A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Írta: KMMI | Forrás: petofilive.hu | 2021. április 03.
A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Az ország legizgalmasabb húsvéti szokása Firenzéhez kötődik, ahol egy tűzijátékokkal megrakott szekeret húznak végig a városon, 15. századot idéző jelmezekben kísérve azt. A menet a firenzei dómnál ér véget, ahol húsvéti misét tart az érsek, majd a mise végén a kanócot meggyújtva gyönyörű tűzijáték ered az ég felé. A hazaihoz hasonlóan a bő termés jegyében kialakult hagyomány.
A finn húsvét szinte már halloween-i hangulatot idéz, a gyerekek boszorkánynak öltözve csokoládétojást kérnek az utcákon. Húsvét vasárnapján pedig máglyákat gyújtanak, így ijesztve el a Nagypéntektől vasárnapig repkedő banyákat.
Az ausztráloknál közel 30 éve határozottan nem a nyuszik ünnepe a húsvét, ugyanis nemes egyszerűséggel lecserélték az ünnep jelképét erszényes nyulakra (Macrotis) a közönséges nyúl kártevő tevékenysége miatt. Míg utóbbi pusztítja a termőföldeket, erszényes társa védett állat.
A legizgalmasabb ezen az ünnepen a nagy omlett parti Hauxban. Napóleon a legenda szerint megállt ott egy omlettet enni, és egész seregét is megvendégelte. Ezen felbuzdulva közel 5000 tojásból készítenek gigantikus omlettet Haux főterén az arra járók részére.
Nos, nem öltöztetnek nyuszinak szarvasokat, de van egy furcsa hagyományuk erre a napra. Húsvétkor megjelent krimiket olvasnak. Nem túl vallásos, nem éppen a termékenység jegyében teszik mindezt, de megvan a maga alapja. A régi szokás egy olyan esetre vezethető vissza, mikor az egyik könyvkiadó cég újságok címlapjain úgy reklámozta krimijeit, mintha azok igazi hírek lettek volna. Az olvasók simán bedőltek ennek a fogásnak.
Nagycsütörtökön, az ország bizonyos részein a lakosok eljárják a halál táncát, csontváznak öltözve járják az utcákat, felelevenítenek bibliai jeleneteket és másnap reggelig ropják.
Korfu szigetére jellemző a cseréptörés azon formája nagyszombat reggelén, hogy ablakaikból hajítják ki cserép edényeiket a lakók. A világ több táján ez az újév ünnepköréhez tartozó szokásként jelenik meg, és többféle gondolattal magyarázható. Néhol a régi dolgoktól való megszabadulás, máshol a rossz szellemek távoltartása törmelékkel, de van, ahol az új termés megtisztelése új edényekkel a magyarázat.
A Kárpátaljai Megyei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) ad otthont Néger Krisztina ungvári keramikus és iparművész jubileumi önálló kiállításának. A Színek és formák párbeszéde című tárlat ünnepélyes megnyitójára nem véletlenül került sor július 10-én, hiszen az alkotó azon a napon ünnepelte jubil...
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparknál a honfoglalás kori temető és település szisztematikus régészeti feltárása 1986-ban kezdődött. Az ásatások során egy X. századi magyar határvédő közösség nyughelyét (több tucat feltárt sírral) és egy korabeli település maradványait tárták fel. Ezek a leletek bi...
A Prágai Magyar Hirlapban indított Regélő Romok címmel honismereti rovatot Dienes Adorján (1872–1957) római katolikus pap, író 1934-ben. A régi várakat bemutató írásaiból ugyanezen a címen könyvet is kiadott 1935-ben Rozsnyón. Ebben Nagyszőlős, Huszt, Királyháza, Ungvár, Munkács és Szerednye vá...
25 éves a KMPSZ Természetismereti és Természetvédelmi Tábora Negyedszázados jubileumát ünnepelte idén a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) Természetismereti és Természetvédelmi Tábora, amely immár 25 éve segíti a fiatalokat abban, hogy élményszerűen fedezzék fel a természet csodáit, és...