Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 02.
Beregszásztól mindössze húsz kilométerre, a Kaszonyi-hegy lábánál fekszik az Árpád-kori eredetű település, Mezőkaszony.
A legendák szerint először Szent Katalin tiszteletére emeltek kápolnát ezen a helyen, mely köré később kiépült a település. Egy másik monda szerint 1086-ban itt győzte le Szent László a kunokat, s hálája jeléül templomot épített a falunak.
Mezőkaszony középkori eredetét számos dokumentum, köztük az 1332–1335 között kiadott pápai tizedjegyzék is bizonyítja, mely a falut Kazun néven említi.
A szó szláv eredetű, jelentése Mező, ami a település mezővárosi voltára utalhat. Ilyen titulussal 1496-ban illetik először Mezőkaszonyt.
A város birtokosai között találhatjuk a Lónyayakat és Pázmány Pétert is.
A településnek már a középkorban saját temploma volt, melyet Szent László tiszteletére szenteltek fel. A reformáció terjedésekor, 1552-ben az épület a protestánsok használatába került.
Katolikus pap csak két évszázad múlva, 1750-ben került ismét Mezőkaszonyba. Az akkori plébános az egyik katolikus hívő házát használta templomként és plébániaként. Évekkel később a hívek adományának köszönhetően sikerült egy kis templomot felépíteni. Ahogy nőtt a hívek száma, az istenháza is egyre szűkösebbnek bizonyult. A kis templom helyére 1832 után egy nagyobbat emeltek, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel.
A visszaemlékezések szerint a templomépítéshez a köveket a barkaszói római katolikus hívek szállították a Bégányi-hegyről. 1880-ban kőbástyát emeltek a templom elé, hogy megvédjék a vízmosásoktól.
A templom ékessége az az orgona, melyet a Rieger Testvérek (Budapest) készítettek 1906-ban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve megszervezte a VII. Tudományos Vitadélutánt. A Kutatás és tehetséggondozás a Rákóczi-főiskolán elnevezésű eseményt május 16-án tartották.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - a húsvét és a karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...
Ma már pünkösdre is úgy gondolnak a keresztények, mint a Szentlélek első kiáradásának az alkalmára és ünnepére. Erről az Apostolok Cselekedetei második fejezetében olvashatunk a Szentírásban. Fontos, hogy ezt a felnövekvő nemzedék is megtanulja, ezért a Pro Cultura Subcarpathica úgy döntött, idén ne...
