Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2020. november 21.
Rendhagyó megemlékezést tartottak szombaton a Szolyvai Emlékparkban. Tekintettel a járványhelyzetre ebben az évben az emlékparkbizottság rövid felszólalásokkal és a történelmi egyházak képviselőinek közös imamondásával emlékezett meg a kárpátaljai magyarok és németek 1944 őszén bekövetkezett tragédiájára, valamint a sztálini terror ártatlan áldozataira.
Mindenekelőtt felavatták a szeretteikért aggódó, családfenntartó, ételhordó, csomagküldő, meggyalázott magyar asszonyok és lányok tiszteletére állított táblát, akik sok száz szovjet lágerbe zárt, éhező rab életét mentették meg a biztos haláltól. Rájuk Dupka György, az Emlékparkbizottság titkára emlékezett. Elmondta, sok esetben a kegyetlen katonák vagy elkobozták tőlük az ennivalót, vagy meggyalázták a magyar nőket. – Hősök voltak ezek az asszonyok, hiszen ezreknek mentették meg az életét, sőt, amikor elvitték innen a túlélőket, csomagokat küldtek utánuk a lágerekbe – fejtette ki, majd hozzátette, hogy jövőre azon asszonyok névsorát szeretnék elkészíteni, akik nem tértek haza a lágerekből.
Dr. Tóth Mihály röviden beszámolt az Emlékparkbizottság ez évi tevékenységéről. A testület vezetője megemlítette a kiadásra került könyveket. Mint elmondta, készül a park megújított biztonsági kamerarendszere és közvilágítása. Az Emlékparkbizottság elnöke szólt a korábbi sajnálatos rongálásokról is, egyperces néma csenddel emlékeztek meg Vass István alapító tagról, egykori gondnokról. Viszont a tagság meg is újult, immár Molnár János római katolikus esperes-plébános, Marosi István görög katolikus parochus, Dávid Árpád református lelkipásztor, Homoki Zoltán szolyvai vállalkozó és Meskó János történész lettek az Emlékparkbizottság új tagjai. Kállay Karolina szatmárnémeti helytörténész, Köteles László, a Csemadok általános alelnöke, valamint Tilki Attila, a magyar parlament képviselője személyében tiszteletbeli tagokkal is bővült a testület.
– Minél nagyobb a sötétség, annál jobban kellene várni a világosságot. Ha körbenézünk, egyre több márvány táblán látjuk azokat a neveket, amelyek bizonyítják, milyen nagy volt akkor a sötétség, és hogy mennyire szükség van ma arra, hogy ez ne ismétlődjön meg – hangsúlyozta Dávid Árpád. A református lelkész hozzátette, a mi reménységünk abban van, hogy bármilyen nyomorúságos is ez a világ, és bármilyen sötétre mutat, tudjuk, hogy van egy vigasztaló, közbenjáró, egy szabadító.
Marosi István Cirénei Simon kereszthordó történetét mondta el, aki egy ideig vitte Jézus Krisztus keresztjét. Kifejtette, mi, most élő emberek is kereszthordozóvá válunk bizonyos helyzetekben, bizonyos időszakban, amikor az élet ránk is különböző feladatokat ró, és emberi elkötelezettséget vár tőlünk.
A közös ima után a jelenlévők elhelyezték koszorúikat az emléktábláknál, mécsest gyújtottak, főt hajtottak az elesettek emléke előtt.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
