A szerednyei Buttler Kulturkúria átadó ünnepségét október 20-án tartották meg. A kulturális központnak az egykori Buttler-ház felújított épülete adott otthont.
Írta: Molnár Krisztina | Forrás: kmf.uz.ua | 2020. október 21.
A szerednyei Buttler Kulturkúria átadó ünnepségét október 20-án tartották meg. A kulturális központnak az egykori Buttler-ház felújított épülete adott otthont.
Szerednye településhez több magyar vonatkozású esemény is kötődik: a szerednyei várban Dobó István, az egri hős lakott, itt vált merénylet áldozatává Kárpátalja gazdaságának fellendítője, Egán Ede, és ezen a településen, vélhetően a Buttler-házban játszódott Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének cselekménye.
A Buttler Kultúrkúria több mint száz éves, történelmi jelentőségű épülete a felújítási munkálatok elkezdése előtt évtizedeken át üresen ált, állaga rendkívül leromlott.
A tégla- és kőépület tető nélküli omladozó falait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapjaitól építette újjá a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával. A beruházás teljes költsége a berendezéssel együtt 13 499 639 hrivnya.
Az ünnepélyes átadó a római katolikus, görögkatolikus és právoszláv egyházak képviselőinek áldásával kezdődött. Az épületet szalagátvágással avatta fel Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Bátori József megyei képviselő, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja és Kohut Attila, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese.
A vendégeket elsőként Orosz Ildikó elnök köszöntötte, aki emlékeztette a jelenlévőket Szerednye történelmi jelentőségű magyar alakjaira és szerepére.
Hangsúlyozta, a Buttler Kultúrkúria számos lehetőséget nyújt a településen élők, a főiskola diákjai és egyéb közösségek számára. Egyrészt turisztikai látványossággá válhat, amely vonzza a környékbeli és messziről érkező vendégeket is, fellendítve ezzel Szerednye turizmusát, másrészt a főiskola történelem és turisztikai képzés gyakorlóhelyévé válhat.
Továbbá otthont biztosíthat a főiskola által szervezett magyar nyelvi tanfolyamoknak, a KMKSZ helyi alapszervezeti rendezvényeinek, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vasárnapi iskolájának, kulturális és egyéb rendezvényeknek.
Beszédében reményét fejezte ki aziránt, hogy a kultúrkúria élő közösségi térré válik, és arra bíztatta a helyi közösségek képviselőit, hogy használják ki az épület adta lehetőségeket.
Cseh Áron vezető konzul örömét fejezte ki aziránt, hogy a Magyar Kormány ilyen jó helyre nyújtott támogatást, és sok sikert kívánt a szervezőknek a programok megvalósításához.
A Buttler Kultúrkúria épületében három terem idézi fel a magyar történelem Szerednyéhez köthető eseményeit és alakjait.
Az első teremben megtekinthető tárlat a magyar Szent Korona kicsinyített másával emlékezteti az érdeklődőt arra, hogy 1805-ben, a napóleoni háborúk idején egy éjszakára azon a helyen őrizték a Szent Koronát a második teremben a hős Dobó Istvánról összeállított kiállítás tekinthető meg a harmadik teremben pedig Egán Ede miniszteri biztosról, Kárpátalja gazdasági fellendítésének elősegítőjéről tudhatnak meg számos dolgot a látogatók.
A kiállítások anyagát a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke állította össze
A Kárpátok szerelmese címmel egy olyan festőművész kiállításának a megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban, aki már a múlt század hatvanas éveiben kísérletet tett az akkoriban a hivatalos ideológia szintjére emelt szocialista-realista képzőművészet megújítására, s ezzel együtt ú...
Sok olvasó számára ismerős látvány a könyvespolcon vagy az éjjeliszekrényen tornyosuló „majd egyszer elolvasom” halom. Az olvasatlan könyvek gyűjteménye gyakran bűntudatot kelt, mégis nehéz ellenállni az újabb kötetek megvásárlásának.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, egyben Magyarország patrónájának ünnepe. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Kevesen tudják, hogy az első magyarországi kisdedóvót 1828-ban Budán nyitották meg. Köszönhető ez elsősorban annak a Brunszvik Teréznek, aki a gyermeknevelés elkötelezett híveként vonult be nemzetünk történelmébe. Róla, életéről, küzdelmeiről, családi és egyéni tragédiáiról szól az Angyalkert&n...