Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2020. november 21.
Rendhagyó megemlékezést tartottak szombaton a Szolyvai Emlékparkban. Tekintettel a járványhelyzetre ebben az évben az emlékparkbizottság rövid felszólalásokkal és a történelmi egyházak képviselőinek közös imamondásával emlékezett meg a kárpátaljai magyarok és németek 1944 őszén bekövetkezett tragédiájára, valamint a sztálini terror ártatlan áldozataira.
Mindenekelőtt felavatták a szeretteikért aggódó, családfenntartó, ételhordó, csomagküldő, meggyalázott magyar asszonyok és lányok tiszteletére állított táblát, akik sok száz szovjet lágerbe zárt, éhező rab életét mentették meg a biztos haláltól. Rájuk Dupka György, az Emlékparkbizottság titkára emlékezett. Elmondta, sok esetben a kegyetlen katonák vagy elkobozták tőlük az ennivalót, vagy meggyalázták a magyar nőket. – Hősök voltak ezek az asszonyok, hiszen ezreknek mentették meg az életét, sőt, amikor elvitték innen a túlélőket, csomagokat küldtek utánuk a lágerekbe – fejtette ki, majd hozzátette, hogy jövőre azon asszonyok névsorát szeretnék elkészíteni, akik nem tértek haza a lágerekből.
Dr. Tóth Mihály röviden beszámolt az Emlékparkbizottság ez évi tevékenységéről. A testület vezetője megemlítette a kiadásra került könyveket. Mint elmondta, készül a park megújított biztonsági kamerarendszere és közvilágítása. Az Emlékparkbizottság elnöke szólt a korábbi sajnálatos rongálásokról is, egyperces néma csenddel emlékeztek meg Vass István alapító tagról, egykori gondnokról. Viszont a tagság meg is újult, immár Molnár János római katolikus esperes-plébános, Marosi István görög katolikus parochus, Dávid Árpád református lelkipásztor, Homoki Zoltán szolyvai vállalkozó és Meskó János történész lettek az Emlékparkbizottság új tagjai. Kállay Karolina szatmárnémeti helytörténész, Köteles László, a Csemadok általános alelnöke, valamint Tilki Attila, a magyar parlament képviselője személyében tiszteletbeli tagokkal is bővült a testület.
– Minél nagyobb a sötétség, annál jobban kellene várni a világosságot. Ha körbenézünk, egyre több márvány táblán látjuk azokat a neveket, amelyek bizonyítják, milyen nagy volt akkor a sötétség, és hogy mennyire szükség van ma arra, hogy ez ne ismétlődjön meg – hangsúlyozta Dávid Árpád. A református lelkész hozzátette, a mi reménységünk abban van, hogy bármilyen nyomorúságos is ez a világ, és bármilyen sötétre mutat, tudjuk, hogy van egy vigasztaló, közbenjáró, egy szabadító.
Marosi István Cirénei Simon kereszthordó történetét mondta el, aki egy ideig vitte Jézus Krisztus keresztjét. Kifejtette, mi, most élő emberek is kereszthordozóvá válunk bizonyos helyzetekben, bizonyos időszakban, amikor az élet ránk is különböző feladatokat ró, és emberi elkötelezettséget vár tőlünk.
A közös ima után a jelenlévők elhelyezték koszorúikat az emléktábláknál, mécsest gyújtottak, főt hajtottak az elesettek emléke előtt.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Alkotó fiatalokkal és gyerekzsivajjal telt meg május 8-án a Na'Conxypan Galéria, ahol a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szervezett műhelymunkát. Az alkalom a Tavaszi tárlat keretein belül valósult meg a Vári II. Rákóczi Ferenc Líceum növendékei számára.
Az utóbbi években úgy alakult, hogy a Beregszásztól alig kőhajtásnyira fekvő egykori mezőváros, Nagybereg ismét a térség szellemi-kulturális központjává vált. Köszönhető mindez a településen működő Nagyberegi Református Líceumnak és a Nagyberegi Tájháznak, amelyek programok sokaságával vonzzák a mag...
Boldog Romzsa Tódor történetét dolgozza fel a beregszászi társulat új előadása A budapesti Nemzeti Színházban mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb előadását, a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök életét és a szovjet egyházüldözés éveit megidéző Bold...
