Írta: KMMI | Forrás: KMMI | 2020. november 20.
A Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke által szervezett konferenciát a beregszászi Európa–Magyar Házban tartották szűk körben, de az érdeklődők élő közvetítésen követhették (a felvétel ITT tekinthető meg).
A szervezők nevében dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd beszámolt a testület elmúlt évi munkájáról. Mint elmondta, az emlékparkbizottság elsődleges feladata a sztálinizmus áldozatai jelképes nyughelyének gondozása mellett az, hogy felvállalta az elhurcolások tényeinek, történetének feldolgozását, teret ad a korszakot dokumentáló kutatásoknak, elősegíti a tudományos és ismeretterjesztő munkák megjelenését. A bizottság tevékenysége utóbbi hónapokban több említést érdemlő eredményt hozott. Immár több mint 11 ezer ártatlan áldozat nevét sikerült felkutatni és megörökíteni a zarándokhely siratófalán. A márványtáblák a Kárpátaljáról malenykij robotra kényszerítettek mellett több anyaországi település mártírjainak is emléket állítanak.
Sajnos ez idő alatt megmagyarázhatatlan, barbár cselekedetekre is reagálni kellett. Vandálok négy alkalommal pusztítottak, okoztak károkat. Ezért is fontos, hogy a Kárpátaljai Szövetség anyagi támogatásával elkészült, és a napokban üzembe helyezik a térfigyelő rendszert.
A fórum két kiadvány bemutatójával folytatódott. Dr. Zékány Krisztina, az egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője Élni kell, élni muszáj – A GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján ’2019. című gyűjteményt mutatta be, majd dr. Zubánics László az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője Dupka György A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946 című munkájának magyar és angol nyelvű kiadását elemezte. A UMDSZ-elnök kiemelte: a kötet értékét az adja meg, hogy a szerző tudományos szinten és igénnyel dolgozta fel választott témáját. Így a munka hiteles hivatkozási forrásul szolgál a kutatók számára.
Beke Mihály András író, Magyarország beregszászi külképviseletének konzulja Az erdélyi magyarok 56-ja című előadásában a forradalom és szabadságharc romániai visszhangját, az azt követő megtorlásokat foglalta össze.
Dr. Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának vezetője A kárpátaljai görögkatolikus magyarság és a málenkij robot című tanulmányát ismertette. A fiatal kutató újszerű eszközökkel tárta fel a témát, s az így kapott eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
„Mert szeretetre van szükség, hogy… szenvedés után megbékéljenek a lelkek…” Marosi István görögkatolikus pap ezt választotta azon értekezése mottójául, amelyben Ortutay Jenő (1889–1950) áldozópap, politikus, mártír életútját idézte fel. A görög katolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő 1928-tól 1938-ig Beregszász városbírója volt. 1945-ben a szovjet hatóságok 10 év kényszermunkára ítélték, a lágerben halt meg.
Dr. Dupka György újabb kutatásairól számolt be, melyek során az 1953–1956 közötti kárpátaljai magyar és ukrán csoportos megmozdulásokat tárta fel.
Meskó János történész, a Sztálinizmus Áldozatai Kárpátaljai Emlékműzeumának igazgatója a 75 éve kivégzett Demjanovich Péter Pál rahói görögkatolikus papról, kanonokról, a magyar országgyűlés felsőházi tagjáról értekezett.
Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának végzős hallgatója A nagyszőlősi és a felső-tisza-vidéki sváb nők internálása 1944–1945 fordulóján a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának 7161. sz. parancsa alapján című kutatásának eredményeit osztotta meg az érdeklődőkkel.
Az előadások után a konferencia résztvevői leleplezték a szeretteikért aggódó, családfenntartó, ételhordó, csomagküldő, meggyalázott magyar asszonyok és lányok tiszteletére állított táblát, majd a sztálinizmus áldozatainak beregszászi emlékművénél rótták le kegyeletüket.
A hajdúság központjában, a magyarországi Hajdúböszörmény városában július 7-én ünnepélyes keretek között megnyitották Kopriva Attila kárpátaljai festőművész tárlatát. A Világaim címet viselő kiállításnak a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház ad otthont.
1856. július 10-én Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.
Kitartó, szorgalmas és őszinte. Falusi gyerekkorból, elsőgenerációs diplomásként, majd doktori fokozattal a tarsolyában jutott el oda, hogy ma a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának levéltárosa és az Erőszakkutató Intézet kutatója. Többezer levéltári oldalból épített...
Ungváron a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeumban rendezték meg Néger Krisztina ungvári keramikus és iparművész legújabb, A színek mágiája az időben című tárlatát. Az ünnepélyes megnyitóra július 3-án délután került sor a vármúzeum kiállítótermében.
