Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 9. rész

Írta: Elbe István | Forrás: nemzetikonyvtar.blog.hu | 2020. június 03.

Még egy vidéki millenniumi emlékmű – Verecke. 1. rész

A millenniumi emlékjelek sora nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg arról a helyről, ahol a hagyomány szerint őseink Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon. A Keleti-Beszkidek hágója és a Latorca vize által vájt szoros minden magyar számára egyet jelent a honfoglalás eseményével. Verecke a Kárpát-medencei jelenlétünk kiindulópontja, történelmünk és irodalmunk, kultúrtörténeti örökségünk szerves része. Kovács Vilmos kárpátaljai magyar költő versének sorai szerint:

Ez hát a hon… Ez irdatlan
hegyek közé szorult katlan.
S az út… Kígyó vedlett bőre.
Hány népet vitt temetőre.
S hozott engem, ezer éve,
Árpád török szava, vére
bélyegével homlokomon…

Kovács Vilmos: Verecke. Részlet. In. Gortvay Erzsébet (szerk.) Verecke – Kárpátaljai magyar költők a XX. századból, Ungvár–Budapest, Intermix, 2003, 142. 

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 9. rész

A munkácsi millenniumi emlékmű alapkőletételének 1896. július 19-i ünnepsége nem ért véget aznap. A hivatalos progamtervezet szerint a külön meghívóval rendelkezők még két eseményen vehettek részt. Másnap reggel hat órakor a különvonat továbbindult Munkácsról a Vereckei-szoros irányába.

A budapesti lapok helyszíni tudósítói közül már említettük Edvi Illés László nevét, aki a Budapesti Hírlap munkatársaként vett részt az eseményeken. A továbbiakban az ő beszámolóját követjük, amelyet az eseményekre kíváncsi fővárosi közönség a szikratávíró jóvoltából már másnap olvashatott Rákosi Jenő lapjában. (Budapesti Hírlap, XVI. évf. 198–199. sz., 1896. július 20–21.)
Az Erdély Sándor igazságügy-miniszter és Lónyay Sándor főispán által vezetett ünneplő társaság különvonata július 20-án délelőtt Volócra érkezett, ahol már kilencven, nemzetiszín szalagokkal felpántlikázott lovaskocsi várta, hogy a Vereckei-szoroshoz vigye a vendégeket. Vezérszállás és Alsóverecke között, ahol legszűkebb a szoros, egy sziklatömbre rögzített emléktáblát lepleztek le. Az emléktáblán a kiscímer körül ez állt:

Az ezerév emlékére
896 Árpád
1896 I. Ferencz József
Isten áldd meg a Hazát.

Innen a fogatok felkapaszkodtak a Vereckei-hágóra. A történelmi magyar–lengyel (akkor magyar–galíciai–osztrák) határon egy fellobogózott diadalkapu fogadta az ünneplő társaságot. Ezen a helyen már 15 évvel korábban, 1881. szeptember 4-én felavattak egy emlékművet.
A Vasárnapi Újság korabeli híradása szerint a határjelző oszlopot mintegy kétszáz fős magyar és lengyel közönség előtt leplezték le, és Kóródy Sándor jogász, a Bereg c. lap munkatársa tartott ünnepi beszédet. (Vasárnapi Újság, XXVIII. évf. 37. sz., 1881. szept. 11., 591. o.) Az obeliszkre szintén Kóródynak egy időmértékes verse került:

Honfi, e bérczormon
szíved hevesebb dobogása
Jelzi, hogy ősi hazád
drága határa ez itt.
Itt hangzott egykor
riadó, csatakürtje Lehelnek;
Nagy Rákóczink itt
hullata búcsúkönyüt
Szent Kegyelet tüze gyul
itt minden csipkebokorban;
Oldozd meg saruid:
szenthely ez itt hol állsz!

A korábbi határkő helyén egy 4 méter magas gránitobeliszket emeltek, amelynek az alsó, négyhasábos részére kisebb változtatással újra felkerült a fent idézett Kóródy-vers, míg a másik három oldalra szintén egy-egy emléktáblát helyeztek fel a következő szövegekkel:

A honfoglalás emlékére
Magyarország ezeréves fennállásának
Országos ünneplése alkalmából
1896. évben

Lónyay Sándor főispán,
Jobszty Gyula alispán közrehatása,
Káldy Gyula királyi főmérnök művezetése
mellett emelte a vármegye közönsége

I. Ferencz József
királyunk dicsőséges uralkodása és
Báró Bánffy Dezső
miniszterelnöksége alatt

Az emlékmű határkő jellegét kiemelte, hogy a versidézetet tartalmazó emléktábla fölött, egy kör alakú plaketten a kiscímert körbeölelte a „Magyarország” és a „Bereg vármegye” felirat.

Az emlékoszlop felavatását követően az ünneplők visszatértek Alsóvereckére, ahol Schönborn Ervin gróf díszebéddel fogadta a résztvevőket

Mivel a témához szorosan kapcsolódik, kis kitérőként érdemes megemlíteni, hogy a Bereg című hetilap alapító-szerkesztője, Janka Sándor 1889. március 10-én írt vezércikkében elsőként szorgalmazta a honfoglalás ezer éves jubileumának megünneplését. Ennek hatására kezdeményezte hivatalosan Bereg vármegye a kormánynál a millenniumi ünnepségek országos szintű megtartását.

Hírek

  • Nyomdába került a Kárpátaljai Hírmondó legújabb száma

    Nyomdába került a Kárpátaljai Hírmondó, a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratának 2020. nyári száma. Elektronikus változata elérhető (és pdf-formátumban letölthető) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapján IDE kattintva.

  • Marcsák Gergely: Pottó-panzió

    Marcsák Gergely fiatal kárpátaljai író, költő, irodalomtörténész. Nem kimondottan gyermekirodalomi alkotásairól ismerjük, de a Pottó-panzió egy igencsak jól sikerült stílusgyakorlat. Kisiskolások, de óvodás korúak is örömmel forgathatják szüleikkel ezt a füzet formában kiadott játékos verset, melybe...

  • A kereszténységet ma is védeni kell

    Államalapító Szent István királyunk mellett Szent Lászlónak, a lovagkirálynak van a legelterjedtebb kultusza a magyarság körében. Mondák, legendák sora őrzi nevét, tetteit. Nagyságát jelzi szentté avatása is. Ő a nagybakosi római katolikus templom védőszentje, s most az 1997-ben közadakozásból felép...

  • Főhajtás és helyzetfelmérés

    Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkot gondozó bizottság. A testület döntött: az elhurcolások ártatlan áldozati emléke előtti hagyományos főhajtásra idén november 21-én kerül sor.

Események

Copyright © 2020 KMMI