Írta: Hojsz Péter | Forrás: | 2021. június 11.
Pécsi Katalin, az Ung-vidéki Szürte községből származó fiatal általános iskolai tanár, magyar származású. Folyékonyan beszél magyar és ukrán nyelven, ugyanakkor az ukrántudása volt az, ami jelentős segítséget nyújtott számára a modern körülményekhez való alkalmazkodásban, illetve jelenleg meghatározza szakmai karrierjét. A nyelv- és iskolaválasztást édesanyjának, Magdolnának köszönheti, aki az iskola ukrán osztályába íratta be.
– Szülőfalujában milyen nyelvet beszélnek a legtöbben?
– Szürte korábban túlnyomórészt magyar ajkú település volt, azonban ez a mutató az utóbbi években jelentősen megváltozott. Sok magyar anyanyelvű helyi lakos áttelepült Magyarországra, hozzánk pedig számos idegen ember érkezett. Mára azt mondhatom, hogy egyfajta paritás van Szürtében – majdnem egyforma a magyar és az ukrán nyelvűek aránya.
– Milyen iskola működik helyben? Magyar tannyelvű?
– Igen, sokan magyar iskolának tekintik, pedig párhuzamos ukrán osztályok is működnek benne. Én is ilyen ukrán tannyelvű osztályba jártam.
– Pedig hát magyar nemzetiségű vagy…
– Igen, anyukám engem, akárcsak a két testvéremet, ukrán tannyelvű osztályba íratott be. Apukám csak kicsit beszél ukránul, anyu sokkal jobban. Valószínűleg már akkor „ráérzett”, hogy a magyar nyelvtudás mellett – mert otthon továbbra is úgy beszéltünk – a jövőben az ukránra is nagy szükségem lesz.
– Milyen ukrán nyelvtudással rendelkeztél az iskolai beiratkozáskor?
– Sajnos akkor csak annyit tudtam, hogy "Hello!", "Köszönöm!" és "Viszlát!". Nehéz volt, de ez az állapot nem tartott sokáig. Hat hónappal később az egyik órán már megoldottam egy találós kérdést, amelyet ukránul tettek fel (a szerző megjegyzése – mosolyogva).
– Valamilyen különleges módszerrel tanítottak ukránul?
– Egyáltalán nem. Csak több volt a kommunikáció, gyakran pontosították, hogy minden világos-e? Minden fokozatosan és bármiféle ráhatás nélkül történt.
– És otthon?
– Otthon továbbra is magyarul beszéltünk, de anyám gyakran próbált velem ukránul kommunikálni, illetve volt egy szomszédom, aki ukránul beszélt velem.
– Volt rajtad kívül más magyar gyerek is az ukrán osztályban?
– Emlékeim szerint egyedül voltam, a többiek ukránul beszélő családok gyermekei voltak.
– Voltak-e problémáid az érettségi vizsgával ukrán nyelvből?
– Az eredményem a legjobb volt az osztályban, vagyis magasabb szintet tudtam felmutatni, mint az amúgy ukrán anyanyelvű tanulók.
– Milyen diplomát szereztél?
– Felvételiztem az Ungvári Nemzeti Egyetem fizika karára. Létezett egy csoport a magyar nemzetiségű diákok számára, de valójában ez csak egy formalitás volt, mert a tantárgyak nagy részét ukránul tanították nekünk. Egyszerű ukrán csoporthoz kellett volna csatlakoznom, és könnyebb lett volna, mert nekünk két nyelven – ukrán és magyar – kellett a diplomamunkánkat megírni. Ez nagyon nehéz volt, különösen a terminológia miatt, ami teljesen különbözik.
– Mintha a munkahelyed nem a végzettséged alapján választottad volna?!
– Nos, akkoriban nem sok választásom volt. Ajánlatot kaptam, hogy felvesznek az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskolába, de csak napközis csoportba, nevelőként. Belevágtam. Aztán hamarosan a tanintézet igazgatója felkért, hogy nem vállalnám-e el az iskolatitkár feladatait – mivel jól beszéltem magyarul és ukránul is, az ukrán nyelvtudásom itt nagyon jól jött. A jövőben alsós tanárként is dolgozhatnék, de van egy feltétel – a képesítés megszerzése. Így lettem a Rivnei Nemzetközi Gazdasági és Bölcsészeti Egyetem levelező tagozatos hallgatója.
– Akkor a tanulmányaid teljes egészében ukrán nyelven folytatod?
– Igen, teljes egészében ukrán nyelven, s elmondhatom, hogy megint csak hálás vagyok anyámnak, amikor ukrán osztályba küldött. Minden probléma nélkül tanulok. Sőt, most fogok vizsgázni az EdEra-n (online kurzus keretében "Az ukrán nyelv tanítása a nemzeti kisebbségi nyelveken oktató osztályokban" – a szerző megjegyzése), ami egy készségfejlesztés az Új Ukrán Iskola program keretében.
– Szerinted mi akadályozza az ukrán nyelv megfelelő elsajátítását a magyar anyanyelvű iskolások számára?
– Kategorikusan elutasítom azt a „mítoszt”, hogy az magyar gyerekek nem akarnak ukránul tanulni. Ez nem igaz. A kárpátaljai magyarok tökéletesen megértik, hogy ha itt akarnak maradni, itt akarnak tanulni és dolgozni, ismerniük kell az államnyelvet. De meg kell érteni, hogy a nyelveink nagyon különbözőek, és a magyaroknak ugyanolyan nehéz megtanulniuk ukránul, mint az ukránoknak elsajátítani a magyar nyelvet. Aztán van egy gátlás a gyerekekben, de a felnőtt magyarok között is, ami miatt szégyenkeznek megszólalni ukránul – főleg, ha rossz a kiejtésük, illetve hibás formában használnak szavakat, vagy elvétik a nemek megfelelő használatát (hiszen a magyar nyelvben nincsenek) stb. Még a férjem is zavarban volt, amikor az új munkahelyén ukránul kellett megszólalnia, mert a csapatban mindig akadt néhány olyan személy, aki kigúnyolta, amikor helytelenül használta a kifejezéseket. Ez tisztán pszichológiai probléma, azonban nagyon sok embert érint.
– Ebből hogyan lehet kijönni? Hogyan kell a gyerekeknek alkalmazkodniuk az ukrán nyelvű környezethez a szabatosabb kommunikáció érdekében?
– Még 2019-ben voltak olyan nyári táborok, ahová a magyar és ukrán nyelvű gyerekek közösen jártak. Ezek nyelvi táborok voltak, ahol az angolt tanulták. Meglátásom szerint az ilyen táborokban leomlanak a falak. A gyerekek szabadabban kommunikálnak egymással, és nemcsak angolul tanulnak, hanem tanítják is egymásnak a nyelvüket. Ez egy csodálatos élmény.
– Azt mondtad, hogy elsősorban azoknak a kárpátaljai magyaroknak van szükségük van az ukrán nyelvre, akik Ukrajnában kívánnak maradni. Meglátásod szerint mi a helyzet Kárpátalján? Milyen kárpátaljai magyarból van több: aki Magyarországra kíván költözni, vagy aki itt akar élni?
– Sajnos jelenleg egyre több kárpátaljai magyar költözik át Magyarországra. Vannak, akik ideiglenes jelleggel, vannak, akik végleges áttelepülési szándékkal. Mindez megélhetési kérdés. Azaz pontosítsunk: tisztességes munkalehetőség kérdése. Jelenleg a férjem is Magyarországon dolgozik, mert ott jobb munkahelyi ajánlatot kapott. Viszont eldöntöttük, hogy mi itt, Kárpátalján szeretnénk élni. Mi nem valahonnan jöttünk – itt éltek őseink, dédapáink, egyéb felmenőink, szeretjük a szülőföldünket. Természetesen, ha Ukrajnában jobb lenne a gazdasági helyzet, akkor a migráció szintje sokkal alacsonyabb lenne.
– Még egy utolsó kérdés: a kislányod ukrán vagy iskolába osztályba íratod majd be?
– Igen, van egy négyéves kislányom, aki főleg magyarul beszél, de próbálok vele ukránul is kommunikálni. Nemrég elmentünk egy orvoshoz, aki csak ukránul beszélt, és nagyon meglepődtem, mert a kislányom elkezdett ukrán szavakat és kifejezéseket használni a beszélgetés során. Igen, egy ukrán iskolába szeretném beíratni. Biztos vagyok benne, hogy neki is jobb lesz, ugyanakkor mindent meg fogunk tenni azért, hogy mindkét nyelvet jól elsajátítsa.
Az "Együtt tanulunk" projekt csapata által kidolgozott, az általános iskolai tanításhoz szükséges hasznos források és eszközök válogatása segíteni tudja a tanárokat a tanításban. Az online tanulás általános ötletei segítenek a tanulási folyamat hatékony megalapozásában a karanténkorlátozások körülményei között, a tananyagok pedig a tanulók számára új ismeretek elsajátításában.
Ez az anyag az Európai Unió és a Finn Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával készült. A kiadvány tartalma kizárólag a szerző felelőssége, és semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy az tükrözi az Európai Unió vagy a Finn Külügyminisztérium véleményét.
Az "Együtt tanulunk" négyéves együttműködési program, amely Ukrajna és Finnország között 2018 júliusában kezdődött, az EU 2018 végén csatlakozott, és további finanszírozást biztosított az ukrán nyelv oktatása minőségének javításához a nemzeti kisebbségek körében. A projektet az FCG Finnish Consulting Group Ltd. hajtja végre. Országos lefedettségű, és célja az Új Ukrán Iskola (NUS) elnevezésű reform támogatása, különösen az alapfokú oktatás területén. A projekt fő célkitűzése, hogy az iskolai oktatás és adminisztráció megfeleljen a NUS szabványainak; e reform előmozdítása az oktatók és a lakosság körében; az oktatási környezet javítása az 1–12.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve megszervezte a VII. Tudományos Vitadélutánt. A Kutatás és tehetséggondozás a Rákóczi-főiskolán elnevezésű eseményt május 16-án tartották.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - a húsvét és a karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...
Ma már pünkösdre is úgy gondolnak a keresztények, mint a Szentlélek első kiáradásának az alkalmára és ünnepére. Erről az Apostolok Cselekedetei második fejezetében olvashatunk a Szentírásban. Fontos, hogy ezt a felnövekvő nemzedék is megtanulja, ezért a Pro Cultura Subcarpathica úgy döntött, idén ne...
