Írta: Váradi Enikő | Forrás: karpataljalap.net | 2020. március 21.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) titkársága és aktivistái március 19-én a trianoni békediktátum kimondásának századik évfordulója alkalmából száz darab tölgyfacsemetét ültettek el a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban. A szervezők ezáltal is szerettek volna emlékezni a trianoni centenárium eseményére.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára lapunknak elmondta: „A Magyar Országgyűlés 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította, valamint száz éve annak, hogy aláírták a trianoni kastélyban a békediktátumot, amelynek következtében Kárpátalja Csehszlovákiához került. Az elmúlt száz év emlékére 100 db kárpátaljai erdei tölgyfát ültetünk az utókor számára az emlékparkban” – mondta a titkár.
Az 1996-ban megnyitott Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark helyén a '80-as években honfoglalás kori több generációs magyar sírokat találtak. A KMKSZ az emlékpark közelében két éve megvásárolt egy ingatlant, melyből egy látogatóközpontot szeretnének kialakítani. „Az épület átépítése megtörtént, most folynak a belső munkálatok, valamint a vidékre jellemző régészeti tárgyaknak a beszerzése. Különböző kiállítások válnak majd elérhetővé a vidékre jellemző történelmi eseményeket bemutatva, illetve olyan videó is megtekinthető majd a központban, amelyen a magyarok eredetéről és letelepedéséről tudhatnak meg többet az érdeklődők” – árulta el Molnár László.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
