Írta: KISZó | Forrás: | 2020. február 24.
A Magyar Írószövetség Választmányának döntése értelmében február 18-a, Jókai Mór születésnapja a Magyar Széppróza Napja. Ehhez kapcsolódik február 18-20. között a Magyar Széppróza Napja elnevezésű ünnepségsorozat. A folyamat kárpátaljai megvalósításához a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) is csatlakozott. A beregszászi megemlékezés után Ungváron folytatódott a rendezvénysorozat.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében dr. Dupka György író, művelődéstörténész, az Intermix Kiadó igazgatója és Horváth Sándor író, költő, a Kárpáti Igaz Szó megbízott főszerkesztője találkozott a magyar szakos diákokkal.
Dupka György vázolta az általa vezetett könyvműhely tevékenységét. Elmondta, a kiadó fennállásának három évtizede alatt közel háromszáz művet adott ki, melyek túlnyomó többsége kárpátaljai szerzők alkotása.
A kárpátaljai művelődési élet avatott kutatója rövid előadásában áttekintette vidékünk irodalmi életének Trianon utáni szakaszát. Szólt a két világháború közti időszak sajátosságairól, a szovjet éra ellentmondásos periódusáról, az ország- és rendszerváltás nyújtotta lehetőségekről és buktatókról.
Rámutatott: az, hogy Kárpátalja öt József Attila-díjas íróval (Balla D. Károly, Finta Éva, Füzesi Magda, Nagy Zoltán Mihály, Vári Fábián László) büszkélkedhet, hogy a múlt század hatvanas éveitől már a harmadik írónemzedék jelentkezett bizonyítja ragaszkodásunkat anyanyelvünkhöz, kultúránkhoz, ami egyben megmaradásunk záloga.
A találkozó második részében Horváth Sándor Jelentés a mélyből című, az Intermix Kiadónál nemrég megjelent kötetével és a szerzővel ismerkedhettek a jelenlévők.
A diákok „közkívánatra” a gyűjtemény néhány írását adták elő. Zékány Krisztina, a magyar filológiai tanszék vezetője az Árnyjáték című novellát választotta. Indoklásként elmondta, diákként versenyeken többször is nagy sikerrel adta elő a művet. A szerző az Álmos tájakon járok elbeszéléssorozat egyik darabját kérte.
Ezt követően Kovács Eleonóra, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagja készített élő interjút a KISZó megbízott főszerkesztőjével.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Tíz kárpátaljai képzőművész 38 alkotását tekintheti meg a közönség azon a tárlaton, amely szeptember 9-én nyílt meg a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban. A második alkalommal megszervezett Ortutay Elemér Alkotóhét zárókiállítása vidékünk természeti és épített örökségét, a sza...
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
