Radnóti 111 – Kárpát-medencei online versmaraton

Írta: Rehó Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2020. május 13.

Az egyik népszerű közösségi oldalon gyönyörű vers­áradatot hallhattunk múlt héten, Radnóti Miklós születésnapján a Kárpát-medence különböző részein élő előadóktól. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanárt Kárpátalján sem kell különösebben bemutatni, hiszen számos településen járt már barátjával, Hajvert Ákossal és Török Noémi népdal­énekessel különböző verses összeállításokkal. S ő az, aki tavaly Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából gyalogos verszarándoklatra vállalkozott a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatos emlékére. 25 nap alatt 3 ország területén 850 kilométert tett meg, azaz az erőltetett menet útvonalát teljesítette Bortól Abdáig. Kezdeményezésére május 5-én Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről, Drávaszögből, Csehországból küldött versvideókkal emlékezhettünk meg a 111 esztendeje született költőről.

Radnóti 111 – Kárpát-medencei online versmaraton

„A mai napon barátaimmal, előadótársaimmal, ismerőseimmel a költő verseiből összeállított versvideókkal szeretnénk emlékezni a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára” – írta bejegyzésében az ötletgazda. Az első videó Kunszentmártonból érkezett, Dezső Dóra részletet mondott el a Naplóból. Őszinte, megrendítő vallomás identitásról, gyökerekről, önmeghatározásról, törvényekről. Majd Kunszentmiklóson Péter egykori magyartanára, Bődi Szabolcs olvasott fel a Naplóból részleteket. „A tanár úr volt az, aki gyerekként kezembe nyomta a bori noteszt, mintegy útlevélként, a 25 évvel későbbi Bortól Abdáig tartó verszarándoklatomhoz. El is kísért Szabolcs tavaly Bortól Belgrádig. Ha ő nincs, nem járom végig az utat...” – meséli Péter.

Ezután igazi versözön zúdult ránk a közösségi oldalon. A fellépők között volt a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze, Virág György, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség elnöke, Fekete Irén, a horvátországi Drávaszögből, Csúzáról a Vörösmarty Általános Iskola tanulója, Fica Lili, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatónője, Spier Tünde, aki egyébként matematika szakos tanár és a tanintézmény diákja, Tóth­pál Eszter, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatója, Józan Erzsébet és a líceum tanulója, Baciu Noémi, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének szavalója, Kőműves Csenge. Majd egy kevésbé ismert vers, A Duna partján következett Borsó Ákos gútai Radnóti-díjas versmondó, a Boráros Imre Színház és a Kis-Duna Menti Rockszínház oszlopos tagjának tolmácsolásában.

Kárpátaljáról is érkeztek Radnóti-versek. Elsőként Tiszasalamonból Palkó Katalint hallhattuk, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének elnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának tagja, a Tiszasalamoni Általános Iskola magyartanára, s évtizedek óta sokat tesz a magyar kultúráért Kárpátalján. Előadásában a Mint a bika című vers hangzott el.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület alelnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője tolmácsolásában Radnóti Miklós Töredék című verse hangzott el.

„Tóth Péter versvándorral idestova 10 éve ismerjük egymást. Elkötelezett a versmondás mint hungarikum terjesztésében. Különböző műsoraival fáradhatatlanul járja a Kárpát-medencét. S ha valaki ilyen hiteles képviselője szakmájának, megérdemli, hogy mellé álljunk – emelte ki Balogh Lívia. – Főleg, ha egy ilyen nemes feladatban jeleskedik. S bár rég nem szavaltam verset, de elfogadtam a felkérést. A hangszínem miatt mindig is a mély tartalmú, komoly versek álltak hozzám közelebb. Így viszonylag gyorsan sikerült közösen választani. Nagyon jól sikerült a nap. Kiváló versmondók mellett szólalhatott meg a Töredék. S a lényeg, hogy megmozgatta a Kárpát-medencét! Mi így emlékeztünk Radnótira” – zárta gondolatait az elnök asszony.

Majd újra egy kevésbé ismert Radnóti-vers, az Együgyű dal a feleségről következett Kacsur Andrástól, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójától.

Radnóti Miklós egyik legszebb szerelmes versét, Levél a hitveshez Gál Natáliától, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (korábban: Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) művésznőjétől hallhattuk.

A szervezők kortárs költőket is felkértek a részvételre. Egyikük Lőrincz P. Gabriella volt Beregszászból. A Szerelmi ciklus záróversét, a Szakítottunk címűt adta elő.

A program felvezetőjében ígérteknek megfelelően nemcsak magyar nyelven hangzottak el Radnóti-versek. Horvát, szerb és cseh nyelven is hallhattuk a költő alkotásait. Mindez Pongó Gábor, az Újvidéki Színház színművésze, Sekso Ana, a Zágrábi Egyetem Hungarológia Tanszékének tanára és Rónai Katalin prágai szerkesztő közreműködésének köszönhetően vált valóra, akinek a segítségével cseh nyelvre fordították a Szerelmi ciklust. A prágai magyarok, köztük Rónai Katalin szívükön viselik a költő csehországi emlékét: a textil­ipari szakközépiskola falán, ahova Radnóti járt, kétnyelvű emléktábla emlékezteti a diákokat egykori társukra.

Közben peregtek az egész napos versáradat sorai az online verstérben: megszólalt Habodász István színművész, a szentendrei Jánosi Márton Radnóti-díjas vers­mondó, Baráth Hajnal Anna, a Pro Urbe díjas Mécsvirág Együttes énekesnője, Lőrinc Tímea, a Zentai Magyar Kamaraszínház művésze, Kontra Ferenc József Attila-díjas költő, az óbecsei, jelenleg Szegeden tanuló Péter Lea és mások. Sőt, Abda község polgármestere, Szabó Zsolt egy megrázó helyszínről, Abdáról, az emlékhelyről jelentkezett be.

A Radnóti-nap utolsó versét Hajvert Ákos adta elő, aki a program technikai lebonyolításában segített. „A Levél a hitveshez többször elhangzott ugyan, de mégis ezt a verset kértem Ákostól, és ezt választottam záróversként. Miért? Radnóti Miklós élni akarásáról, küzdeni tudásáról, az újrakezdés utáni vágyáról példát vehetünk mi is ezekben a nehéz időkben. Kell, hogy legyen mindig előre! Kell, hogy legyen hitünk abban, hogy a holnap szebb napot hoz!” – hangsúlyozta Péter, s végül köszönetet mondott az előadótársaknak szerte a Kárpát-medencéből és a közönségnek, hogy szárnyaikra vették Radnóti Miklóst. Vagy ő vett bennünket a szárnyaira?

Végül egy meglepetés-összeállítás következett, amelyben egy-egy sort mondott el a számos résztvevő. A Nem tudhatom c. vers ilyen feldolgozása szívbemarkoló, amikor egymástól elzárva, korlátok közt vagyunk kénytelenek élni. Különösen a vers utolsó sora volt megható, ahogy Tóth Péter Lóránt és felesége pár hetes kisfiukkal a karjukon mondják „Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg!”

Azok a verskedvelők, akik kitartottak vagy időről időre belepillantottak a közösségi oldalon zajló versmaratonba, a magyar irodalom gyöngyszemeit hallhatták, amelyben benne van az egész Kárpát-medence lelke. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek az emlékezésnek! Ha bárki kedvet kapott, Tóth Péter Lóránt oldalán vagy a Radnóti nyomában Facebook-oldalon szemezgethet.

Hírek

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 10. rész

    A trianoni döntést követően a vereckei emlékjelekre is szomorú sors várt. Mivel lakott területtől távol eső helyen állították fel, ezért pusztulásukat nehezen lehetett dokumentálni. A vereckei emlékművek Trianon utáni sorsával két kutató foglalkozott behatóan – Ravasz István hadtörténész és Kovács S...

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 9. rész

    Még egy vidéki millenniumi emlékmű – Verecke. 1. rész A millenniumi emlékjelek sora nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg arról a helyről, ahol a hagyomány szerint őseink Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon. A Keleti-Beszkidek hágója és a Latorca vize által vájt szoros minden magyar számár...

  • KJI-NPKI Nyári egyetemi felhívás 2020 – Meghosszabbított határidő

    Tisztelt Érdeklődők!   Bár hivatalosan lezárult a jelentkezés a KJI és az NPKI által szervezett ,,Kisebbségvédelem Európában” nyári egyetemre, a nagy érdeklődésre, valamint a nyári egyetem online jellegére tekintettel a szervezők arra a döntésre jutottak, hogy meghosszabbítják a...

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 8. rész

    Hét vidéki millenniumi emlékmű – Brassó A honalapítás millenniumának megünneplését, és a magyarság történetének európai fordulópontját jelentő esemény méltó megörökítését az 1896. évi VIII. törvénycikkbe rögzítette az országgyűlés. A határozat alapján emlékoszlopokat emelt: „a honalapitás ezre...

Események

Copyright © 2020 KMMI