Gogola Zoltán egyéni tárlata Beregszászon

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) közös szervezésében a külképviselet Gulácsy-termében szeptember 25-én Gogola Zoltán beregszászi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. A festményeken a kárpátaljai táj, a beregszászi utcák elevenednek meg, de láthatunk csendéleteket is.

A kamarakiállítás ünnepélyes megnyitóján Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntötte a megjelenteket, aki arra buzdította a művészt, hogy folytassa tovább rendkívül inkluzív festészeti irányvonalát, és bontakoztassa ki a tehetségét.

Gogola Zoltán munkásságát Kulin Ágnes, a RIT elnöke méltatta. Lyka Károly ismert XX. századi magyar művészettörténész, kritikus és festő szavait idézte, aki a tájról és a tájábrázolásról így ír Kis könyv a művészetről című művében: „A szabad táj is lehet szomorú és örömteli, lehet kísérteties, komor, sőt haragos, lehet kacér, ünnepélyes, zárkózott és vidám, mint az emberek. Valamit mond a táj is nekünk, embereknek s mi azt várjuk, hogy a festők éppen a tájnak ezt az érdekes mondókáját árulják el nekünk. Fogják azt föl az egyéniségükkel, s amit benne emberileg érdekesnek, megkapónak találnak, azt mutassák meg nekünk a gazdag forma- és színkészletükkel, fölhasználván hozzá a stilizálás vagy a hív utánzás minden eszközét.”

– Gogola Zoltán munkásságára nemcsak a tájábrázolás jellemző, hanem portrék, valamint az elvontabb figurális kompozíciók is, de ha az előző idézetben kicseréljük a táj, tájkép szót a portré vagy egyszerűen a kép, festmény szóra, akkor a Lyka által leírtak gondolatisága ugyanúgy működik – hangsúlyozta Kulin Ágnes. – Ő felfigyelt a sokunknak ismerős látványra és táji motívumokra, amelyeket kisebb-nagyobb keretekbe foglalva néhol díszesebben, posztimpresszionista benső benyomását tükrözve fest meg, máshol valósághűbben ábrázol. A falra rakott kép nemcsak fali dísz, nemcsak az üres hely kitöltése, hanem kapu, gondolati menekülő más terek, tájak felé. Köszönjük Zoltánnak, hogy ilyen kapukat nyitott számunkra, és reméljük, hogy még sokáig lesz „nyitogató” kedvében – tette hozzá a RIT elnöke.

Végezetül maga az alkotó fejezte ki köszönetét a kiállítás megvalósulásáért.

A rendezvényen a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanáriból álló Harmónia trió klasszikus melódiák előadásával teremtett meghitt hangulatot.

         Gogola Zoltán 1982-ben született Beregszászon, festőcsaládban. Dédnagyapja, nagyapja és édesapja után a negyedik generációt képviseli. Már gyermekkorában sokat rajzolt, festett. Beregszászon fejezte be az általános iskolát, majd a szabó-varró szakiskolában érettségizett.

         Az Ivano-Frankivszki Nemzeti Egyetem munkácsi fiókintézetében szerzett diplomát képzőművész-tanár szakon. Már felsőfokú tanulmányai idején rajzszakkört vezetett a tanulóknak az egykori Beregszászi 8. Sz. Mikes Kelemen Középiskolában, majd a szaktanári állást is elvállalta. Jelenleg a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, a Nagyberegi Középiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében rajztanárként dolgozik. Tanítványai sikeresen vesznek részt a különböző szintű rajzversenyeken.

         2006-ban Vácon mesterképzésen vett részt.

         Gogola Zoltán tagja a Bereg Alkotóegyesületnek, alapító tagja az ArtTisza Művészeti Egyesületnek, 2018-tól a tagja RIT-nek. Alkotásait több egyéni és csoportos kiállításon megtekinthették az érdeklődők Kárpátalján és a határokon túl is. 2012-ben a brüsszeli Balassi Intézet, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány (HUNINEU) irodája és Magyarország Beregszászi Konzulátusa által közösen szervezett tárlaton Brüsszelben is bemutatkozhatott festményeivel.

Művészi tárháza gazdag: fest tájképeket, csendéleteket, életképeket és városképeket. Tájképein Kárpátalja csodálatos helyeinek változatosságában gyönyörködhetünk, városképein érződik Beregszász iránti hűséges szeretete. Alkotásaira az életre kelt színek jellemzőek.

• Gogola Zoltán kiállítása