Írta: Kurmay Anita | Forrás: karpatinfo.net | 2021. május 28.
Sokszor és sok helyen halljuk, hogy környezetünk megóvása rendkívüli fontossággal bír. Nem elég csak beszélni róla, tenni is kell ennek érdekében. Kohut Erzsébet, a Rákóczi Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője munkája során mindig nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre. Vallja, nagyon fontos a környezettudatos magatartás kialakítása. Ismerjük meg őt!
– Nagydobronyban születtem, ott is végeztem a középiskolai tanulmányaimat. Ezt követően felvételt nyertem az Ungvári Nemzeti Egyetem biológia szakára. Többször elgondolkodtam azon, hogy miért is ezt a tudományterületet választottam. Talán nem is egy tudatos választás volt ez. A családomban nagyon sok a matematikus – édesapám, a testvéreim, a nagynéném. A középiskolai tanulmányaim alatt azonban rá kellett jönnöm, hogy engem nem vonz annyira ez a tantárgy. Édesapám korán elhunyt, de édesanyám elbeszéléseiből megtudhattam, hogy – amellett, hogy matematikus volt – őt is nagyon érdekelte a biológia. Olyannyira, hogy a Nagydobronyi Középiskolában létrehozott egy üvegházat, melynek a nyomai ugyan ma már nem találhatóak meg, de vannak még, akik emlékeznek rá. Az üvegház az intenzív növénytermesztés tanítását szolgálta, kialakításának tervét pedig az Élet és Tudomány folyóirat tudományos szakértőivel folyatott levelezés alapján készítette el édesapám. Az építkezésbe bevonta a pedagógusokat és a diákokat is, csupán az anyagköltséget kellett előteremteni. Úgy gondolom, hogy pályaválasztásomkor az ő életútja volt rám nagy hatással.
– Majd alma materében vállalt állást.
– Az egyetem esti képzésében vettem részt, így napközben tudtam vállalni munkát. Nem is volt kérdés, hogy szülőfalumban maradok. Először laboránsként, majd napközis nevelőként, pionírvezetőként, helyettes alsóstanárként és biológusként ismerkedtem a pedagógiai pálya szépségeivel. Időközben megnyitotta kapuit a Nagydobronyi Református Líceum, ahol nyolc évet tölthettem oktatóként. Rendkívül szép korszaka volt az az életemnek. Egy egészen új dolgot hozhattunk létre akkor, hiszen egy egész tantárgyi programot, az arra épülő tanmenetet kellett összeállítanunk. Nagyon szerettem ott dolgozni, büszke vagyok a volt tanítványaimra, akik közül sok orvos, biológus, ápoló, kertészmérnök lett.
– Ma pedig a Rákóczi Főiskolán tanszékvezetői feladatokat lát el.
– 2004-ben indult a főiskolán a biológia szak. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen itt is valami új születésének lehettem részese. Büszkén mondhatom, hogy sokat fejlődtünk, bővültünk az eltelt évek alatt. Tanszékünkön belül működik egy biológia, egy kémia, egy agrár, és egy ápolástan tanszéki csoport. A biológia és kémia csoportjaink a főiskola nappali tagozatos diákjainak képzését vállalja fel, az ápolástan csoportunk a Debreceni Egyetem ápolás és betegellátás kihelyezett képzését koordinálja, az agrár csoportunk pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kertészmérnöki és mezőgazdamérnöki szakokat irányítja. Pedagógiai munkánk mellett szaktantermeink felszerelését, beindítását, működtetését közösen koordináljuk. Tanszékünk létrehozta a Fodor István Kutatóközpontot, melynek faladata többek között Kárpátalja természeti kincseinek felkutatása, tudományos igényű feltérképezése. A kutatóközponthoz tartozik továbbá a Szikura József Botanikus Kert és a Tudományos Herbárium. Emellett a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett tehetséggondozó hétvégéken is rendszeresen részt veszünk. A KMPSZ-szel közösen szervezzük a biológia versenyt és a természetismereti tábort. Sokrétű munkát végzünk a főiskola falain belül és kívül egyaránt, azonban mi ezt hálás feladatnak tartjuk.
– Több mint egy éve meghatározza minden napjainkat a járvány. Milyen tapasztalatok vannak az online oktatás terén?
– Kezdetben úgy tanároknak, mint hallgatóknak kihívást jelentett az online oktatás. Jelenléti oktatás mellett látom a tanulót, a visszajelzéseit, hogy nem érti a feladatot, a virtuális térben mindezt nem tapasztalom meg. Ez az, ami tanárként nekünk nehézséget okozott. Előadásaink mellett vannak gyakorlati foglalkozásaink is, melyeknek egy része megvalósítható volt online, otthoni közegben, másik részét viszont csak a laboratóriumban tudják elvégezni a diákok. Ebben is akadtak nehézségek, de szerencsére minden felmerülő problémát meg tudtunk oldani. Rugalmasan kellett kezelni az oktatási lehetőségeket. Amikor engedték a szabályok, akkor tartottuk meg a laboratóriumi és gyakorlati foglalkozásokat, míg a szigorúbb karantén alatt online módon az elméleti előadásokat.
– A környezetünk megóvását is szívügyének tartja.
– Mindig is fontos volt számomra, hogy a gyerekekkel megismertessem a környezetünket, annak milyenségét, és hogy tudatosítsam bennük annak védelme fontosságát is. Ennek jegyében szervezzük a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen a Kárpátaljai Természetvédelmi és Természetismereti Tábort immár 20 éve, amelynek a vezetését ma már a volt tanítványom végzi. Eddigi helyszíneink volt Nagydobrony, ahol a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum található, Salánk, ahol a Borzsai Védett Kistáj terül el és Nagybereg, amely határában az Atak Természeti Emlék húzódik. A tábor megszervezése mellett közel tíz éve szemétszedő akciókat hirdetünk, környezetvédelmi rendezvényeket szervezünk, és örömmel tölt el, hogy ma már egyre többen csatlakoznak ezekhez az alkalmakhoz. Büszke vagyok arra, hogy több évtizedes munkánk meghozta gyümölcsét. A volt kis táborlakók közül többen olyan pályát választottak, amely közel áll a természethez.
– A munka mellett hogyan jut ideje a feltöltődésre?
– Munkám mellett nagyon fontos számomra a család. Két fiam van, akikre rendkívül büszke vagyok. Mindketten tudományos pályára léptek, kívánok nekik sok szakmai sikert, tapasztalatot. Ha tudom, akkor velük és az unokáimmal töltöm szabadidőm nagy részét. Emellett szeretek olvasni, kirándulni, felfedezni a környezetemet.
– További tervek…
– Mint említettem, táborozásaink kezdeti helyszíne a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum erdészháza volt. Az erdészház akkoriban elég rossz állapotú volt, de mellette sátrakat felverve igen jó hangulatú táborokat sikerült megtartanunk. Mindig is szerettem volna létrehozni ott egy erdei iskolát, amely mára sikerült is, és az idei táborok ott lesznek megtartva. Emellett több programot szeretnénk ott megvalósítani. Például, ha egy iskola környezeti nevelés túrát szeretne tartani, akkor ez megoldható lesz, vagy akár biciklitúrákat, csillagvizsgáló esteket is szerveznénk ott.
– Mi pedig további sikereket kívánunk!
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve megszervezte a VII. Tudományos Vitadélutánt. A Kutatás és tehetséggondozás a Rákóczi-főiskolán elnevezésű eseményt május 16-án tartották.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - a húsvét és a karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...
Ma már pünkösdre is úgy gondolnak a keresztények, mint a Szentlélek első kiáradásának az alkalmára és ünnepére. Erről az Apostolok Cselekedetei második fejezetében olvashatunk a Szentírásban. Fontos, hogy ezt a felnövekvő nemzedék is megtanulja, ezért a Pro Cultura Subcarpathica úgy döntött, idén ne...
