Írta: MTI | Forrás: https://magyarnemzet.hu | 2019. október 20.
Visken és Kárpátalján a magyarok őrzik a hagyománynak, hűségnek és istenfélelemnek a lángját, amely az egész nemzet megmaradásának a záloga – jelentette ki Magyar Levente, külgazdasági és külügyminiszter-helyettes vasárnap Visken, a magyar kormány támogatásával és anyaországi gyűjtésből felújított református templom, orgona és parókia avatási ünnepségén.
A Huszthoz közeli szórványtelepülés zsúfolásig megtelt, nyolc évszázados, 800 férőhelyes templomában tartott hálaadó istentisztelet keretében mondott köszöntőjében Magyar Levente példaértékűnek nevezte, ahogy a szórványban élő viskiek és általában a kárpátaljai magyarok ragaszkodnak őseik hitéhez.
„Sok bizonyítékát látom Visken és Kárpátalján járva annak, hogy a magyarok őriznek egy olyan lángot, amely a nemzet más részeiben talán már gyengébben pislákol: a hagyománynak, hűségnek és istenfélelemnek egy olyan lángját, amely az egész nemzet megmaradásának elsődleges záloga” – mondta.
Az istenhit reményt adó, megtartó erejét hangsúlyozva a miniszterhelyettes, aki a 140 éves viski templomi orgona felújításának fővédnöke volt, kiemelte, a hit mellett nagyon fontos, hogy a magyarság minden körülmények között építkezzen, „építsen templomot, orgonát, parókiát, iskolát, óvodát, falut, várost, országot, hazát és nemzetet. Ha hitből és jó szándékból építkezünk, akkor meg fog segíteni bennünket az Isten.”
Az építkezésben is elsősorban a hit, az emberi jószándék, a jövőbe vetett remény számít – tette hozzá. Utalva arra, hogy milyen történelmi viharokat állt ki a viski református templom és gyülekezet, Magyar Levente hangoztatta, van remény, mert voltak a nemzet életében a mostaninál sokkal nehezebb idők és nagyobb kihívások, s ennek ellenére ma tele van hívekkel a viski templom.
Az orgona történetét ismertetve Jenei Károly viski református lelkész elmondta, a viski gyülekezet tagjai kétszáz évvel ezelőtt határoztak úgy, hogy templomukban szükség van orgonára, amire azután 60 éven keresztül gyűjtöttek. A hangszert 1880-ban készítette el Országh Sándor budapesti orgonaépítő mester.
Az orgona felújítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) anyagi és logisztikai támogatásával, valamint részben anyaországi gyűjtésből származó adományokból Budaörsön végezték Paulus Frigyes orgonaépítő műhelyében.
A lelkész köszönetet mondott Magyarország kormányának, külön a KKM-nek, az anyaországi adományozóknak és a viski református gyülekezet tagjainak a templom, az orgona és a parókia két évig tartó felújításához nyújtott támogatásért.
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-jétől – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
