Írta: TJ | Forrás: Kárpátalja, szeretlek | 2019. október 18.
2019. október 17-én a beregszászi konzulátus Gulácsy-termében került sor Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet előadására, amely a Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben elindított Őrzeni kincses temetőket című projektet és annak tapasztalatait mutatta be az érdeklődők számára. A rendezvény célja, hogy a projekt által teremtett hagyományt lehetőség szerint kiterjesszék a Kárpát-medence minél több magyar temetőjére.
Az esemény szervezője a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége volt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának támogatásával. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, hogy a téma Kárpátalján is aktuális, hiszen a köztemetőben található régi sírok gondozása nem csak kegyeleti, hanem egyetemes magyar múltunk megőrzésének szempontjából is fontos. Jakab Eleonóra, a beregszászi KÉSZ elnöke beszámolt arról, hogy Ukrajnában jogszabály nehezíti az újabb temetők kijelölését, ezért általános gyakorlat, hogy a régi, gondozatlan sírokra rátemetnek, figyelmen kívül hagyva azok korát, műemlék jellegét. Helyhiány miatt gyakorlatilag az ösvényekre is temetnek, a beregszászi köztemetőben napról-napra tetten érhető a régi sírok eltűnése.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a temetők gondozásában kiemelt szerep jut a különböző társadalmi és civil szervezeteknek. Erre számos jó példa van úgy Beregszász, mint egész Kárpátalja területén. A Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatója és a városban élt legendás hírű pedagógus – Borbély Ibolya – kezdeményezésére az intézmény diákjai időről-időre részt vesznek a beregszászi honvéd sírok gondozásában, a Tiszta Kárpátalja program keretében Bíró András idegenvezető irányításával folyamatosan rendben tartják a katona temetőket megyeszerte, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal támogatásával 6 sír újult meg a közelmúltban a városi temetőben, köztük dr. Linner Bertalan nyughelye. A síremlékek és műemlékek megőrzése közös ügyünk, melyben számos magánember is komoly tevékenységet vállal.
Mindenképpen példaértékű az a kolozsvári Házsongárd temetőben zajló tevékenység, melynek fő célja a régi sírok gondozása, felújítása, megőrzése. A mintegy 22 hektáros területű sírkertben 12 ezer sír található, köztük számos híres ember, a magyar arisztokrácia jeles tagjainak sírboltjai. A 20 éve működő alapítvány őrszolgálatot működtet, idegenvezetéseket tart, illetve folyamatosan térképezi fel a sírkertet.
Az eseményen előadást tartott a Kárpátalján folyó temetőkutatásokról Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Lehoczky Tivadar Intézet igazgatója. Elmondása szerint a programba bevont temetőkről komplex dokumentációt, szükség esetén vázlatos térképeket készítenek. Különösen nagy jelentőségű és értékmentő jellegű ez a munka Kárpátalja azon vidékein, ahol már csak szórványban élnek magyarok. A rátemetkezéssel eltüntetett régi sírok teljesen megváltoztatják az egyes temetők képét és névanyagát, a feledésbe taszítva ezzel az egyes sírkertek magyar jellegét. Az intézet kutatási eredményeiről bővebben a http://lehoczkyintezet.uz.ua/ honlapon tájékozódhatunk. A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek felkérésére az intézet munkatársai feltérképezték a beregszászi római katolikus sírkertet is. Természetesen ez még csak az út eleje, hiszen sok a tennivaló. A cél az, hogy minél több embert, főként az ifjúságot sikerüljön bevonni a temetőgondozással kapcsolatos programokba. Hiszen, ha nincs, aki gyertyát gyújtson a sírokon, nincs értelme felújítani azokat.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Karrierkövetési Osztály, Öregdiák Szövetség és a Fodó Sándor Kulturális Központ szervezésében került megrendezésre a Karriernap és Öregdiák Expó a főiskola átriumában.
Szemével az égre tekintett, kardjával azonban a földre sújtott György, a bátor lovag és hős katona, hogy legyőzze a sárkányt és megmentse a király szűzi leányát. Szent Györgyöt, a középkor egyik legnépszerűbb szentjét, századokon keresztül a lovagi erények példaképeként említették, napjainkban pedig...
Egy ideje nagy népszerűségnek örvend a nádsípfaragás a Nagyberegi Tájház programjai között. A náddal való munka, a faragás, a formázás művészete, a precíz vágások türelemre tanítják a fiatalokat. Nem volt ez másképp az elmúlt alkalommal sem.
Tíz festőművész részvételével Tavaszi Beregszász – 2024 elnevezéssel nemzetközi plein airt szerveztek a Vérke-parti városban. A festőtáborban született művek kiállításának megnyitójára ma délelőtt a városi művelődési ház előterében került sor.
