelés ilyen formában megvalósulhasson. A koncepció kidolgozásában jelentős szerepe van Magyar Árpádnak, aki az emlékjel központi elemének – a bronzkorong keleti (hát)oldalának felületét alakította. A művészi munkában részt vett még Jurij Bogalika, ismert kijevi szobrász.

    A finanszírozással, kivitelezéssel és az avatási ünnepség megszervezésével kapcsolatos koordinációs feladatokat Tóth Mihály és Vass Tibor vállalták. A megvalósítás anyagi hátterét az Illyés Gyula Közalapítványtól pályázati úton kapott összegből és magyar vállalatok kijevi képviseleteinek segítségével, közadakozásból sikerült biztosítani. Az 1997. december 13-i avatási ünnepség – igazi kijevi télben – nemcsak a város főpolgármestere Olekszandr Omelcsenko és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Törzsök Erika jelenlétében zajlott, de ott voltak a nagykövettel az élen a Kijevi Magyar Nagykövetség munkatársai valamint megjelent számos ukrajnai és magyarországi közéleti személyiség is. Az emlékmű nemcsak idegenforgalmi szempontból lehet érdekessége a városnak, ami önmagában is utalás történelmi múltunkra, de az eltelt 13 év alatt fontos szerepet töltött be a magyar-ukrán kapcsolattartásban is, ugyanis szinte minden Kijevbe látogató magyar politikus hivatalos programjában szerepel.

    (Idézet a Húsz éve, Kijevben, magyarul... című évkönyvből)                  

  • Forrásinformációk:

    A Régmúlt idők krónikája több helyen is említi, hogy a honfoglaló magyarság egy időre megpihent a Dnyeper partján. Azóta a köznyelv a helyet Magyar-dombként emlegeti. A talapzaton lévő idézettől kicsit lejjebb a krónikában ezt olvashatjuk: „6390. (882). Hadba indult Oleg, sok harcost víve magával ... Amikor Oleg ... Ugorszkoje alá érkezett, elrejtette harcosait és Aszkoldért és Dirért küldött ... És megölték Aszkoldot és Dirt, és felvitték a hegyre és eltemették Aszkoldot a hegyen, amelyet most Ugorszkoje-nek neveznek…E sír fölé emeltette Ólma Szt. Miklós templomát".

Összeállította
  • Összeállította: Zubánics László (2016).

Hírek

  • Kárpátalja támogatására rendeztek gálaműsort a Duna Palotában

    Szeretünk Kárpátalja IV. címmel rendeztek jótékonysági gálaműsort pénteken a budapesti Duna Palotában.

  • XXII. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny kárpátaljai fordulója

    Az anyanyelvi műveltség fejlesztése érdekében Kárpátalján is számos kezdeményezés történt az elmúlt időszakban. Számunkra, kisebbségben élők számára, fontos anyanyelvünk m...

  • Rákóczi emlékezete Kárpátalján

    Magyarország Országgyűlése 2018. november 27-én II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt Rákóczi emlékévvé nyilvánította. Ehhez kapcsolódva a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közö...

  • Magyar szemhatár – Kárpátalja

    „A megkésett nemzetállam-építés gondjaival elfoglalt többségi nemzet nem ismeri fel, vagy nem meri felismerni a két- vagy többnyelvűség, a két- vagy többkultúrájúság előnyeit. A kisebbségben ellenséget lát, s mielőbb magába akarja olvasztani.” – olvasható A kárpátaljai magyarság a 21. században című...

Események

Copyright © 2019 KMMI