Szent Márton-napját szerte Európában megülik, Beregszászban három napon át tartó rendezvénysorozaton szórakozhattak a helyiek, a város vendégei, libahúst, újbort kóstolhattak, de az ilyen fesztiválokon a saslik is elkerülhetetlen csemege.
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2019. november 11.
Szent Márton-napját szerte Európában megülik, Beregszászban három napon át tartó rendezvénysorozaton szórakozhattak a helyiek, a város vendégei, libahúst, újbort kóstolhattak, de az ilyen fesztiválokon a saslik is elkerülhetetlen csemege.
A főutcán már pénteken, a kora reggeli órákban számos standon készítették a libasültet, melynek illata messziről odacsalogatta az érdeklődőket. Volt, aki szabad tűzön, de akadt olyan szakács is, aki mobilkemencében sütötte az ínyencséget. A másik cél az újbor kóstolása volt.
A bornak Márton a bírája, tartja a hiedelem, azaz ezen a napon a bort mindenképpen meg kell kóstolni.
A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák. Márton a nagyobb borvidékeken az újbor védőszentjeként is ismert. A fesztiválon nemcsak bereg-vidéki, de más járások borászai is eljöttek, hogy kínálják a borukat, s egymás nedűjét is degusztálhassák.
A megnyitóra szombaton került sor, s még az égiek is jó szemmel nézték a népünnepélyt, hiszen csodálatos idő volt aznap. A Beregszászi Szent Vencel Borrend, valamint a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola mazsorettjeinek és fúvószenekarának felvonulása után Kovács Elemér, a Beregszászi Szent Vencel Borrend krónikása elmondta, a borrend tagjai megalakulásuk óta arra törekszenek, hogy a kulturált borfogyasztást propagálják, és
a helyi, tájjellegű fajtákat újból meghonosítsák a történelmi beregszászi borvidéken.
Megjegyezte, az újbor ilyenkor egy picit még karcos, nem annyira selymes, de már fontos ígéret, a borászok ugyanis tudni fogják, mivé válik a nedű a pincék mélyén.
A vendégek bemutatás után, akik között ott volt Buhajla József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja, Babják Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Beregszász polgármestere örömmel konstatálta, hogy a beregszászi rendezvényeken
Kárpátalja legjobb borászai, kézművesei vesznek részt, ez utóbbiak pedig tovább öregbítik a város jó hírét.
– Meggyőződésem, hogy egyedi borok, remek ételek, és egyéb finomságok várják idén is az újbor- és libapecsenye-fesztivál vendégeit – mondta Babják Zoltán, majd köszönetet mondott a szervezőknek, a vásáron részt vevő kereskedőknek, akik termékeik gazdag választékával várták vendégeiket.
A beregszászi konzulátus képviseletében Csizmadia Alexandra köszöntötte a résztvevőket. A külgazdasági attasé a Szent Márton-napi szokásokról szólt, érdekességként kihangsúlyozta, az egyik szerint ezen a napon tilos volt háztartási munkát végezni, mert ennek megszegése állítólag a jószág kihalásához vezetett… Nos, ezt talán a mai háziasszonyok is szívesen komolyan vehetik.
Végül, de nem utolsó sorban Nagy László, a borrend nagymestere üdvözölt mindenkit. A szőlészekre és a borászokra a történelmi egyházak képviselői kértek áldást.
Szent Mártont a szegények, a katonák, az állattartók védőszentjének tartják. Legendája jóságra, önzetlen adakozásra neveli az embereket. Aznap megelevenedett a történet, amikor egy téli este nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította, és kenyeret adott neki.
A vendégeket újborral, sajttal, libapecsenyével, libatepertővel, libamájpástétomos kenyérrel és libazsíros lángossal kínálták.
Ezután kihirdették az újbor győzteseit, emellett a legkiválóbb gasztronómiai standokat is megjutalmazták.
Régen a libákat nemcsak azért tenyésztették, hogy megegyék őket, több egyéb hasznos dologgal is szolgáltak ezek a szép állatok: például a mai napig használjuk a tollseprűt, a kisebb libatollal nagyanyáink tojással kenték a kelt tésztát, nem beszélve a libatollal bélelt párnákról. Nos, a gazdag kirakodóvásáron tollseprűt is lehetett vásárolni, illetve a kisebb libatollat, amit mind a mai napig számos háztartásban használnak a háziasszonyok a kelt kalács tojással való megkenéséhez.
A gyerekek is nagyszerűen szórakoztak, ugyanis megsimogathatták a libákat, szelfizhettek velük, de nem ártott vigyázni, mert aki tartott már libát, tudja, olykor nagyokat tud csípni ez a szép állat.
A három nap alatt népzenei együttesek, néptáncosok szórakoztatták az ünneplőket, szombat este az iskolások lampionos felvonulását is megtartották.
Kevesen tudják, hogy az első magyarországi kisdedóvót 1828-ban Budán nyitották meg. Köszönhető ez elsősorban annak a Brunszvik Teréznek, aki a gyermeknevelés elkötelezett híveként vonult be nemzetünk történelmébe. Róla, életéről, küzdelmeiről, családi és egyéni tragédiáiról szól az Angyalkert&n...
A Pilisi Pityókás kenyér lett az idei év Szent István-napi kenyere, a gyulai Kézműves Cukrászda Bíborfehér fantázianevű édessége Magyarország tortája, a balatongyöröki Promenád Kávéház Szilvafácska desszertje pedig Magyarország cukormentes tortája - hangzott el az augusztus 20-i ünnepségekről a Belü...
A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...
A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...