Szent Márton-napját szerte Európában megülik, Beregszászban három napon át tartó rendezvénysorozaton szórakozhattak a helyiek, a város vendégei, libahúst, újbort kóstolhattak, de az ilyen fesztiválokon a saslik is elkerülhetetlen csemege.
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2019. november 11.
Szent Márton-napját szerte Európában megülik, Beregszászban három napon át tartó rendezvénysorozaton szórakozhattak a helyiek, a város vendégei, libahúst, újbort kóstolhattak, de az ilyen fesztiválokon a saslik is elkerülhetetlen csemege.
A főutcán már pénteken, a kora reggeli órákban számos standon készítették a libasültet, melynek illata messziről odacsalogatta az érdeklődőket. Volt, aki szabad tűzön, de akadt olyan szakács is, aki mobilkemencében sütötte az ínyencséget. A másik cél az újbor kóstolása volt.
A bornak Márton a bírája, tartja a hiedelem, azaz ezen a napon a bort mindenképpen meg kell kóstolni.
A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák. Márton a nagyobb borvidékeken az újbor védőszentjeként is ismert. A fesztiválon nemcsak bereg-vidéki, de más járások borászai is eljöttek, hogy kínálják a borukat, s egymás nedűjét is degusztálhassák.
A megnyitóra szombaton került sor, s még az égiek is jó szemmel nézték a népünnepélyt, hiszen csodálatos idő volt aznap. A Beregszászi Szent Vencel Borrend, valamint a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola mazsorettjeinek és fúvószenekarának felvonulása után Kovács Elemér, a Beregszászi Szent Vencel Borrend krónikása elmondta, a borrend tagjai megalakulásuk óta arra törekszenek, hogy a kulturált borfogyasztást propagálják, és
a helyi, tájjellegű fajtákat újból meghonosítsák a történelmi beregszászi borvidéken.
Megjegyezte, az újbor ilyenkor egy picit még karcos, nem annyira selymes, de már fontos ígéret, a borászok ugyanis tudni fogják, mivé válik a nedű a pincék mélyén.
A vendégek bemutatás után, akik között ott volt Buhajla József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja, Babják Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Beregszász polgármestere örömmel konstatálta, hogy a beregszászi rendezvényeken
Kárpátalja legjobb borászai, kézművesei vesznek részt, ez utóbbiak pedig tovább öregbítik a város jó hírét.
– Meggyőződésem, hogy egyedi borok, remek ételek, és egyéb finomságok várják idén is az újbor- és libapecsenye-fesztivál vendégeit – mondta Babják Zoltán, majd köszönetet mondott a szervezőknek, a vásáron részt vevő kereskedőknek, akik termékeik gazdag választékával várták vendégeiket.
A beregszászi konzulátus képviseletében Csizmadia Alexandra köszöntötte a résztvevőket. A külgazdasági attasé a Szent Márton-napi szokásokról szólt, érdekességként kihangsúlyozta, az egyik szerint ezen a napon tilos volt háztartási munkát végezni, mert ennek megszegése állítólag a jószág kihalásához vezetett… Nos, ezt talán a mai háziasszonyok is szívesen komolyan vehetik.
Végül, de nem utolsó sorban Nagy László, a borrend nagymestere üdvözölt mindenkit. A szőlészekre és a borászokra a történelmi egyházak képviselői kértek áldást.
Szent Mártont a szegények, a katonák, az állattartók védőszentjének tartják. Legendája jóságra, önzetlen adakozásra neveli az embereket. Aznap megelevenedett a történet, amikor egy téli este nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította, és kenyeret adott neki.
A vendégeket újborral, sajttal, libapecsenyével, libatepertővel, libamájpástétomos kenyérrel és libazsíros lángossal kínálták.
Ezután kihirdették az újbor győzteseit, emellett a legkiválóbb gasztronómiai standokat is megjutalmazták.
Régen a libákat nemcsak azért tenyésztették, hogy megegyék őket, több egyéb hasznos dologgal is szolgáltak ezek a szép állatok: például a mai napig használjuk a tollseprűt, a kisebb libatollal nagyanyáink tojással kenték a kelt tésztát, nem beszélve a libatollal bélelt párnákról. Nos, a gazdag kirakodóvásáron tollseprűt is lehetett vásárolni, illetve a kisebb libatollat, amit mind a mai napig számos háztartásban használnak a háziasszonyok a kelt kalács tojással való megkenéséhez.
A gyerekek is nagyszerűen szórakoztak, ugyanis megsimogathatták a libákat, szelfizhettek velük, de nem ártott vigyázni, mert aki tartott már libát, tudja, olykor nagyokat tud csípni ez a szép állat.
A három nap alatt népzenei együttesek, néptáncosok szórakoztatták az ünneplőket, szombat este az iskolások lampionos felvonulását is megtartották.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...