A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Írta: KMMI | Forrás: petofilive.hu | 2021. április 03.
A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Az ország legizgalmasabb húsvéti szokása Firenzéhez kötődik, ahol egy tűzijátékokkal megrakott szekeret húznak végig a városon, 15. századot idéző jelmezekben kísérve azt. A menet a firenzei dómnál ér véget, ahol húsvéti misét tart az érsek, majd a mise végén a kanócot meggyújtva gyönyörű tűzijáték ered az ég felé. A hazaihoz hasonlóan a bő termés jegyében kialakult hagyomány.
A finn húsvét szinte már halloween-i hangulatot idéz, a gyerekek boszorkánynak öltözve csokoládétojást kérnek az utcákon. Húsvét vasárnapján pedig máglyákat gyújtanak, így ijesztve el a Nagypéntektől vasárnapig repkedő banyákat.
Az ausztráloknál közel 30 éve határozottan nem a nyuszik ünnepe a húsvét, ugyanis nemes egyszerűséggel lecserélték az ünnep jelképét erszényes nyulakra (Macrotis) a közönséges nyúl kártevő tevékenysége miatt. Míg utóbbi pusztítja a termőföldeket, erszényes társa védett állat.
A legizgalmasabb ezen az ünnepen a nagy omlett parti Hauxban. Napóleon a legenda szerint megállt ott egy omlettet enni, és egész seregét is megvendégelte. Ezen felbuzdulva közel 5000 tojásból készítenek gigantikus omlettet Haux főterén az arra járók részére.
Nos, nem öltöztetnek nyuszinak szarvasokat, de van egy furcsa hagyományuk erre a napra. Húsvétkor megjelent krimiket olvasnak. Nem túl vallásos, nem éppen a termékenység jegyében teszik mindezt, de megvan a maga alapja. A régi szokás egy olyan esetre vezethető vissza, mikor az egyik könyvkiadó cég újságok címlapjain úgy reklámozta krimijeit, mintha azok igazi hírek lettek volna. Az olvasók simán bedőltek ennek a fogásnak.
Nagycsütörtökön, az ország bizonyos részein a lakosok eljárják a halál táncát, csontváznak öltözve járják az utcákat, felelevenítenek bibliai jeleneteket és másnap reggelig ropják.
Korfu szigetére jellemző a cseréptörés azon formája nagyszombat reggelén, hogy ablakaikból hajítják ki cserép edényeiket a lakók. A világ több táján ez az újév ünnepköréhez tartozó szokásként jelenik meg, és többféle gondolattal magyarázható. Néhol a régi dolgoktól való megszabadulás, máshol a rossz szellemek távoltartása törmelékkel, de van, ahol az új termés megtisztelése új edényekkel a magyarázat.
Március 11-én, Budán, a Bartók Béla úti székházában tartotta meg az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepi rendezvényét a Magyar Újságírók Közössége (MÚK). A szép számú közönséget dr. Szilvay Balázs, a patinás szakmai szervezet elnöke üdvözölte, majd közösen elénekeltük a Himnusz...
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral állami elismeréseket és művészeti díjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban pé...
A hagyományokhoz híven idén is megemlékezett az II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Fodó Sándor Kulturális Központ az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről Beregszászban március 13-án.
A Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákjaiból álló Kolibri nevet viselő csapat a SzékelyKapuk-ZöldKapuk vándorkiállítás versenyen már négy éve vesz részt. Felkészítő tanáruk Sztankovics Anna-Mária, akit az előzményekről és a mostani felkészülésről kérdeztünk.