A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Írta: KMMI | Forrás: petofilive.hu | 2021. április 03.
A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Az ország legizgalmasabb húsvéti szokása Firenzéhez kötődik, ahol egy tűzijátékokkal megrakott szekeret húznak végig a városon, 15. századot idéző jelmezekben kísérve azt. A menet a firenzei dómnál ér véget, ahol húsvéti misét tart az érsek, majd a mise végén a kanócot meggyújtva gyönyörű tűzijáték ered az ég felé. A hazaihoz hasonlóan a bő termés jegyében kialakult hagyomány.
A finn húsvét szinte már halloween-i hangulatot idéz, a gyerekek boszorkánynak öltözve csokoládétojást kérnek az utcákon. Húsvét vasárnapján pedig máglyákat gyújtanak, így ijesztve el a Nagypéntektől vasárnapig repkedő banyákat.
Az ausztráloknál közel 30 éve határozottan nem a nyuszik ünnepe a húsvét, ugyanis nemes egyszerűséggel lecserélték az ünnep jelképét erszényes nyulakra (Macrotis) a közönséges nyúl kártevő tevékenysége miatt. Míg utóbbi pusztítja a termőföldeket, erszényes társa védett állat.
A legizgalmasabb ezen az ünnepen a nagy omlett parti Hauxban. Napóleon a legenda szerint megállt ott egy omlettet enni, és egész seregét is megvendégelte. Ezen felbuzdulva közel 5000 tojásból készítenek gigantikus omlettet Haux főterén az arra járók részére.
Nos, nem öltöztetnek nyuszinak szarvasokat, de van egy furcsa hagyományuk erre a napra. Húsvétkor megjelent krimiket olvasnak. Nem túl vallásos, nem éppen a termékenység jegyében teszik mindezt, de megvan a maga alapja. A régi szokás egy olyan esetre vezethető vissza, mikor az egyik könyvkiadó cég újságok címlapjain úgy reklámozta krimijeit, mintha azok igazi hírek lettek volna. Az olvasók simán bedőltek ennek a fogásnak.
Nagycsütörtökön, az ország bizonyos részein a lakosok eljárják a halál táncát, csontváznak öltözve járják az utcákat, felelevenítenek bibliai jeleneteket és másnap reggelig ropják.
Korfu szigetére jellemző a cseréptörés azon formája nagyszombat reggelén, hogy ablakaikból hajítják ki cserép edényeiket a lakók. A világ több táján ez az újév ünnepköréhez tartozó szokásként jelenik meg, és többféle gondolattal magyarázható. Néhol a régi dolgoktól való megszabadulás, máshol a rossz szellemek távoltartása törmelékkel, de van, ahol az új termés megtisztelése új edényekkel a magyarázat.
A beregszászi székhelyű Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ az egyház örökségének bemutatására és megélésére törekszik, többek között ezért is döntöttek úgy, hogy múzeumot és kiállítást alakítanak ki az intézményben. A Gyökerek és ágak elnevezésű kiállítás célja a kárpátaljai görögkatolikusság hag...
A magyar költészet napjához méltó emelkedettséggel és bensőséges hangulattal zajlott idén is a KMPSZ által szervezett általános iskolások megyei szavalóversenyének döntője, amelynek immár tizenhetedik alkalommal adott otthont a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola. A nagyberegiek ismét tanúbizonyságo...
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban ismét egy kiváló előadást láthattunk. A Déryné Program keretében ezúttal a Sensum Arts társulat közreműködésével az Ady szerelmei című előadás került színpadra. Ám mielőtt felgördült volna a függöny, néhányan köszöntötték a közönséget.
A magyar költészet napjához kapcsolódva különleges hangulatú kulturális esemény zajlott Beregszászban április 10-én. A Vers a tér(b)en programnak a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriuma adott otthont.