Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2019. október 04.
Vasak csattogásától visszhangzott az ungvári vár környéke szombaton. A virágzó középkort megelevenítő időutazáson vehettek részt azok, akik kilátogattak a Kárpátaljai Néprajzi és Népi Építészeti Múzeumba (skanzen). Hagyományteremtő szándékkal itt rendezték meg első ízben az Ezüst Táltos: a Drugethek kora – középkorfesztivált. Nem véletlenül esett a választás erre a korszakra, a Drugeth-család 360 éves uralma meghatározó szerepet játszott az ungvári vár életében.
Kard vág a vértre, bárdot fog fel a pajzs. Az egyik lovag nekifutásból teríti le ellenfelét, egy másikat hárman próbálnak földre vinni, miközben a páncélos térdre rogyva igyekszik kivédeni a végzetes csapást. Ilyen és ehhez hasonló jelenetek játszódtak le a várárokban külön erre a célra kialakított küzdőtéren. Betartották ígéretüket a szervezők, harcedzett lovagok viaskodtak az érdeklődők szórakoztatására, zenészek és komédiások harsogták tele a skanzent, és jóízű pecsenyék illata csábította lakomára a megfáradt vándort.
Az eseményre tucatjával érkeztek lovagok, íjászok Ukrajna különböző szegleteiből. Ugyanis a rendezvény színvonalas programjának fő attrakciója a fentebb már említett lovagi torna volt. A lovagok több kategóriában mérték össze erejüket, és most nem imitált harcról van szó, a kialakított harctéren – a nézők biztonsága érdekében vastag gerendákból építettek kordont – komoly és gyakran vérre menő csatát vívtak egymással, korabeli fegyverzettel, kardokkal, bárdokkal estek egymásnak a több kilós középkori páncélzatot, vértet viselő hagyományőrzők.
A középkori kultúra iránt érdeklődőket ezenkívül táncmulatság, mesterkurzusok, számos, a korszakhoz köthető szórakozási lehetőség várta a skanzenben. A múzeum területén ki lehetett próbálni az íjászkodást, a dárdadobást, a leglátványosabb és minden bizonnyal a leghangosabb egy méretes ágyú elsütése volt, ami igazán különlegessé tette az eseményt. A legkisebbeknek kézműves foglalkozásokat szerveztek, játékokkal és vetélkedőkkel fűszerezve. Nem maradhatott el a közép kori muzsika és táncok bemutatója sem. Az eseményen fellépett a minszki Lity Taler középkori zenét játszó együttes. Naplemente után, az éj sötétjében imitált várostromra is sort kerítettek. Az egész napos programot a lembergi Knyazsa Zabava tűzzsonglőr-csoport bemutatója zárta.
A fesztivál főszervezője a beregszentmiklósi Szent Miklós Lovagrend, főtámogatója az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ungvári Városi Szervezete, egyik médiaszponzora pedig a Kárpáti Igaz Szó volt.
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
