Továbbra is kérhetjük magyarul a kávénkat, és a szolgáltatóknak sem kell velünk ukránul társalogniuk

Írta: Pallagi Marianna | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. január 08.

„Január 16-tól jön a teljes ukránosítás, valamint pénzbírsággal sújtják a szolgáltatókat, akik nem az államnyelven szolgálják ki vásárlóikat.” Bizonyára Önökhöz is eljutottak valamilyen formában Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos riogatásai. No de valóban ilyen forrón eszik a kását, azaz a nyelvtörvényt? Ezentúl csak ukránul társaloghatunk a színmagyar kisbolti eladóval vagy a fodrászunkkal, és a kistérségek megválasztott képviselői sem mukkanhatnak meg magyarul? A nyelvtörvény 2021-ben hatályba lépő cikkelyéről kérdeztük Csernicskó István nyelvész-professzort, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.

Továbbra is kérhetjük magyarul a kávénkat, és a szolgáltatóknak sem kell velünk ukránul társalogniuk

– Milyen változásokra számíthatunk 2021-ben a nyelvhasználatunk terén?
– 2019 áprilisban fogadta el Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa az ukrán mint államnyelv funkcionálásáról szóló törvényt, melynek jelentős része valamilyen fenyegetésről, büntetésről vagy olyan intézmény, szerv létrehozásáról szól, amely kikényszeríti az államnyelvi törvény végrehajtását. Tehát egyértelmű, hogy az állam nem azt az utat választja, hogy párbeszédet folytatva az állampolgáraival megteremti az államnyelv támogatásának feltételeit, hanem arra akar minket erővel és erőszakkal rákényszeríteni, hogy mindig, mindenhol, minden körülmény között ukránul beszéljünk. A jogszabály fokozatosan lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy már 2019. július 16-ától bizonyos rendelkezései életbe léptek, de vannak olyan cikkelyek, amelyek csak 2030-ban válnak hatályossá. Az államnyelvi törvény 30. cikkelye, amely a szolgáltatások nyelvéről rendelkezik, 2021. január 16-án lép hatályba.

– Mit kell tudnunk az adott cikkelyről?
– Ez a cikkely több pontból áll. Az első pontja azt mondja ki, hogy a szolgáltató szférában – ezt tágan kell értelmezni, a falusi kisbolt, edzőterem, fodrászat, kozmetikai szalon is ide tartozik, szinte minden, amit az emberek a hétköznapjaikban igénybe vesznek – a szolgáltatások nyelve kötelezően az államnyelv. Erre alapozva Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos a saját Facebook oldalán, nyilatkozataiban folyamatosan hangsúlyozza, hogy január 16-tól a szolgáltatások nyelve Ukrajnában kizárólag az államnyelv lesz. Valójában azonban ez nem így van. Ennek a cikkelynek van ugyanis egy második bekezdése is, ami arról szól, hogy azoknak az ügyfeleknek, vásárlóknak, akik más nyelven szeretnék igénybe venni a szolgáltatást, és erre a szolgáltató képes, beszéli az adott nyelvet, akkor lehetséges, hogy az adott nyelven kommunikáljanak. Vagyis az kétségtelen tény, hogy 2021. január 16. után Ukrajna területén minden egyes szolgáltatónak kötelessége biztosítania azt, hogy ha hozzá ukrán nyelven fordulnak, és ukrán nyelvű szolgáltatást várnak el tőle, ezt lehetővé kell tennie. Az ügyfél vagy vásárló kérésére kiszolgálása a felek számára elfogadható bármilyen nyelven megtörténhet, nemcsak ukránul. Semmi nem tiltja tehát azt, hogy ha a barátom vagy barátnőm betér a fodrászszalonomba, és magyarul kér frizuraigazítást, akkor a magyar fodrász ne kommunikálhasson magyarul a vendégével. Joga van ehhez, senki nem szabhat ki ezért büntetést, nem sújthatja egyéb szankciókkal.

 Pedig az említett nyelvvédelmi biztos előszeretettel emlegeti a büntetés lehetőségét is…
– Tarasz Kreminy ebben is csúsztat. Az, hogy pénzbírsággal, mégpedig elég komoly pénzbírsággal sújthatják azt, aki nem tartja be a törvényt, ebben a formában nem igaz. Az államnyelvi törvény, mint említettem, fokozatosan lép életbe. A pénzbírságokról szóló részek csak 2022. július 16-tól lesznek hatályosak. Az adott dátumig egyetlen szolgáltatóra sem róhatnak ki pénzbírságot, még azért sem, ha egy ukrán nyelvű ügyfelet nem hajlandó vagy nem tud ukrán nyelven kiszolgálni. Az előfordulhat, hogy kiküldenek rá egy ellenőrzést és figyelmeztetik, de 2022 júliusáig pénzbírsággal senki nem büntethető azért, mert esetleg nem államnyelven szolgált ki.

– Mi lehet a célja ezeknek a csúsztatásoknak?
– Az államnyelvi biztos az adott kijelentéseivel bizonytalanságot kelt, félelmet ébreszt és sokakat egyfajta öncenzúrára késztet. Akár olyannyira, hogy esetleg az is megforduljon a fejében, hogy a jó ismerősét, rokonát ne magyarul szolgálja ki idegenek jelenlétében. Próbáljunk meg élni a jogainkkal, melyek sajnos Ukrajnában fokozatosan és folyamatosan szűkülnek, de az abszurditásig nem kell elmenni. Újra kihangsúlyozom: az államnyelvi törvény 30. cikkelyének második pontja – amennyiben az ügyfél és a szolgáltató is egyetért – lehetővé teszi azt, hogy a szolgáltatás akár magyar nyelven valósuljon meg. Másodszor: pénzbírsággal senkit nem sújthatnak 2022 nyaráig azért, mert esetleg nem tartja be az államnyelvi törvényt.

– A törvény szerint a vásárló kérésére szolgálhatnak ki az ukrántól eltérő nyelven. Ha magyarul köszönök, szólalok meg, már kérésnek számít?
– Igen. Lehetne úgy is értelmezni a törvényt, hogy ha bemegyek és magyarul köszönök, mondjuk egy kávézóban, és magyarul kérek kávét, még nem elég ahhoz, hogy a pincér vagy a kávézó vezetője úgy döntsön, hogy márpedig én igényt tartok a magyar nyelvű szolgáltatásra. De ez abszurdum, nem lehet elvárni. Normál esetben, a hétköznapi élet logikáját követve, ha én magyarul szólítom meg az eladót, már jogalap arra, hogy magyarul szolgáljanak ki. Persze csak akkor, ha a kávéházban megértenek és bírják a nyelvet. Európában az üzleti, szolgáltatói szférát nem az állam, hanem a piac szabályozza. Ha nyújtok egy szolgáltatást, amely nem versenyképes, amely iránt nincs érdeklődés, nyújthatom a legékesebb ukrán nyelven, akkor is csődbe fogok menni. Viszont ha olyan dolgot kínálok, ami iránt nagy az érdeklődés, ami piacképes, akkor az emberek, még ha alig törik a magyart, akkor is törekedni fognak arra, hogy magyarul beszéljenek. Mert igényt tartanak a szolgáltatásaimra. A logikus lépés az, hogy azok a magyar üzlettulajdonosok, szolgáltatók, akik eddig az ismerőseiket, barátaikat magyarul szolgálták ki, bátran szolgálják ki ezután is. Hivatkozzanak nyugodtan arra, hogy nekik a törvény alapján erre joguk van, illetőleg azok a fenyegetések, amelyek pénzbírságról szólnak, jogszerűtlenek, mert a nyelvtörvénynek ez a része még nem lépett hatályba.

– A nyelvtörvény értelmében a kistérségi képviselők kizárólag ukránul kommunikálhatnak a munkavégzésük során?
– Az államnyelvi biztos akkor is félretájékoztat, amikor azt állítja, hogy a frissen felálló kistérségek önkormányzati testületeiben mindig minden körülmény között kötelező az államnyelv használata. Ez nem igaz. Az államnyelvi törvény 12. cikke valóban kimondja, hogy az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok munkájának nyelve az államnyelv, de ugyanitt áll az is, hogy amennyiben más nyelvet használnak, biztosítani kell az ukránra történő fordítást. Miért kellene bármit is ukránra fordítani, ha csak az ukránt lehet használni? Azt se feledjük el, hogy amikor Ukrajna csatlakozott az Európa Tanácshoz, vállalta azt a kötelezettséget, hogy megengedi vagy bátorítja a kisebbségi nyelvek használatát a helyi önkormányzatok ülésein, határozataik elfogadásakor és kihirdetésekor, stb. Ez azt jelenti, hogy a törvény kötelez arra, hogy ukránul adja ki a képviselő-testület a határozatait, de semmi nem tiltja, hogy emellett magyarul is közzétegye. Azt sem tiltja, hogy a képviselő magyarul társalogjon a saját választóival, a kistérség lakóival, azokkal az emberekkel, akinek a mandátumát köszönheti és akinek az adóiból fenntartják a területet. Tehát ne essünk túlzásba. Az, hogy ukránul kell, nem jelenti azt, hogy más nyelven nem szabad.

Hírek

  • KMDFKSZ – a fiatalokért

    A Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ) megpróbálja a legtöbbet kihozni a karanténból és a digitális oktatásból. KaranténTéma, esszépályázat, nyelvfejlesztő klub, tudománynépszerűsítő webinárium – ezekről kértünk tájékoztatást Lőrinc Ingridtől, a KMDFKSZ elnökétől.

  • Ha beszippant a mitológia, a horror és a groteszk humor…

    Kárpát-medencei vándor, író, rocker, vámpírvadász… Kertész Dávid Kárpátaljáról indult, és az ősi mítoszok világáig jutott. Egy olyan helyre, ahonnan nincs visszaút. Nemrég jelent meg az első kötete A keresztúri vámpír és más történetek címmel. Nagy álma egy vagy több regény megírása. Az általa fel- ...

  • 10 éves a Magyarság Háza

    Az elmúlt tizenegy év nemzetpolitikájának egyik sikere a határon innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítésére létrehozott Magyarság Háza, az intézmény szerteágazó tevékenysége –  mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az intézményben tartott...

  • Munkácsy Mihályt választotta példaképének

    A nevetlenfalui Kurendás Anett harmadik éve tanul festészetet az Ungvári Művelődési Főiskolán. A fiatal tehetség gyermekkorában cimbalmozott és zongorázott, aztán váltott, és elkezdett rajzolni. Iskolán kívül is képezte magát, magántanárokhoz járt, hogy fejlessze rajztudását. Édesanyja mindenben tám...

Események

Copyright © 2021 KMMI