A Szent Korona első alkalommal 1205-ben hagyta el a Magyar Királyság területét. Ez év és a legutóbbi hazatérése (1978. január 6-án) közötti idő alatt összesen 135 éven át volt külföldön a nemzeti ereklye.
Írta: KMMI | Forrás: mti.hu | 2021. január 06.
A Szent Korona első alkalommal 1205-ben hagyta el a Magyar Királyság területét. Ez év és a legutóbbi hazatérése (1978. január 6-án) közötti idő alatt összesen 135 éven át volt külföldön a nemzeti ereklye.
A Magyar Tudományos Akadémia honlapjára feltöltött cikk összegzi a Szent Korona történetének vizsgálatait, amiből kiolvashatjuk, hogy a korona tizenegy alkalommal volt külföldön.
A legutóbbi hazatérése 1978. január 6-án történt, a Szent Korona ugyanis a második világháború után Ausztriába, majd Németországba és végül az Amerikai Egyesült Államokba került.
A második világháború végén, 1944 novemberében a szovjet front előrenyomulása miatt a koronaőrök november 7-én a budai királyi várból nyugati irányba menekítették ki a Szent Koronát. Veszprém és Kőszeg után 1945. márciusában került Ausztriába. Április 26-án a Salzburg mellett található Mattsee település területén egy benzines hordóba rejtve ásták el. Ezután került az amerikaiak kezébe, amikor július 25-én amerikai katonák rátaláltak.
A korona útja az Egyesült Államokba nem volt mindennapi: Augsburg, Heidelberg, Wiesbaden, Frankfurt, München, Bonn és Bremerhaven érintésével szállították az Amerikai Egyesült Államok területére, ahol 1953-tól a Fort Knox katonai támaszponton tárolták.
Az akkori hivatalos amerikai álláspont szerint a korona a magyar nemzet tulajdona, és az Egyesült Államok azt megőrzésre vette át, mivel a körülmények nem alkalmasak annak visszaadására. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése, a magyar–amerikai kapcsolatok gyors megromlása után a korona visszaadásáról már szó sem lehetett.
A korona visszaszolgáltatása 1978-ban a hidegháború enyhülését jelezte.
A korona visszaszolgáltatásának eseményét hosszas tárgyalások előzték meg. A tárgyalások után Jimmy Carter elnöksége alatt került sor az átadásra.
Mivel a koronát a magyar népnek, és nem pedig az államhatalom képviselőinek szolgáltatták vissza, így Kádár János nem lehetett jelen az átadási ünnepségen. Továbbá kikötötték, hogy tilos a koronát Moszkvába szállítani, a korona a Magyar Nemzeti Múzeumban kapott helyet. Az amerikai visszaadás heves tiltakozást váltott ki a magyar emigrációban – hiszen ők is tudatában voltak, hogy „ahol a korona, ott az ország”.
A Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Cyrus Vance adta át a Parlamentben Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének.
Több mint negyven év távlatából nézve kijelenthetjük, hogy a Szent Korona visszatérése alapvetően járult hozzá a Kádár-rendszer megszűnéséhez.
A korona visszatérése után bő két évtizedig a Magyar Nemzeti Múzeumban volt kiállítva, majd 2000. január 1-jén a Parlament Kupolacsarnokába került, ahol a mai napig őrzik a koronaőrök.
A képen: a Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Ráfael Csaba)
Június 23-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csodaszarvas Bábszínháza előadásában A kiskakas gyémánt félkrajcárja című népmesét tekinthették meg a Makkosjánosi Mókuska Óvoda és a Balazséri Reménység Óvoda gyermekei.
Negyvenöt résztvevővel, egy héten át tartó zenei, lelki és közösségi programokkal rendezték meg idén a XXIII. Kárpátaljai Keresztény Gitáros Tábort. A tábor immár több mint két évtizede kínál találkozási lehetőséget a kárpátaljai magyar fiatalok számára, ahol a gitártanulás mellett a hit megélése, a...
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Tizenötmillió oldalnyi új digitális tartalmat tett hozzáférhetővé, és elindította Széchényi Híd nevű egységes szolgáltatási felületét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).