Írta: KMMI | Forrás: KISZó | 2021. február 26.
A télűzés jellegzetes szimbóluma a kiszebáb-égetés, amikor is, február végén, a tavasz közeledtével a gyerekek által készített szalmabábot elégetik. A babona szerint a kiszebáb-égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető rítus régen kedvelt volt a falusi emberek körében, ma már csak elvétve találkozhatunk vele.
Ezt a népszokást elevenítették fel a Nagyberegi Tájházban.
A február 17-én megtartott alkalmat a hagyományoknak megfelelően konyhai tevékenységgel és kézműves foglalkozással kezdték, a tájház vendégei ezúttal a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola 3. osztályos tanulói voltak. A gyerekek farsangi szokásokkal, egykori tevékenységekkel ismerkedhettek meg, majd kezdetét vette az alkotómunka. A csoport egyik fele apró kiszebábokat készített, a másik fele pedig a tárcán-szövést próbálta ki, kicsi szőtt babák készültek. Néhányan pedig a konyhában segédkeztek a csörögefánk hajtogatásánál.
Amikor minden elkészült, a gyerekek az udvarra vonultak, s a hagyománynak megfelelően, a szervezők segítségével, elkészítették a kiszebábot: szalmából formáztak egy emberi alakot, majd régi ruhákat adtak rá. A bábot meggyújtották. A télűzés a” Lángolj kisze, vidd a telet!” felkiáltással fejeződött be.
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-jétől – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
Január 5-én a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban előadást szenteltek a megye rendkívüli alakjának, Kutlán Istvánnak, akit a sokatmondó „Fehér Herkules” becenéven ismernek.
