Kultúrsziget a beregszászi konzulátuson

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2021. február 14.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa amellett, hogy végzi napi teendőit, számos kulturális programot is szervez. A külképviselet korábbi és jelenlegi vezetése, munkatársai mindig fontosnak tartották, hogy eszközeiket felhasználva ők is hozzájáruljanak a helyi kulturális élet színvonalának emeléséhez. Az általuk szervezett rendezvényekről, további terveikről kérdeztük Szilágyi Mátyás főkonzult.

Kultúrsziget a beregszászi konzulátuson

– A külképviselet területén sorra szervezik a jobbnál jobb programokat.

– Amióta Kárpátalján magyar konzuli képviselet van, az itteni diplomáciai jelenlétnek szerves része, hogy segítse bemutatni, népszerűsíteni a kárpátaljai magyar kultúrát. S ennek a feladatnak a mentén bonyolítson le rendezvényeket magyarországi és helyi szervezetek részvételével. Az a célunk, hogy minél hatékonyabban, a erőforrások racionális beosztásával bemutassuk a kultúra különböző fontos területein létrejött magyar értékeket.

Az összmagyar értékeket, és ennek részeként a kárpátaljai magyar értékeket, amelyek szerves részét képezik az egyetemes magyar kultúrának.

Gondolok itt a képzőművészetre, a zeneművészetre, a teátrumi művészetre, az irodalomra.

– Mindannyian tudjuk, hogy a 2020-as esztendő nem kedvezett a kulturális programok megtartásának, a konzulátuson mégis megannyi rendezvényre került sor.

– Sajnos a járvány miatt az elmúlt esztendő nálunk is csonkára sikeredett, de amennyire engedték a lehetőségek, a járványügyi előírások, igyekeztünk saját elképzelésünk és értékelésünk szerint rangos kulturális programokkal kirukkolni. Kiállításokat, irodalmi alkalmakat szerveztünk, és amennyire lehetett, pártoltuk a színművészeket, ugyanis talán ők voltak a legnehezebb helyzetben a korlátozások miatt, hiszen a színházi előadások lényegében szüneteltek. Tehát a 2020-az esztendőben a korlátozások ellenére is, sok esetben elektronikus formában igyekezzünk eljuttatni a közönséghez a művészeti produkciókat.

– Bő egy évvel ezelőtt nyitották meg a Munkácsy Mihály galériát. Az eltelt időszakban kiknek a munkáit láthatták az érdeklődők?

– A Munkácsy Mihály kiállítótermünket 2019 őszén adtuk át, és azóta valóban számos művész alkotásai kerültek ott közszemlére. Itt is csak azt tudom elmondani, hogy 2020 lett volna az az év, amikor folyamatosan látogatható lehetett volna a terem, de mint tudjuk, ez sajnos nem így lett. Persze voltak rendezvények, 2020. január 20-án Erfán Ferenc festőművész kiállítását nzitották meg, egy hónapra rá, február 20-án Kopriva Attila festőművész alkotásait mutattuk be. A tavaszi teljes leállás után, júniusban részleges nyitás történt, akkor a nagyszőlősi (magyar, ukrán, ruszin) grafikusoknak adtunk lehetőséget a bemutatkozásra. Júliusban a Matl Péter szobrászművész által szervezett kárpátaljai szobrásztáborban részt vevő művészeket mutattuk be, majd augusztusban az általuk elkészített kisplasztikákat. Ősszel a járvány második hulláma bennünket is elért, ennek ellenére sikerült szűkebb körű kiállításmegnyitókat szerveznünk. Októberben Andrij Csebikin, az Ukrán Művészeti Akadémia elnökének tárlatát nézhették meg, majd december derekán sikerült egy képzőművészeti vetélkedőt is megvalósítanunk, ezen a kárpátaljai fiatal művészeknek kínáltunk lehetőséget. Tehát úgy hiszem, a képzőművészet terén sokat tettünk a járvány ellenére is.

– Nemcsak magyar, hanem más nemzethez tartozó művészeknek is teret és lehetőséget adnak.

– A képzőművészetben és a kultúra nagy részében nehéz meghúzni nemzetiségi határvonalakat.

Úgy vélem Kárpátalja egységes képzőművészeti teret alkot sok már évszázada, ami tükrözi az itt élő nemzetiségek a közös múltját, egymást kiegészítő hagyományait.

Ezért fontos, hogy ukránok, ruszinok és más nemzetiségűek is helyet kapjanak a képzőművészeti programjainkon. Ezek az alkotók egymást inspirálják, lényeges, hogy lássák, mit hoz létre a másik. Erre kiváló helyszínek még az alkotótáborok.

– Sok esetben nemcsak lehetőséget adnak a művészeknek, de támogatják is őket, a rendezvényeiket.

– Ez így igaz. Támogattuk például a Matl Péter szobrászművész által szervezett tábort. Nagyra értékeljük a munkásságát, hiszen az általa létrehozott szoborút nem csak egy képzőművészeti projekt, ez tulajdonképpen tömeglélektani szinten is megfogalmazza az egységet.

Ez az egész régió magába foglalja, hiszen a határ egyik és másik oldalán ugyanúgy vannak szobrászat iránt érdeklődők, akik megcsodálják az alkotásokat.

Ennek nagy jelentősége van. Fontosnak tartjuk a támogatásukat, hiszen ez igen jelentős képzőművészeti mozgalommá fejlődött, ami már európai viszonylatban is ismertté vált. Emellett a fiatal művészeket is felkaroljuk, hiszen később ők lesznek azok, akik öregbíthetik a kárpátaljai művészet hírnevét.

– Az irodalom népszerűsítése ugyanilyen fontos a külképviselet számára…

– A kárpátaljai magyar irodalom az egyetemes magyar irodalom szerves része, de azon belül megismételhetetlen és pótolhatatlan. Ugyanis olyan történelmi, közösségi élményanyagot vonultat fel, ami csak Kárpátalján létezik. A hányattatott sors, ami osztályrészül jutott a kárpátaljai magyar nemzeti közösségnek, páratlan, a Kárpát-medencében egyedülálló. Egy ilyen, történelmi kataklizmáktól terhes határváltoztatás-sorozat kevés népcsoportot sújtott Európában. Ez Kárpátalja különleges sajátossága, amely különös kulturális élményanyagot adott azoknak a művészeknek, akik itt alkottak az elmúlt száz évben.

Ezért fontos, hogy ezt az irodalmi kört, amennyire csak lehet, felkaroljuk, és lehetőséget adjunk számára, hogy bemutassa a műveit Irodalmi kilátó programsorozatunk keretében, illetve az Együtt irodalmi folyóirat hasábjain, amelyet az utóbbi három száma megjelenése során ugyancsak támogatott a konzulátus.

Ezeknek a bemutatására decemberben került sor a Munkácsy Mihály teremben. Úgy hiszem, hogy ezeken az alkalmakon képet tudtunk adni Kárpátalja irodalmi jelenéről és egy kicsit a közelmúltjáról is. Reméljük, hogy a későbbiekben Magyarországon is egyre jobban megismerhetik a kárpátaljai írók és költők műveit. Ezért az Irodalmi kilátót idén is változatlan energiával és támogatni lelkesedéssel kívánjuk folytatni, és a kiadási tevékenységet.

– Hogyan látják az idei évet?

– Komoly terveink vannak 2021-re. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan folytatni kívánjuk mind a képzőművészeti, mind az irodalmi programjainkat. Utóbbit illetően Vári Fábián Lászlóval és Csordás Lászlóval fogunk együttműködni. Van néhány fajsúlyos képzőművész, ide sorolhatom Berecz Margitot, Hrabár Natáliát, akiknek kiállítást szeretnénk rendezni,. A fiatal grafikusok kiállítás-sorozata is folytatódna, hiszen sokan vannak még, akiket nem mutattunk be, de érdemesek erre. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal megkezdett együttműködésünket illetően is szerteágazó elképzeléseink vannak. 2021-ben remélhetőleg visszatérhetünk a jelenléti programokhoz, például a színházi előadások nem csak online, hanem tényleges közönség előtt is megvalósulhatnak.

A 2020-as évben kényszerből kovácsoltunk erényt, átmentünk a virtuális térbe, amit immár akkor is meg szeretnénk őrizni, amikor elmúlik a járvány. Sőt, szélesíteni kívánjuk, akár a Youtube-on is, megosztók révén, nyilvánosságra hoznánk ezeket a rendezvényeket.

A TV21-nek nagy szerepe volt abban, hogy meg tudtuk osztani a műsorainkat.

További elképzeléseink is vannak, például a Budapesti Bábszínház beregszászi előadását is szeretnénk megszervezni. A koncertek sorozatában, Hegedűs Endre zongoraművészt tervezzük meghívni Kárpátaljára, továbbá ismét megrendezénk Beregszászban a már jól ismert Sárik Péter trió koncertjét. A Filmklub keretében a régi magyar filmek moziját is folytatni fogjuk. Szó van még a budapesti Klezmer Band koncertjéről, Diószegi Benjámin zongorakoncertjéről. Év végén a Magyar Tudomány Napját is méltóan szeretnénk megünnepelni összefogva a helyi intézményekkel. Tehát gazdag 2021-es programtervünk van, mely lebonyolításához egyértelmű támogatást kapunk a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Ha mindezt meg tudjuk valósítani, elégedettek lehetünk.

 Milyenek a visszajelzések?

– Kedvezők. Az érdeklődés nagy, az összes kulturális program jelentős figyelmet vált ki, és ebben nagy szerepet játszik mind az írott, mind az elektronikus sajtó. Ezért köszönettel tartozunk a kárpátaljai magyar újságoknak, így a Kárpáti Igaz Szónak, amely mindig kiemelt figyelmet fordít a kulturális programokra, és eljuttatja hírüket a közönséghez, ami nagy jelentős kulturális misszió. Természetesen a többi magyar sajtóorgánum is fontos szerepet játszik ebben. Az internetes felületekről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen ezeknek meghatározó erejük van.

Olykor azt tapasztaljuk, hogy futótűzként terjednek a különböző kulturális hírek.

Ezért is vagyunk hivatottak még nagyobb lendülettel belevágni a 2021-es esztendőbe. Az ember kulturális lény, kultúra nélkül mind emberi, mind nemzeti mivolta elképzelhetetlen. A magyar embernek magyar kultúrára van szüksége, ezt el kell juttatni hozzájuk, s ebben a diplomáciai konzuli képviseleteknek nagyon fontos szerepük van, különösen itt, Kárpátalján.

Hírek

  • Jelentkezzen a Magyar Konyha Hetére!

    Kilencedik Magyar Konyha Hete 2021.május 14-16. A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezésében 2021. május 14-16. között kerül megrendezésre a Magyar Konyha Hete. A rendezvény keretében a résztvevő kárpátaljai éttermek jelentős árengedménnyel kínálják a magyar tradicionális konyha remek...

  • Állandó kiállítással emlékeztek a kommunizmus áldozataira Munkácson

    A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját a magyar Országgyűlés 2000-ben elfogadott rendelete szerint minden év február 25-én tartják. Erről megemlékezvén rendezvényeket tart a világ magyarsága. Kárpátalján több tízezren szenvedték meg a magyar és német nemzetiségű férfiak sztálini táborokba ...

  • Tíz tény a kártyázás múltjáról

    1. A mai kártyajátékok őséről  tudósító első írásos forrás a 9. századi Kínából, a Tang-dinasztia korából származik. Kínában eleinte valószínűleg papírpénzzel kártyáztak, ám a bankjegyek elrongyolódása miatt idővel áttértek a keskeny papírlapok alkalmazására.

  • Kiszebáb-égetés a Nagyberegi Tájházban

    A télűzés jellegzetes szimbóluma a kiszebáb-égetés, amikor is, február végén, a tavasz közeledtével a gyerekek által készített szalmabábot elégetik. A babona szerint a kiszebáb-égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető rítus régen kedvelt volt a falusi emberek körében, ma már csa...

Események

Copyright © 2021 KMMI