Írta: se | Forrás: karpataljalap.net | 2021. április 07.
A kaszonyi születésű Váradi Sándor képe nyerte a Magyar Esküvőfotósok (MAEF) 2021-es Esküvői Fotópályázatát. A tehetséges földinknek nem ez az első versenygyőzelme, hiszen ugyanez a képe tavaly egy másik szervezet által kiírt pályázaton is sikerrel szerepelt.
A MAEF honlapjáról megtudhatjuk, hogy a megmérettetésre idén 52 érvényes nevezés érkezett. A győztes képen kívül további öt jelentkező részesült elismerésben. Az elmúlt évekhez hasonlóan háromtagú zsűri értékelte a beküldött munkákat. „Legyen ez a pályázat most egy kis ünnep a mindennapjainkban, gyönyörködjünk a képekben, a színek, formák kavalkádjában, a szerelmes tekintetekben, és az öröm könnyeiben. Az örökkévalóságba dermedt ölelések, kézfogások és mosolyok ideje ez…” – fogalmaznak a szervezők.
Váradi Sándornak telefonon gratuláltunk az eredményhez, és tudakoltuk meg tőle a verseny részleteit.
– Örömmel értesültem arról, hogy az én képemet választották a legjobbnak, s hogy a nyertes kép mellett két másik fotóm is a döntőbe került. Ezt a versenyt harmadik alkalommal hirdette meg a Magyar Esküvőfotósok (MAEF) szervezete. Bárki pályázhat, aki esküvőfotózással foglalkozik. Egy fotós 15 képpel nevezhetett. 2018-ban az Év érzelemfotója kategóriájában nyertem a CEWES (Central Europian Wedding Show), azaz a Közép-európai Esküvői Kiállítás versenyén, aztán ugyanott 2020-ban ezt a mostani díjnyertes képet az Év kreatív fotójának választották. Igazából mindig hittem magamban, egyfajta magabiztosság mindig volt bennem. 24 éves koromtól foglalkozom fotózással, autodidakta módon tanultam. Kezdetben le akartak beszélni erről a műfajról, mondván, válasszak valami biztosabb megélhetést. Ma már nemcsak a szülőföldemen, hanem a világ számos országába sikerült kijutnom egy-egy felkérés apropóján.
– Milyen szempontokat veszel figyelembe, amikor kiválasztod, mely képeiddel nevezel be egy-egy versenyre?
– A család, a barátok és a kollégák véleményét veszem figyelembe első körben, aztán a saját érzéseimet. A lényeg, hogy pozitívan érezzem magam egy kép láttán.
– Megfigyelhetőek-e trendek, divatok az esküvőfotózásban?
– Igen, abszolút, bizonyos eljárások nagy népszerűségnek örvendenek a fotózás során, megfigyelhetőek például divatos színkezelési eljárások stb. Én szabályokat, trendeket nem nagyon veszek figyelembe, mert akkor nem tudnék úgy fejlődni, ahogy szeretnék. Inkább csak a saját érzéseim alapján döntök. Ráadásul ezek a trendek idővel kimennek a divatból. Én olyan képeket szeretnék készíteni, amelyek kiállják az idő próbáját.
– Hol készült a mostani díjnyertes képed?
– Ez a fotó Dániában, Esbjergben készült 2020 márciusában. Dánia abban az évszakban különösen hideg és szeles. Nagy kihívás ilyen körülmények között, az Északi-tenger partján fotózni. Le a kalappal a páros előtt is, hogy olyan vékony, lenge öltözetben a viharos, jeges szélben is vállalták a hosszas fotózást. Magam is pozitívan és nagy reményekkel álltam a fotózáshoz, s úgy hiszem, ez a beleadott lelkesedés látszik meg a képen is. Szerencsés pillanatban és fényviszonyok között értünk a tengerparti szobrokhoz, hiszen épp a naplemente pillanatait kaptuk el. A kilencméteres szoborkompozíció egyébként Az ember találkozik a tengerrel címet viseli, és Dánia egyik híres látványosságának számít.
Gratulálunk, további sikereket kívánunk!
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...
