Írta: KMMI | Forrás: KISZó | 2021. február 26.
A télűzés jellegzetes szimbóluma a kiszebáb-égetés, amikor is, február végén, a tavasz közeledtével a gyerekek által készített szalmabábot elégetik. A babona szerint a kiszebáb-égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető rítus régen kedvelt volt a falusi emberek körében, ma már csak elvétve találkozhatunk vele.
Ezt a népszokást elevenítették fel a Nagyberegi Tájházban.
A február 17-én megtartott alkalmat a hagyományoknak megfelelően konyhai tevékenységgel és kézműves foglalkozással kezdték, a tájház vendégei ezúttal a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola 3. osztályos tanulói voltak. A gyerekek farsangi szokásokkal, egykori tevékenységekkel ismerkedhettek meg, majd kezdetét vette az alkotómunka. A csoport egyik fele apró kiszebábokat készített, a másik fele pedig a tárcán-szövést próbálta ki, kicsi szőtt babák készültek. Néhányan pedig a konyhában segédkeztek a csörögefánk hajtogatásánál.
Amikor minden elkészült, a gyerekek az udvarra vonultak, s a hagyománynak megfelelően, a szervezők segítségével, elkészítették a kiszebábot: szalmából formáztak egy emberi alakot, majd régi ruhákat adtak rá. A bábot meggyújtották. A télűzés a” Lángolj kisze, vidd a telet!” felkiáltással fejeződött be.
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
